Weber nem adja fel, tovább küzd az EB elnöki székéért

Publikálás dátuma
2019.06.23. 16:40
Manfred Weber, a Néppárt csúcsjelöltje a vereség ellenére is bizakodik: lehet még az Európai Bizottság elnöke
Fotó: SVEN HOPPE / AFP
A néppárti csúcsjelölt szerint pártérdekek helyett az Európai Parlamentet kell erősíteni – és nem volna jó, ha döntéseket ismét diplomaták hátsó szobáiban hoznák meg.
Továbbra is bízik az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségének megszerzésében Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) jelöltje erről a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak beszélt. A politikus az európai uniós (EU-s) tisztújítás ügyében június 30-ra összehívott rendkívüli  EU-csúcsig hátralévő napokban az Európai Parlament (EP) többségi  támogatásának elnyeréséért küzd, hogy hatást gyakoroljon a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanácsra.
Most a képviselőkön a sor, el kell dönteniük, hogy mi fontosabb számukra, a pártpolitikai és nemzeti érdekek, vagy pedig intézményük, az EP befolyásának erősítése - mondta Manfred Weber. Hangsúlyozta, hogy továbbra is kiáll az úgynevezett csúcsjelölt elv mellett, amely szerint a képviselőknek annak a pártcsaládnak az EP-kampányban indított csúcsjelöltjét kell megválasztaniuk EB-elnöknek, amely a legtöbb szavazatot gyűjtötte az EP-választáson.  Ennek az elvnek az érvényesítése hozzájárulna "az EU sürgetően szükséges demokratizálásához" - fogalmazott a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.  Kiemelte, hogy növekedett a részvételi arány a májusban tartott EP-választáson, és ebben a helyzetben veszélyes lenne, ha sérülne az EB-elnöki tisztség betöltésének a csúcsjelöltekre alapozó modellje.
Weber szerint az EU-s intézmények demokratikus legitimációjának erősítését célzó folyamatban visszalépés, "súlyos csapás" lenne, ha ismét "a diplomaták hátsó szobáiban" hoznák meg az EU-s döntéseket- Hozzátette: reméli, hogy a szociáldemokrata és a liberális képviselők elkötelezik magukat "Európa parlamentarizációja" mellett mert, tragikus volna, hogyha egyes  kormányok érdekei a választók döntése fölé kerülnének.   A Welt am Sonntag összeállításában kiemelte, hogy Manfred Weber a pénteken véget ért EU-csúcson súlyos vereséget szenvedett, mert az Európai Tanácsban nem sikerül megegyezni arról, hogy őt javasolják az EP-nek megválasztásra az EB-elnöki tisztségbe, és Angela Merkel német kancellár, a CSU testvérpártja, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa sem támogatta őt nyilvánosan. Manfred Weber bizottsági elnökké választását elutasítják mások mellett a liberálisok, akiket Emmanuel Macron francia elnök vezet, és a szociáldemokraták is, akiknek Pedro Sánches spanyol kormányfő a szószólója az Európai Tanácsban. A Welt am Sonntag értesülése szerint Angela Merkel a csúcstalálkozón mindkét kollégájának jelezte, hogy zavarják őt a Manfred Weber elleni heves támadásaik; a kancellár jelezte azt is, hogy amennyiben az EPP-s politikus kiesik a lehetséges jelöltek köréből, kiesik a liberális Margrethe Vestager és a szociáldemokrata Frans Timmermans is - írja az MTI. A francia elnök és a spanyol kormányfő valószínűleg bele tudna törődni ebbe a fejleménybe, amely egyben azt is jelentené, hogy "kudarcot vall a csúcsjelölti elv" - írta a Welt am Sonntag, hozzátéve: egyelőre nem világos, hogy Weber, Vestager és Timmermans kiesése után az Európai Tanács miként találhat jelöltet az EB élére az EP július 2-án tartandó alakuló üléséig.
Szerző
Frissítve: 2019.06.23. 17:17

