Nem a kézremegés a Parkinson-kór biztos jele

Publikálás dátuma
2018.12.04 17:15
Illusztráció
Fotó: AFP
A mozgászavarral járó, hosszú lefolyású betegség nem gyógyítható, de a tünetek csökkenthetők, az életminőség javítható.
Magyarországon 20-30 ezerre tehető a Parkinson-kórban szenvedő betegek száma. A 65 év felettiek körében gyakoribb, 45 év alatt ritkán jelenik meg. 

James Parkinson

A betegség a nevét egy londoni orvosról, James Parkinsonról kapta, aki  1817-ben először írta le a betegséget "reszkető bénulás" néven.  

Az Alzheimer-kórhoz hasonlóan a Parkinson-kór is idegsejt-pusztulásos betegség, sokszor össze is keverik, de fontos különbség, hogy az utóbbit mozgászavarral járó tünetcsoport jellemzi. A remegéssel szokták összekapcsolni: „akinek remeg a keze, az parkinsonos”, pedig ez egyáltalán nem igaz. A Parkinson-kórnak ugyanis csak az úgynevezett nyugalmi remegés a tünete. Akkor remeg a beteg keze, különösen féloldalasan, ha nem csinál semmit, az ölében van például, de ha felemeli és vízszintesen nyújtva tartja, akkor már nem észlelhető. Az úgynevezett akciós remegés akkor jelentkezik, ha csinálunk valamit: a kanálból kilötyögtetjük a levest vagy papírra írunk; ez azonban nem a Parkinson-kór tünete – mondta dr. Kovács Tibor, a Budai Egészségközpont neurológusa a Népszavának.
"A Parkinson-kór legfontosabb tünete a meglassult mozgás. A beteg tartása görnyedt lesz, a kezeit behajlítva tartja, széles alapon jár, csoszog, lassan fordul, székből nehezen áll fel, az arckifejezése merevvé válik, úgynevezett pókerarca lesz. Éjjel is csökken a mozgás mennyisége, ezért általában úgy ébred reggel, ahogy este lefeküdt."
A betegek életminősége a kór lefolyásától függő ütemben romolhat. Az egyre komolyabb mozgászavar megnehezíti a mindennapi életet. A lelassulás, a bizonytalanság elesetté és kiszolgáltatottá tehetik az érintettet. Az előrehaladott Parkinson-kór kerekesszékbe is kényszerítheti a beteget.
A betegség hosszú időn – 20-25 éven - keresztül fejlődik, de a diagnózist akkor mondják ki, ha a mozgászavar megjelenik. A bevezető jelei egyébként nem specifikusak és nem is feltétlenül jelzik előre a Parkinson-kórt. Elromolhat a szaglás és gyakori a székrekedés és az alvászavar is. Depresszió, fáradékonyság, motiválatlanság, aluszékonyság és szexuális problémák is megjelenhetnek. 
Az első szakaszában csak fél oldalon, a másodikban két oldalon vannak tünetei, a harmadikban már az egyenes tartásért felelős reflexek is károsodnak, a negyedik, ötödikben pedig a mozgás jelentősen korlátozottá válik: székhez, ágyhoz kötött lesz a beteg. A végére a mozgás olyan mértékben romlik, hogy a szövődmények okozzák a beteg halálát. Gyakori például a félrenyelés miatti tüdőgyulladás.

Nem gyógyítható, de jól kezelhető

Azt, hogy mi okozza a betegséget, még nem tudni pontosan, az biztos, hogy egy kóros fehérje szaporodik fel az agyban. Gyakori a genetikai hajlamosító tényezők hatása. Mivel az oka nem ismert, megelőzni sem nagyon lehet – mondta dr. Kovács Tibor. 
"A betegség lefolyásának módosítására egyértelműen igazoltan hatékony lehetőség nincs. A stádiumtól függően rengeteg gyógyszer áll rendelkezésre, amelyek enyhítik a tüneteket és javítják az életminőséget, és vannak invazív sebészeti módszerek is."
 A gyógyszeres kezelés mellett a különböző fizioterápiás eljárások, a gyógytorna és egyéb mozgásterápiák, sőt a zene- és akár a tánc is enyhítheti a tüneteket.
Frissítve: 2018.12.04 17:15

