Orbán veszélyes hazárdjátéka – Egy lépés előre, kettő hátra

Publikálás dátuma
2019.06.22. 07:30

Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE / AFP
Az EU közös klímavállalásainak gáncsolásától, vagyis a hazai életkörülmények hosszú távú veszélyeztetésétől a magyar miniszterelnök rövid távon sem remélhet több uniós támogatást.
Az Orbán-kormány nagyobb eséllyel veszít a klímaügyben kezdett hazárdjátékán, semmint hogy nyerjen rajta – vélekedtek a lapunk által megkérdezett szakértők annak kapcsán, hogy a kabinet – korábbi, kiszivárgott álláspontjukkal szemben – végül mégsem csatlakozott az Európai Bizottság 2050-es teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentességet hirdető, a tagállamok túlnyomó többsége által támogatott céljához. A lengyel és cseh ellenállás miatt – amihez csatlakozott Magyarország és Észtország is – az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács az előzetes tervektől eltérően – nem alakított ki egységes, világos álláspontot minapi ülésén az ENSZ szeptemberi klímacsúcsára. Igaz, számos korábbi vonakodó tagállam – így például a V4-ből Szlovákia – viszont csatlakozott a klímaveszélyt komolyan vevő többséghez. Szakértők szerint a fő kerékkötő a sok szénbányát üzemeltető Lengyelország, amely erre hivatkozva még több támogatást igényel. Míg Csehország hasonló kihívások elé néz, Orbán Viktor álláspontja ebből a szempontból érthetetlen: a magyar energiarendszer átalakítása ugyanis nem igényel pótlólagos támogatást, más célokra – így például épületkorszerűsítésére vagy „versenyképesség-növelésre” – a klímakassza nem nyitott. A magyar pálfordulás már csak azért is következetlen, mert korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter világossá tette: a kormány nem támogat német autóipari beruházásokat sújtó uniós célt. Bár Németország ekkor még valóban a vonakodók táborát szaporította, néhány hete szintén beadta a derekát. Orbán Viktor ugyanakkor – Angela Merkel győzködése ellenére – változatlanul ragaszkodik az egység megbontásához. Az ellenálló tagállamok bizonyára a következő hét éves uniós költségvetés jövő évi vitájára időzítenek. Kérdés, Brüsszel vállalja-e a társadalmukat, gazdaságukat és természeti kincseiket a többséggel szemben rövid távú anyagi előnyök reményében veszélyeztető renitensek plusztámogatását ama tagállamok ellenében, amelyek többletterheket is vállalnak az élhető jövőért. E négy országnál jóval szegényebb a közös értékeket végül vállaló Románia és Bulgária is. Tekintettel arra, hogy az Európai Tanács a rossz ízű viták nyomán egy fajta igazságosabb, a helyi adottságokat még inkább figyelembe vevő, új szabályozást ígér, nem kizárt, hogy szeptemberig újra nekigyürkőznek a vonakodók meggyőzésének.
A 2050-re kitűzött szén-dioxid-semlegesség óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar ipar számára – indokolta a lépést megkeresésünkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A javaslatot felelősen addig nem lehet támogatni, amíg nem ismertek az EU iparfejlesztési forrásai. A kormány felelőssége, hogy a magyar családok – Európában a legkisebbek közé tartozó – rezsikiadásait alacsonyan tartsa. Ha az áramtermelést a megadott szempontok szerint kell kiváltani, úgy a magyar családok áramszámlája 30-40 százalékkal emelkedne – teszik hozzá. (Megjegyzendő: ugyan ezt a számítást a kabinet semmivel nem támasztja alá, kormányanyagok tanúsága szerint az új paksi blokkok csak 60 éven át a jelenlegi mintegy kétszeresére rúgó áramárak mellett hoznák vissza az árukat. Ráadásul a magyar lakossági rezsit a kormány az iparági költségek figyelembe vétele nélkül határozza meg.) Emellett a központ biztosít afelől, hogy nekik is fontos a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem, a tiszta víz és levegő, illetve az elviselhetőbb éghajlat. Ezt bizonyítja, hogy 2030-as klímacéljainkat betartjuk, amivel akkorra a hazai áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentessé válik. Szijjártó Péter a vitához kapcsolódva tegnap a 2050-es kabonmentesség elérését szolgáló uniós fejlesztési keretet szorgalmazott, az átálláshoz szükséges források ismerete nélkül „felelőtlenségnek” nevezve a – 24 tagállam által mégis csak felvállalt – döntést. Újfent kiállt az atomerőmű-bővítés mellett.

