15-20 évvel a megjelenés előtt már látszik az agyban a Parkinson-kór

Publikálás dátuma
2019.06.24. 10:00
Illusztráció
Fotó: AFP
Brit kutatók azonosították a Parkinson-kór legkorábbi jeleit az agyban, a betegség megjelenése előtt 15-20 évvel.
A Parkinson-kór első jelei a páciens szerotonin-rendszerében észlelhetők, amely a hangulatot, az alvást és a mozgást irányítja – állapították meg a londoni King's College kutatói a The Lancet Neurology című szaklapban csütörtökön megjelent tanulmányukban. A felfedezés elvezethet új diagnosztikai eljárásokhoz és újfajta kezelésekhez.
Még mindig rengeteg kérdés megválaszolatlan a gyógyíthatatlan betegséggel kapcsolatban, amelyben világszerte mintegy tízmillióan szenvednek. Ez egy degeneratív idegrendszeri betegség, amely az érintetteknél többek között kontrollálhatatlan remegést és kognitív problémákat okoz. Diagnosztizálása az agyban lévő egyik fehérje, az alfa-szinuklein felhalmozódásának kimutatásával lehetséges. Az agyban lejátszódó káros folyamat oka egyelőre ismeretlen. Egyesek olyan génhibával születnek, amely szinte minden esetben Parkinson-kórt idéz elő.
A londoni tudósok megvizsgáltak 14 génmutációval bíró pácienst és összehasonlították az eredményeket 65 génhiba nélkül élő Parkinson-kóros beteg, valamint 25 egészséges önkéntes adataival. Megállapították, hogy a parkinsonos pácienseknél jóval a jellegzetes tünetek jelentkezése előtt változások következtek be a szerotoninrendszerben. A szerotoninfunkció "kiváló jelzése annak, hogy mennyire előrehaladott a Parkinson-kór" - hangoztatta Heather Wilson, a King's College Pszichiátriai, Pszichológiai és Idegtudományi Intézetének munkatársa. A szerotoninrendszerről alkotott kép ezért "értékes eszköz arra, hogy felismerjék a magas kockázatú egyéneket" és végigkövessék betegségük előrehaladását - emelte ki Wilson.
 Ha a szerotoninszint alapján a Parkinson-kórt korábban lehet diagnosztizálni és jobban felügyelhető a betegség lefolyása, az akár 
„új és jobb kezelések felfedezését segítheti”

– fejtette ki Beckie Port, a Parkinson's UK nevű szervezet munkatársa, aki maga nem vett részt a kutatásban.

A felfedezés jelentőségének felméréséhez azonban további tanulmányokra van szükség. Remélhetőleg az új ismeretek „számtalan életet változtatnak meg” – tette hozzá Port.
Szerző
Témák
Parkinson-kór
Frissítve: 2019.06.24. 10:01

