Több százezres tömeg követelte Babis lemondását (fotók)

Publikálás dátuma
2019.06.23. 19:44

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Harminc év óta a legnagyobb tüntetést tartották Prágában. Vasárnap a szervezők közlése szerint negyedmillióan követelték a cseh miniszterelnök távozását.
Már a két héttel ezelőtti 120 ezres megmozdulás is a legnagyobb volt az 1989-es Bársonyos forradalom óta, de ekkora tömeg még sosem vonult az utcára a rendszerváltás óta. Olyan sokan voltak a helyszínen, hogy összeomlott a mobilszolgáltatás. A hatalmas tömeg miatt egy metrómegállót le is kellett zárni. Ezt a megmozdulást is az Egymillió pillanat a demokráciáért nevű szervezet hívta életre. Babist azzal vádolják, hogy vállalkozásaiért illegálisan vett uniós támogatást. Csehországnak mintegy 451 millió koronát (5,86 milliárd forint) kellene visszafizetnie az Európai Uniónak. A pénzt korábban az Andrej Babis tulajdonában lévő Agrofert holding kapta - az Európai Bizottság megállapítása szerint azonban „Babis politikai és vállalkozói tevékenysége összeférhetetlen és emiatt a cég nem jogosult uniós támogatásra.” A jelentés szerint az Agrofertnek juttatott támogatások azért sértik az érvényes törvényeket és előírásokat, mert a cseh kormányfőnek továbbra is befolyása van egykori cégére, amelynek irányítását 2017 februárjában két vagyonkezelő alapnak adta át, miközben kormányfőként befolyásolni tudja és befolyásolja az uniós támogatások szétosztását. Babis minden vádat tagad, egy ízben azt állította, Soros György áll a vele szembeni támadások mögött. E kijelentését sokan megmosolyogták Csehországban. Azt is közölte, csak a tüntetések hatására nem fogja átalakítani a kormányt. A vasárnapi megmozdulásra az ország minden részéből érkeztek. Sokan azt hangoztatták, szégyen mindaz, ami Csehországban zajlik. Többen uniós zászlót lengettek. A dpa tudósítójának az egyik tüntető elmondta, Babis „erkölcsök nélküli” ember, s félti a Cseh Köztársaságot. Nagy kérdés, hogy a vasárnapi megmozdulás miként befolyásolja majd a kormány elleni szerdai bizalmi szavazást. Babis pártja az ANO kisebbségben kormányoz a szociáldemokratákkal. A kabinetet kívülről támogatják a kommunisták. Nem valószínű ugyanakkor, hogy a szociáldemokraták az ellenzékkel együtt szavaznak, mert egy esetleges előrehozott választáson alacsony támogatottságuk miatt akár a parlamentből is kieshetnek.
Frissítve: 2019.06.23. 20:00

Biztosnak látszik az ellenzék győzelme Isztambulban

Publikálás dátuma
2019.06.23. 18:44
voksokat pakoló szavazatszámlálók Iszambulban, 2019. június 23-án
Fotó: Isa Terli / 2019 Anadolu Agency
Legalább tíz százalékkal vezet a kemalista főpolgármester-jelölt, Erdogan embere jócskán lemaradt.
A CNN Türk török hírtelevízió által ismertetett első részeredmények szerint az ellenzéki jelölt, Ekrem Imamoglu 53,7 százalékkal áll az élen vasárnap a megismételt isztambuli főpolgármester-választáson – írja az MTI.
Ennél is erősebb  vezetést jelez a török ellenzéki lap, a Cumhuriyet számítása: mint írták, Imamogul 54, 91 százalékkal vezet (4,28 millió vokssal), míg Erdogan-féle AKP jelöltje, Binari Yldirum 45,17 százaléknál tart (3,53 millió szavazattal). Üzenetértékű lehet az is, hogy értesülésünk szerint a választási hajrát közvetítő, Erdoganék által kontrollált állami hírügynökség váratlanul megszakította adását. 
Yildirim sajtóértekezletén már elismerte vereségét, s gratulált ellenfelének. Mindez azt jelenti, hogy a voksolás megismétlése bumerángként ütött vissza Recep Tayyip Erdoganra. Bár a török elnök múlt héten azt is belengette, hogy mindaddig, amíg eljárás zajlik Imamogluval szemben, nem lehet polgármester, ilyen jelentős felhatalmazás mellett nem valószínű, hogy megakadályozzák hivatala elfoglalásában. A 15 milliós Isztambul gazdasági szempontból Törökország messze legfontosabb városa. Elvesztése ezért is súlyos csapás Erdogan elnök és pártja, az AKP számára. A voksolás az Erdogan éra végét jelentheti, mivel a voksolás az elnök személyes veresége.
Szerző
Frissítve: 2019.06.23. 21:35