A Greenpeace tiltakozik

Érthetetlennek és felháborítónak nevezte az Orbán-kabinet lépését tegnapi közleményében Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse. Bolygónkon tombol a klímaválság. Hazánk a világátlagnál gyorsabban melegszik, az éghajlatváltozás által súlyosabban érintett területek közé tartozik. A mindannyiunk jövőjét biztosító nemzetközi klímavédelmi intézkedések blokkolása ezért botrányosan felelőtlen lépés a magyar kormány részéről. A Greenpeace gyors és érdemi lépéseket vár el az ország mindenkori vezetőitől a klímakatasztrófa elkerülésére, a magyar lakosság és hazánk természeti kincseinek védelmében – közölte Perger András, aki a mátrai szénerőmű bezárását szorgalmazza legkésőbb 2025-ig.

Csalódott vezetők az uniós csúcson

Kár, hogy nem sikerült konszenzusra jutni, de így is „sokkal nagyobb arányú lett a többség, mint amire eredetileg számítottunk” – mondta Angela Merkel német kancellár a brüsszeli EU csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján. A politikus arra utalt, hogy csütörtök éjjel négy tagállam – Csehország, Észtország, Lengyelország és Magyarország – megakadályozta egy olyan határozat elfogadását, amelyben az Európai Unió egésze vállalta volna, hogy 2050-re karbonsemlegessé válik. A négyek elsősorban gazdasági és társadalmi okokkal magyarázták fenntartásaikat. Ellenállásuk miatt a vállalás csak a közös közlemény lábjegyzetébe került. Eszerint: “A tagállamok túlnyomó többsége szerint a klímasemlegességet 2050-re meg kell valósítani”. Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs után tett tévényilatkozatában azt mondta: egyetértenek a céllal, de addig nem vállalják, amíg nem látják, hol van erre pénz. “Kezdjünk tárgyalni a pénzről!” – fűzte hozzá. A kormányfő világossá tette, hogy európai uniós forrásokra számít, amelyekkel például a magyar energiarendszert lehetne korszerűsíteni. Lapunkat tájékoztató EU diplomaták szerint Orbán nagyjából hasonlóan fogalmazott az állam- és kormányfők ülésén. A karbonsemlegesség eléréséhez korszerű technológia kell, ami pénzbe kerül – fejtegette uniós partnerei előtt. Magyarország sokat tett a klímacélok eléréséért, a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért, és tartja magát a 2030-ra kitűzött célokhoz. A karbonsemlegesség elérésének azonban ára van, amit még nem ismerünk – szögezte le. Orbánnál jóval keményebb hangot ütött meg Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki például részletes pénzügyi kompenzációt követelt. A kudarc azt jelentheti, hogy az Európai Unió üres kézzel érkezik az ENSZ szeptember 23-ikán kezdődő New York-i klímacsúcsára, amelytől azt várják, hogy lendületet ad a környezetszennyezés elleni küzdelemnek. Angela Merkel sajtótájékoztatóján felvetette, hogy a világszervezet égisze alatt megrendezendő találkozó margóján az EU28-ak soron kívüli csúcstalálkozót fognak tartani. Halmai Katalin (Brüsszel)