Egereknek már segített a stressz elleni oltás

Publikálás dátuma
2019.06.22. 11:11

Fotó: Pixabay
Az, hogy egy talajlakó baktérium, a Mycobacterium vaccae csökkenti az egerek stressz-szintjét nem újdonság, de most azt is kiderítették, mi állhat a hátterében.
Christopher Lowry, a Coloradói Egyetem (Boulder) kutatóorvosa 18 éve foglalkozik a Mycobacterium vaccae baktérium egészségre gyakorolt hatásával. Legújabb, 2018-as tanulmányában a munkatársaival stressznek tették ki a beoltott egereket, és arra jutottak, hogy az állatok nem csupán gyengébben reagáltak a stresszre, de a poszttraumás stressz-szindrómát is sikerült megelőzni. A kutatók ezek után azonosították azt a lipidet, amely ezt a hatást váltotta ki az állatokból, amelyet sikerült szintetikusan is előállítaniuk – írta a Qubit.
A talajlakó baktériumot a hetvenes években fedezték fel Ugandában, John Stanford immunológus azt vette észre, hogy a környékbeliek a baktérium hatásának köszönhetően jobban reagáltak a lepraoltásra. A későbbi kutatások egyre több jó tulajdonságot derítették fel: egy 2004-es kísérletben rájöttek, hogy a baktérium pozitív hatással van a betegek érzelmi állapotára, gyulladáscsökkentő hatása mellett pedig a stressz tüneteinek enyhítésében is jelentős szerepet játszhat. A kísérleteket a Brain and Behavior Research Foundation, az Egyesült Államok egyik vezető mentális egészséggel foglalkozó alapítványa az év tíz legjelentősebb felfedezései között emlegette 2016-ban.
A legújabb felfedezés áttörést hozhat a gyógyszeriparban: elképzelhető, hogy a segítségével stressz elleni védőoltás hozható létre, de a gyulladáscsökkentők piacán is nagy reményeket fűznek hozzá. A kísérleteket még csak egereken hajtották végre, az eredmények azonban biztatóak, bár a stresszválasz lekapcsolása veszélyes is lehet, ezért további vizsgálatokra van szükség.
Szerző
Témák
stressz kutatás

Fontosabbnak tartják az amerikaiak az aszteroida-kutatást az űrutazásnál

Publikálás dátuma
2019.06.21. 11:45
Illusztráció
Fotó: VICTOR HABBICK VISIONS/SCIENCE P / AFP
Az amerikaiak inkább az aszteroida-kutatást támogatják, mint a Hold-,vagy a Mars-utazást - állapította meg egy közvélemény-kutatás, amelyről az AP hírügynökség számolt be.
A hírügynökség és a NORC Közpolitikai Kutatóközpont közös felmérésében megkérdezettek kétharmada számára nagyon, vagy különlegesen fontos az aszteroidák és az üstökösök figyelemmel kísérése. Hatvan százalékuk a Földről és a Naprendszerről meglévő ismeretek bővítését szolgáló kutatásokat tartja fontosnak, a megkérdezetteknek mintegy fele pedig a világűrbe felbocsátandó robotok kutatását előbbre valónak ítéli, mint újabb asztronauták küldését a világűrbe. A megkérdezetteknek csupán negyven százaléka tartja hasonlóképpen fontosnak a nemzetközi űrállomás további finanszírozását. A felmérés résztvevőinek 34 százaléka tartja fontosnak a más planétákon lehetséges élet kutatását, 27 százalékuk támogatja űrhajósok Marsra küldését és csupán 23 százalékuk ért egyet egy újbóli Holdra szállással.
A felmérés szerint az amerikaiak olyan űrkutatási programot támogatnak, amely az aszteroidák tulajdonságait, becsapódásuk következményeit, az űrkutatáshoz szükséges robotok alkalmazását és általában a tudományos kutatást állítja a középpontba. 
 Megkérdezték a kutatásban résztvevőket arról is, hogy mit tartanának fontosabbnak: az utazást a Marsra, vagy az ismételt Holdra szállást. A vörös bolygóra küldendő expedíciót a válaszolók 37 százaléka részesítette előnyben, míg 18 százalékuk a Hold-utazást preferálná. A megkérdezettek 43 százaléka szerint azonban egyik expedíció sem fontos. Érdekesség, hogy a 45 éven aluliak számára volt fontos a Mars-expedíció, míg az ennél idősebbek sem a Mars-, sem a Hold-expedíciót nem tartják különösebben fontosnak. 
A közvéleménykutatást egy hónappal az Apollo-11 Holdra szállásának 50. évfordulója előtt hozták nyilvánosságra. Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969. július 20-án lépett elsőként a Holdra. Azóta az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 12 asztronautája járta meg a Holdat. Donald Trump amerikai elnök pedig nemrégiben jelentette be: a kormányzat azt szorgalmazza, hogy öt éven belül újabb űrhajósok induljanak a Holdra, majd esetleg a Marsra is.
Szerző
Frissítve: 2019.06.21. 12:14