Kapáljanak csak éhbérért: mezőgazdasági munka vár a közmunkásokra

A kormány folyamatosan csökkenti a közfoglalkoztatottak számát, sok településen már azt utcák rendben tartására és az elkezdett programok befejezésére sincs ember, mégis új mezőgazdasági közfoglalkoztatási és szociális földprogramot hirdetett meg az agrártárcához tartozó Nemzeti Földalapkezelő Szervezet.

A minisztériumot vezető Nagy István bő egy hete jelentette be,hogy a „vidéki közfoglalkoztatási lehetőségek bővítésére és a helyi mezőgazdasági termelés elősegítésére” minden korábbinál nagyobb szabású program indul, amelyben 500 helyen összesen 1400 hektár állami föld kerülhet 5 évre ingyenes önkormányzati használatba. Ha a helyrajzi számokat nézzük, a hír igaz, de a kiíráshoz csatolt lista alapján kevesebb, mint 60 település jelentkezhet, többnyire szétaprózott földnyelvekre.

Balatonakalinak például több mint 30 szeletre szabdalt lehetőséget kínálnak, van köztük szántó, legelő, fásított terület, gyümölcsös. A polgármester szabadsága miatt csak annyit tudtunk meg az esélyekről, hogy bármiben gondolkodnának, egyetlen közmunkásra építhetnek. Ma még ketten vannak, de egyikük épp most talált magának normális bérért piaci munkát és felmondott.

A híradások szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet több hónapig készítette elő a programot, ehhez képest a Veszprém megyei Kaposmérőnek olyan területet akarnak odaadni, amit a polgármester egyszer már visszaadott, mert munkáskéz híján nem tudták megművelni. Prukner Gábor polgármester azt mondta lapunknak, már tíznél kevesebb közmunkásuk van, köztük egyetlen férfi, alig győzik a munkát a meglévő öthektáros konyhakertjükben. Ráadásul egy darab kivételével semmire nem használható, út melletti kisajátított földdarabkákról van szó, tehát ők biztosan nem pályáznak, de ha eladná az állam egyik-másik területet, az érdekelné őket.

A keleti országrészben más a helyzet, a véletlenszerűen felhívott települések számítanak az öt évre ingyen átvehető földre, még akkor is, ha látják, a falutól több mint tíz kilométerre fekvő felkínált területre nem tudnak naponta közmunkásokat szállítani. Kozmáné Kasza Veronika, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrád polgármestere mégis azt mondta, valamit így is kitalálnak, mert náluk több mint száz embernek kell közmunkát adni, s a jól működő fokhagymás és hagymakrém gyártó, a fűszerpaprika ültetvény és őrlőüzem, továbbá a négyezer méter kordonos uborka mellett még maradnak szabad munkáskezek.

A Békés megyei Gyomaendrőd közmunkásai ma a tíz hektárnyi homoktövis ültetvényt munkálják meg, de a létszám az ültetéskori harmadára csökkent. A pályázatról a jövő heti képviselő-testületi ülésen döntenek – tudtuk meg Toldi Balázs polgármestertől, aki szerint szinte biztosan elindulnak a pályázaton, bár még nem tudják, mit tudnak termeszteni, ha kevés embert találnak.

Hatékony gazdálkodásról nem beszélhetünk ezeken az önkormányzatnak használatba adott területeken – jelentette ki a Közmunkás Szakszervezet elnöke. Vécsi István, Ricse polgármestere arra emlékeztetett, hogy csak akkor gazdaságos az agrártermesztés egy önkormányzatnak, ha a költségek közül a béreket az állam fizeti, de ezzel az önkormányzat meg is fojtja a településen hasonló növényeket termesztő gazdákat, mert nekik minden ráfordítást be kell építeniük a zöldség vagy gyümölcs árába. Szerinte Keleten mindig is szükség lesz majd a közfoglalkoztatásra, de nem kell feltétlenül ragaszkodni a mezőgazdasági termeléshez, fel kell mérni a helyi közmunkások tapasztalatát, s akkor lehet másban is gondolkodni.

Egyben biztos – mondta. Bármivel foglalkozzanak is a közmunkások egy településen, a bérük olyan kevés, hogy abból egy család nem tud megélni. A teljes munkaidőben dolgozók képzettségük függvényében nettó 54 300 és 70 800 forint között keresnek, utoljára 2016-ban kaptak pár száz forintos emelést, azt tehát nem lehet tovább halogatni. Arra a napokban megjelent hírre azonban egyelőre kétkedve reagált, hogy a Belügyminisztérium tervei között szerepel a közmunkás-bérek megemelése 2020-tól.