Hasznos a méz, de nem mindenkinek

Publikálás dátuma
2019.04.23 16:16
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A méz számos jótékony hatással rendelkezik, ám nem árt tudni, hogy egyrészt cukorbomba, másrészt nem fogyaszthatja mindenki, kisgyerekeknek pedig csak egyéves koruktól lehet adni.
Úgy tartják, a méz kiváló baktériumölő, jót tesz az emésztésnek, nyugtat, fertőtlenít, és a gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatása sem elhanyagolható. Ám a fogyasztása – különösen mértéktelenül – mégsem ajánlott mindenkinek. A virágporra, vagy valamely összetevőjére allergiásoknak például kifejezetten tilos, de a kisgyermekek is csak bizonyos kor után fogyaszthatják.

Mikor jó a méz?

Ahogy minden élelmiszer, a méz is akkor jó hatású, ha nagyon jó minőségű. Minél sötétebb egy méz, annál jobb, gazdagabb értékes flavonoidokban, ásványi anyagokban és vitaminokban. Több fajtája is létezik, Magyarországon leggyakoribb az akácméz, de többek között van virág-, repce-, napraforgó-, hárs-, szelídgesztenye-, levendula-, eukaliptusz-, kakukkfű-, fenyő- és lépesméz is.

Csak egyéves kor után

A méz használható édesítőként, teába, kávéba, süteményekbe, de ne feledkezzünk meg energiatartalmáról, amely nagyjából annyi, mint a kristálycukornak, ráadásul viszonylag gyorsan megemeli a vércukorszintet is. A népi gyógyászatban előszeretettel használják a meghűléses betegségek tüneteinek enyhítésére, ezért sokan azonnal adnák náthás, köhögő gyermeküknek, de tudni kell, hogy egyéves kor alatt ez nem ajánlott, ugyanis úgynevezett csecsemőkori botulizmust okozhat. Az immunrendszer ekkor még fejletlen, és a gyomor pH-ja sem elég savas, így a mézben található spórákból kifejlődő, toxint termelő baktériumok veszélyesek lehetnek a babák idegrendszerére – mondta Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa. A betegség kialakulásának rizikóját csökkenthetjük, ha ellenőrzött forrásból vásárolunk mézet, illetve betartjuk a gyermekek táplálására vonatkozó javaslatokat. Ha a botulizmus tüneteit – gyengült szopási reflex, izomgörcs, -gyengeség vagy akár -bénulás is, légzési nehézség – tapasztaljuk, forduljunk azonnal orvoshoz, a betegség a megfelelő ellátás mellett nagy eséllyel gyógyítható. A túl korán adott méz emésztési problémákhoz, étvágytalansághoz, székrekedés és egyéb allergiás reakciókhoz is vezethet.
„Ha bármilyen szokatlan változást tapasztalunk, hagyjuk abba a fogyasztását, a panaszok valószínűleg maguktól el fognak múlni. Ha esetleg súlyosbodnak is, forduljunk orvoshoz”
– tette hozzá a dietetikus.
Ha gyermekünk betöltötte az egy éves kort, és nem allergiás a méz egyik összetevőjére, akkor alkalmanként, mértékletesen fogyaszthatja. Készíthetünk müzliszeletet, színes zöldségturmixot, amelyeket ízesíthetünk kevés mézzel. Nasi helyett adhatunk natúr zsírszegény joghurtba aprított gyümölcsöket, amelybe kis mézet is keverhetünk. Cukros üdítő helyett készíthetünk a gyerekeknek limonádét vagy jeges teát, amelyekbe cukor helyett egy kis mézet csorgathatunk.
Frissítve: 2019.04.23 16:16

Így csökkentsük a rossz- és növeljük a jó koleszterin szintjét

Publikálás dátuma
2019.04.22 14:14

Fotó: AFP/BSIP/ SGO / VOGIN
A megfelelő koleszterinszintet a vérben lévő „rossz” és „jó” koleszterinek arányának "beállításával" tudjuk elérni.
A koleszterin nem egy eleve üldözendő anyag, bizonyos mennyiségben kifejezetten szükséges is. A sejtek egyik alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is. Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek azonban különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok halmozódik fel, amelyet a szervezet nem képes lebontani, a felesleg az artériák falában lerakódik. Ezek a plakkok csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt, így az erek nem tudják a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. 

