Pölöskeiné: Nem lényeg a tankötelezettség

Publikálás dátuma
2019.06.21. 19:04

Fotó: Molnar Adam / Népszava
A szakképzési helyettes államtitkár szerint 16 éves kor fölött a szülőknek kellene gondoskodniuk gyermekeik taníttatásáról.
– A tankötelezettség korhatára nem lényeges – jelentette ki Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésére felelős helyettes államtitkár egy péntek délutáni kerekasztal beszélgetésen, melynek témája a hazai szakképzés jövője volt. Pölöskeiné arra a kérdésre válaszolt így: annak, hogy a kormány 18-ról 16 évre csökkentette a tankötelezettséget, milyen hatása van a szakképzésre? Hogyan lehet 16 éves koruk után is bent tartani a gyerekeket a rendszerben, miközben a lemorzsolódás épp a szakmai képzésben a legmagasabb, 12 százalék? A helyettes államtitkár szerint az újságírók, különösen az ellenzékiek „nagyon szeretik” ezt a témát, de szerinte a kérdésben nincs „arany igazság”, vannak országok, ahol magasabb, s vannak, ahol alacsonyabb a tankötelezettség; Ausztriában például 15 év. Azt ugyanakkor elismerte: a szakközépiskolák nálunk különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból. Szerinte inkább olyan szabályozásra lenne szükség, ami nem engedi meg, hogy a diák végzettség nélkül hagyja el az oktatási rendszert. – Ausztriában nemrég született egy rendelet, hogy noha a tankötelezettség korhatára 15 év, de a szülőknek gondoskodniuk kell arról, hogy gyermekük 18 éves koráig szerezzen valamilyen végzettséget. A magyar kormánynak is javasolnánk, hogy ezt a szabályozást vegye át – fogalmazott Pölöskeiné. Beszélt arról is, szerinte jó döntés volt, hogy a szakképzést a gazdasághoz kapcsolták, bár szerinte jobb volt, amikor még a Nemzetgazdasági Minisztérium felelt a területért, igaz, most az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál sincs olyan rossz helyen. Szerinte az innováció kiemelkedően fontos a szakképzés jövőjében, „hiába szeretné mindenki a változatlanságot”. Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakértője arra hívta fel a helyettes államtitkár figyelmét: nem a változással van a gond, hanem azzal, hogy elmúlt 8-9 évben lezajlott változtatások egyértelműen rossz irányúak voltak, a szakképzés színvonala nem felel meg a mai társadalmi kihívásoknak. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke hozzátette: a Szakképzés 4.0-ra keresztelt kormányzati stratégia – ami 2020 szeptemberétől ismét átalakítaná a szakképzést – ugyan mutat jó irányokat, de eddig sem a bevezetéshez szükséges cselekvési tervet, sem a szükséges jogszabály változtatásokat nem látni, és a 2020-as költségvetésből sem olvasható ki az átalakítások fedezete. 

Közös kiállás a köznevelési törvény módosítása ellen

Több mint 30 civil szervezet – mint a Szülői Hang, az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Tanítanék Mozgalom, az Akadémiai Dolgozók Fóruma – állt ki péntek délután a Kossuth téren, hogy a köznevelési törvény bejelentett módosításai ellen tiltakozzanak. Közös nyilatkozatukban arra hívták fel a figyelmet: a törvénytervezet tovább csorbítja az óvodák, iskolák szakmai autonómiáját és a szülők önrendelkezési jogát. A nyilatkozathoz ellenzéki pártok és parlamenti képviselők is csatlakoztak. 

Szerző

A reptér hibájából történhetett a szerdai baleset Ferihegyen - belső vizsgálatot indít a Budapest Airport

Publikálás dátuma
2019.06.21. 17:55

Fotó: Molnár Ádám
A vizsgálat eredményeit a társaság azonnal nyilvánosságra fogja hozni. Közben a Közlekedésbiztonsági Szervezet is nyomoz.
Belső vizsgálatot indított a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője a szerdai reptérzárat okozó futópálya-sérülés miatt - közölte a Budapest Airport pénteken. A repülőteret szerda este kellett lezárni azért, mert
a Wizz Air Stockholmból érkező Airbus A321-esének futóműve megsérült a futópálya hibája miatt.