Weber nem adja fel, tovább küzd az EB elnöki székéért

Publikálás dátuma
2019.06.23. 16:40
Manfred Weber, a Néppárt csúcsjelöltje a vereség ellenére is bizakodik: lehet még az Európai Bizottság elnöke
Fotó: SVEN HOPPE / AFP
A néppárti csúcsjelölt szerint pártérdekek helyett az Európai Parlamentet kell erősíteni – és nem volna jó, ha döntéseket ismét diplomaták hátsó szobáiban hoznák meg.
Továbbra is bízik az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségének megszerzésében Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) jelöltje erről a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak beszélt. A politikus az európai uniós (EU-s) tisztújítás ügyében június 30-ra összehívott rendkívüli  EU-csúcsig hátralévő napokban az Európai Parlament (EP) többségi  támogatásának elnyeréséért küzd, hogy hatást gyakoroljon a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanácsra.
Most a képviselőkön a sor, el kell dönteniük, hogy mi fontosabb számukra, a pártpolitikai és nemzeti érdekek, vagy pedig intézményük, az EP befolyásának erősítése - mondta Manfred Weber. Hangsúlyozta, hogy továbbra is kiáll az úgynevezett csúcsjelölt elv mellett, amely szerint a képviselőknek annak a pártcsaládnak az EP-kampányban indított csúcsjelöltjét kell megválasztaniuk EB-elnöknek, amely a legtöbb szavazatot gyűjtötte az EP-választáson.  Ennek az elvnek az érvényesítése hozzájárulna "az EU sürgetően szükséges demokratizálásához" - fogalmazott a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.  Kiemelte, hogy növekedett a részvételi arány a májusban tartott EP-választáson, és ebben a helyzetben veszélyes lenne, ha sérülne az EB-elnöki tisztség betöltésének a csúcsjelöltekre alapozó modellje.
Weber szerint az EU-s intézmények demokratikus legitimációjának erősítését célzó folyamatban visszalépés, "súlyos csapás" lenne, ha ismét "a diplomaták hátsó szobáiban" hoznák meg az EU-s döntéseket- Hozzátette: reméli, hogy a szociáldemokrata és a liberális képviselők elkötelezik magukat "Európa parlamentarizációja" mellett mert, tragikus volna, hogyha egyes  kormányok érdekei a választók döntése fölé kerülnének.   A Welt am Sonntag összeállításában kiemelte, hogy Manfred Weber a pénteken véget ért EU-csúcson súlyos vereséget szenvedett, mert az Európai Tanácsban nem sikerül megegyezni arról, hogy őt javasolják az EP-nek megválasztásra az EB-elnöki tisztségbe, és Angela Merkel német kancellár, a CSU testvérpártja, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa sem támogatta őt nyilvánosan. Manfred Weber bizottsági elnökké választását elutasítják mások mellett a liberálisok, akiket Emmanuel Macron francia elnök vezet, és a szociáldemokraták is, akiknek Pedro Sánches spanyol kormányfő a szószólója az Európai Tanácsban. A Welt am Sonntag értesülése szerint Angela Merkel a csúcstalálkozón mindkét kollégájának jelezte, hogy zavarják őt a Manfred Weber elleni heves támadásaik; a kancellár jelezte azt is, hogy amennyiben az EPP-s politikus kiesik a lehetséges jelöltek köréből, kiesik a liberális Margrethe Vestager és a szociáldemokrata Frans Timmermans is - írja az MTI. A francia elnök és a spanyol kormányfő valószínűleg bele tudna törődni ebbe a fejleménybe, amely egyben azt is jelentené, hogy "kudarcot vall a csúcsjelölti elv" - írta a Welt am Sonntag, hozzátéve: egyelőre nem világos, hogy Weber, Vestager és Timmermans kiesése után az Európai Tanács miként találhat jelöltet az EB élére az EP július 2-án tartandó alakuló üléséig.
Szerző
Frissítve: 2019.06.23. 17:17