Kínai beruházásban épül a nagy naperőmű

A rendszerváltás óta Magyarország 32 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását, 2030-ra a cél 40 százalék, 2050-re pedig elérhető a teljes karbonsemlegesség is – jelentette ki még az uniós csúcs előtt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Kaposváron Közép-Európa legnagyobb, közel 100 Megawattos (MW), 200 hektáros naperőművének alapkőletételén. A gigantikus napelemparkról a szerződést áprilisban írta alá a miniszter Pekingben, a megállapodás szerint a kínai China National Machinery Import & Export Corporation (CMC) 32 milliárd forintból építkezik majd a somogyi megyeszékhely határában. Az elvileg 2020 végére megépülő naperőmű komoly előrelépést jelent, hiszen Palkovics állítása szerint tavalyig 700 MW-nyi megújuló energiát termelt az ország. A miniszter szerint a kiadott naperőmű-telepítési engedélyeknek köszönhetően ez 2022-re 2700 MW-ra nőhet, az évtized végére pedig elérheti a 7000 MW-ot. Az elmúlt években rengeteg KÁT-engedélyt – a kötelező átvételi rendszer keretében a megújuló erőművek egy bizonyos ideig a piacinál magasabb áron adhatják el az általuk termelt áramot – adtak ki országosan, s a Dél-Dunántúlon is megannyi településen kezdődött meg, vagy legalábbis tervezik naperőmű telepítését. Az éghajlati és domborzati adottságok kiválóak, nem véletlen, hogy közel száz településen kaptak engedélyt a beruházók. Jellemzően 0,5-2 MW-os teljesítményűekre, bár Baranyában Keszün és Komlón 9 MW-os, Mánfán pedig 15 MW-os erőmű épül. Méreteiben persze egyik sem közelíti meg a kaposvárit. A miniszter ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hiba szembeállítani az atomenergiát a megújulókkal, hiszen nincs annyi pénz a Földön, amivel megújulóra lehetne kiváltani az atomenergiát, vagyis a karbonsemlegesség eléréséhez szükséges Paks fejlesztése. Mint Zsuan Kuang, a CMC elnöke elmondta, cégük eddig több mint 100 milliárd dollárt fektetett be világszerte, elsősorban Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Közép-Amerikában, a kaposvári naperőművet, mely évi 120 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátását vált ki egyfajta európai referenciamunkának szánják. Vas András

Szerző
Frissítve: 2019.06.22. 22:52

Megindult a paksi építkezés

Publikálás dátuma
2019.06.21. 20:03

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Csütörtökön megindult a két, 1200 megawattosra tervezett új paksi atomblokk megépítéséhez szükséges felvonulási épületek kivitelezése. Így több mint 80 kiszolgáló létesítményt – irodaházakat, szerelőcsarnokokat és raktárakat – húznak fel.
Az építkezést – lapunk korábbi információinak megfelelően – a KÉSZ Csoport végzi. A megrendelői oldalon lévő, állami Paks II Zrt. vezérigazgatója, Lenkei István közölte: a létesítési engedélykérelem előkészítésében szorosan együttműködnek a fővállalkozást végző orosz állami ASZE-vel. Süli János Paks II-ügyi tárca nélküli miniszter többek között azzal érvelt az atomblokkok mellett, hogy létük a rezsicsökkentés biztosítéka, hisz az erőmű nélkül legalább 40 százalékkal, megújulók használata mellett pedig háromszorosára nőne az áram előállítási ára. Szakértők ezt élesen cáfolják.

324,08 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.06.21. 19:42
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euróval szemben gyengült a forint. Az euró jegyzése 324,08 forintra emelkedett este hét órakor a reggel negyed nyolckor jegyzett 323,10 forintról. Az euró pénteken 323,04 forint és 324,36 forint között mozgott. A svájci frankkal szemben gyengült a forint, a svájci frank árfolyama 291,22 forintról 292,20 forintra emelkedett. A dollárral szemben erősödött a forint, a dollár árfolyama 286,02 forintról 285,72 forintra csökkent. Az euró a reggeli 1,1298 dollár után este 1,1343 dolláron állt.
Szerző
Témák
forint euró dollár