Lezárult a megismételt választás Isztambulban, újabb pofont kaphat Erdogan pártja

Publikálás dátuma
2019.06.23. 15:45
Fiatal nő hagyja el a szavazófülkét a megismételt isztambuli főpolgármester-választáson, 2019.június 23-án
Fotó: Adem Altan /
Hiába semmisítették meg az előző főpolgármester-választás eredményét, az AKP-nek továbbra is van félnivalója.
Véget ért az isztambuli főpolgármester-választás,: helyi idő szerint délután 17 órakor (magyar idő szerint 16 órakor bezártak a szavazóhelyiségek, amelyek kilenc órán át voltak elérhetőek, és a számlálóbizottságok megkezdték a voksok összesítését - írja az MTI.  A szavazást azért ismételték meg, mert a március 31-i helyhatósági választáson született szoros ellenzéki győzelmet a kormánypárt, az AKP szabálytalanságokra hivatkozva megtámadta, az illetékes hatóság pedig helyt adva a fellebbezésnek a főpolgármester-választás eredményét érvénytelenítette. Mindezt már a szavazatok újraszámlálása után tették, miután másodjára is az ellenzék, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezére, Ekrem Imamoglu lett a győztes, 13700 többletszavazattal előzve meg Erdogan-féle Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltjét, Binali Yildirimet. A kormánypárt illiberális jellegű nyomásgyakorlása és beavatkozása kemény külföldi bírálatokat kapott, sőt, az AKP sok saját szavazóját is felháborította. 
A friss közvélemény-kutatások szerint a kormánypárt ezúttal is veszíthet a megmérettetésen, hiszen Ekrem Imamoglu várható szavazati mutatója 51, 2 százalékon, Binali Yildirimé pedig 39,7 százalékon áll.

A választópolgárok száma a metropoliszban 10 millió 561 ezer.  Az első részeredmények kora este várhatók. A voksolásnak a török és a nemzetközi közvélemény egyaránt nagy jelentőséget tulajdonít, miután úgy tűnt, hogy a Recep Tayyip Erdogan török elnök vezette iszlamista-konzervatív kormánypárt márciusban, 15 év után először elveszíti a legnépesebb város vezetését. Elemzők főként az egyre romló gazdasági helyzettel magyarázták ezt. Márciusban a fő ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) színeiben induló Ekrem Imamoglu mindössze 13 ezer 700 szavazattal előzte meg az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltjét, Binali Yildirimet. Később a hatalmon lévő AKP sorozatos fellebbezései nyomán a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) a jogosulatlanul kijelölt számlálóbizottsági elnökökre és az érvénytelen számlálólapokra hivatkozva semmissé nyilvánította az eredményt. A lépés nemzetközi bírálatot is kapott. Yildirim mostani kampányának középpontjában azok az infrastrukturális fejlesztések álltak, amelyeket korábban közlekedésügyi miniszterként, illetve miniszterelnökként valósíttatott meg Isztambulban.Imamoglu, aki az elmúlt hónapokban az ismeretlenségből vált egyszerre a változás jelképévé, "forradalmat" hirdetett a demokráciáért, és arra a sérelmére próbálta ráirányítani a figyelmet, miszerint győzelme ellenére visszavették tőle a polgármesteri címet. A kampányban az utolsó héten Erdogan is aktívan részt vett. Élesen támadta Imamoglut, egy alkalommal "béna kacsának" nevezte, amiért a városi tanács kormánypárti többsége miatt amúgy is meg lenne kötve a keze. A közvélemény-kutatások a mostani választásra még ha a márciusinál kevésbé is, de ugyancsak kiélezett versenyt jósolnak. A felmérések túlnyomó többsége Imamoglu "szűk többséget elérő" győzelmével számol. A választás kimenetelében kulcsszerep jut a kurdoknak, miután ők teszik ki a nagyváros lakosságának 15 százalékát, és márciusban - az előző évek gyakorlatával ellentétben - sokuk vagy Imamoglura szavazott, vagy otthon maradt. A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) vezetése a napokban közölte: Imamoglut támogatja. Nem véletlen, hogy az eredmények láttán aggódó Erdogan taktikát váltott: mint lapunk is beszámolt róla, a korábbi harcias retorikával szemben most megpróbálja magához édesgetni a kurd kisebbséget.
Szerző
Frissítve: 2019.06.23. 19:47