Így csökkenthetjük a „rossz” szintjét

A máj elég koleszterint termel, hogy kielégítse a szervezetünk szükségleteit, így amit külsőleg, az élelmiszerrel és itallal viszünk be, többnyire már fölösleges. Tehát elsősorban a táplálkozásunk és életmódunk reformja csökkentheti a magas koleszterinszintet. A dietetikusok szerint az elsődleges szabály, hogy a telített és transzzsírok ne haladják meg a napi bevitt kalóriamennyiség 5-8 százalékát. Ezért érdemes kevesebb vörös húst, zsíros tejet, tejterméket fogyasztani. A baromfihúsról távolítsuk el a bőrt, csökkentsük az előrecsomagolt-, félkész-, kész- és gyorsételek fogyasztását. A trópusi zsiradékokból – pálma- és kókuszolaj - csak keveset fogyasszunk, amennyire lehet, kerüljük a cukor fogyasztását; együnk kevesebb bolti kekszet, süteményt, nápolyit, rágcsálnivalót, pékárut és üdítőitalt. Mérsékeljük a bolti sós, olajos rágcsálnivalókat is. Limitáljuk az alkohol mennyiségét, ha iszunk, napi 1-2 dl jó minőségű vörösbort válasszunk. Célszerű dietetikus segítségét kérni, mert az optimális, egyénre szabott étrend a „kilengések” esélyét is csökkenti.  
A koleszterinszint csökkentése szempontjából is lényeges, hogy kerüljük az aktív és passzív dohányzást, tartsuk fenn vagy állítsuk vissza a normál testsúlyt, és rendszeresen mozogjunk. Amennyiben pedig a magas koleszterinszint mellé más problémák is társulnak, mint például cukorbetegség vagy magas vérnyomás, feltétlenül szükség van orvosi kezelésre is - mondta Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont szakorvosa.  
„A koleszterinszint csökkentéséért sokat tehetünk az életmód megváltoztatásával. A rendszeres testmozgás például erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Már három kilogramm súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár.”
Vannak olyan helyzetek, amikor gyógyszerre is szükség van a normál értékek beállításához. Ilyen például, amikor öröklötten magas a koleszterinszint, illetve amikor már olyan előrehaladott az állapot, hogy a metabolikus szindróma más elemei is növelik a szív-érrendszer betegségek rizikóját. 

Így növelhetjük a „jó”szintjét

Fogyasszunk kevesebb transzzsírt tartalmazó margarint és a sok hidrogénezett növényi olajokat tartalmazó, bolti édességeket. Sütéshez-főzéshez használjunk vitaminokkal (pl. D-, A-vitamin) dúsított, többféle zsiradékot (pl. olívaolaj, repceolaj, kukoricaolaj, napraforgóolaj) is tartalmazó olajat. Legyen több nyers zöldség és gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona az étrendünkben. Ismerkedjünk meg az avokádóval; használjuk krémekhez, salátákhoz. Nem kell minden nap húst hússal enni, feltétként fogyasszunk olajos magvakból, gabonákból vagy babból, lencséből készült fasírtokat, tengeri halakat, zsírszegény túrót, tofut. A rizs- és burgonyaköret helyett színesítsük a menüt kölessel, hajdinával, quinoával. Mindig válasszuk az alacsony zsírtartalmú, sovány tejtermékeket. A fizikai aktivitás, a sport legyen része mindennapjainknak.
Frissítve: 2019.04.22 14:14