A betonfelület sérülése miatt sem az utasok, sem a repülőgép nem volt közvetlen vagy közvetett veszélyben. A sérülést a földi kiszolgáló személyzet vette észre, miután a légi jármű a forgalmi előtéren állóhelyére gurult - írták.
A Budapest Airport információi szerint a cég az incidens kezelése során minden vonatkozó szabályozási eljárásnak megfelelt, értesítették az illetékes hatóságokat, szervezeteket és szolgálatokat, illetve az utasokat is tájékoztatták.
A Budapest Airport vezetősége belső vizsgálatot indított az ügyben, és a hatóságokkal is mindenben együttműködik. A belső vizsgálat eredményeit a társaság nyilvánosságra hozza, amint az rendelkezésre áll. A Közlekedésbiztonsági Szervezet is vizsgálja a szerdai balesetet.

Orbán az EU-csúcson: "Paks nélkül nincs alacsony rezsi"

Publikálás dátuma
2019.06.21. 17:38

Fotó: JULIEN WARNAND / AFP
Kezdjünk tárgyalni a pénzről! - mentegetőzött a miniszterelnök a 2050-es klímacéljainak megtorpedózásáért.
"Jelentős lépéseket tettünk" - büszkélkedett a csütörtökön kezdődött EU-csúcsról szólva Orbán Viktor miniszterelnök. Örömmel mesélte például, hogy "Manfred Weber és Frans Timmermans elbukott", ami jó hír Magyarországnak, mert "a magyar emberek" (itt vélhetően a Fidesz-KDNP-re gondolt) nem akarták őket. Hozzátette: vállalta, hogy nem lesz olyan vezetője az uniónak, aki "ne adná meg a tiszteletet Magyarországnak és a közép-európai országoknak", és ez teljesült a csúcsjelöltek hoppon maradásával.
Arra a kérdésre, hogy a visegrádi országoknak (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) van-e reménye fontos uniós posztra, a miniszterelnök úgy válaszolt, "igen, jó esélyünk van rá". A V4-eknek minden uniós pozícióra több, két-három jelöltje is van, és Orbán szerint az egyeztetéseken kellő súllyal képviselik majd érdekeiket. Neveket nem akart mondani.
A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországnak - az erős látszat ellenére - szerinte vannak klímacélvállalásai. 2030-ig ezeket meg tudjuk valósítani, erre vannak terveink, és a rezsi sem fog nőni - hangoztatta. Az EU 2050-ig érvényes klímavédelmi megállapodásának megtorpedózását - a kormányzati közleményhez hasonlóan - a rezsiszörnnyel indokolta. Közölte: a javaslat az volt, hogy most menjenek tovább, és 2050-re is tegyenek vállalásokat. A céllal egyetértünk, de amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk - mondta.
"Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről!"

- fűzte hozzá a kormányfő. Valójában viszont van rá esély, hogy az amúgy is drága magyar közművek további drágulásától igazából a külföldi befektetők rezsijét akarja megvédeni a kormány, mint ahogy a munkavállalóknak kifizetendő magas bérektől is szorgosan védi őket, miközben közpénz milliárdokkal tömi a zsebüket. De tény az is, hogy a Mészáros-féle Mátrai Erőmű a felelős a hazai szén-dioxid kibocsátás 14 százalékáért, így jó oka lehet Orbánnak külföldről várni a nem kevés pénzt, amibe a modernizálás kerül.
Orbán kitért arra is: volt egy vita a klímacélokkal kapcsolatban a nukleáris energiáról. De "Paks nélkül nincs alacsony rezsi" - tette hozzá. A miniszterelnök kiemelte: a szabályozás célja az, hogy az embereknek jobb legyen, nem pedig rosszabb, és "ha jobb a klíma, de nem tudják kifizetni az energiaszámláikat, akkor az egyik ügy megoldásával egy még nagyobb bajt idéztünk elő". Olyan megoldás kell, hogy klímacélok is legyenek, és meg tudjuk védeni az olcsó rezsit is, ehhez pénz kell, erről pedig tárgyalni, egyezkedni kell - mondta.