Katonák is meneteltek a kijevi Pride-on

Publikálás dátuma
2019.06.23. 14:09
Felvonulók sétálnak rendőrök között Kijevben, a 2019. június 23-án megrendezett KijevPride-on
Fotó: Genya Szavilov / AFP or licensors
A harmincfős katonai oszlop együtt vonult a résztvevőkkel, így akarták toleranciára tanítani az ukrán hadsereget.
Megtartották vasárnap az elmúlt években már hagyománnyá vált melegfelvonulást Kijev belvárosában, amelyen idén először már katonák is részt vettek.    A Hromadszke ukrán hírportál jelentése szerint egy több mint harminc fős katonai oszlop vonult együtt a részvevőkkel. "Azért jöttünk el, hogy kifejezzük támogatásunkat minden ember egyenlősége mellett" - jelentette ki Viktor Pilipenko, a Donbasz zászlóalj önkéntese. Elmondta, hogy a hadseregben meglévő homofóbia, különösen a homofób parancsnokok miatt a melegeknek el kell titkolniuk nemi identitásukat. "Ez nagyon kiábrándító, hiszen ők a szabadságáért, a mi jogainkért is harcolnak" - tette hozzá.    
A szervezők becslése szerint idei KijevPride-on, más néven az Egyenlőség Menetén több mint nyolcezren, a rendőrség szerint mintegy háromezren vettek részt. Támogatóként hagyományosan részt vettek diplomaták és politikusok is, köztük Rebecca Harms európai parlamenti képviselő. A felvonulás komolyabb atrocitások nélkül zajlott, néhány provokátor próbálta csak megzavarni a rendezvényt, akiket a rendőrök feltartóztattak. A menet "végállomásán" a résztvevőket buszok várták, hogy onnan elszállítsák őket, így kerülve el, hogy a rendezvény után érjen támadás közülük bárkit is. Szerhij Jarovoj belügyminiszter-helyettes tájékoztatása szerint a felvonuláson senki nem sérült meg és senkit nem vettek őrizetbe.  
Ellentüntetőt tartanak vissza a rendőrök a kijevi Pride-on
Fotó: Vlagyimir Szindejeve / AFP/ NurPhoto

Ürülékes óvszerekkel támadtak az ellentüntetők

A kijevi rendőrség napközben közleményt adott ki, amelyben arról tájékoztatott, hogy kilenc személyt őrizetbe vettek, akik provokációt készültek volna végrehajtani a rendezvényen. Az UNIAN ukrán hírügynökség közlése szerint arra készültek, hogy emberi ürülékkel töltött óvszerekkel dobálják meg a menet résztvevőit. Az őrizetbe vett személyek ellen eljárást indítottak garázdaság miatt, amiért akár hét évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható rájuk. 

Évről évre nyugodtabban fogadják

Az ukrán fővárosban 2013 óta rendeznek minden évben melegfelvonulást, amelyen évről-évre egyre többen vesznek részt. 2016 óta már nem Kijev valamelyik külső részében, hanem a belvárosban rendezik meg - írja az MTI.  Az utóbbi években láthatóan egyre toleránsabbá válik az ukrán társadalom a homoszexuálisokkal szemben, különösen igaz ez a fővárosban élőkre. A melegjogok elfogadása ellen néhány radikális nacionalista vagy ortodox szervezet tiltakozik - főként a romák elleni támadásokat is elkövető Sz14 (Szics) -, de az ilyesfajta megmozdulásaiknak a fővárosban rendkívül csekély a társadalmi támogatottsága.
Szerző
Frissítve: 2019.06.23. 14:16