Nem a kézremegés a Parkinson-kór biztos jele

Publikálás dátuma
2018.12.04. 17:15
Illusztráció
Fotó: AFP
A mozgászavarral járó, hosszú lefolyású betegség nem gyógyítható, de a tünetek csökkenthetők, az életminőség javítható.
Magyarországon 20-30 ezerre tehető a Parkinson-kórban szenvedő betegek száma. A 65 év felettiek körében gyakoribb, 45 év alatt ritkán jelenik meg. 

James Parkinson

A betegség a nevét egy londoni orvosról, James Parkinsonról kapta, aki  1817-ben először írta le a betegséget "reszkető bénulás" néven.  

Az Alzheimer-kórhoz hasonlóan a Parkinson-kór is idegsejt-pusztulásos betegség, sokszor össze is keverik, de fontos különbség, hogy az utóbbit mozgászavarral járó tünetcsoport jellemzi. A remegéssel szokták összekapcsolni: „akinek remeg a keze, az parkinsonos”, pedig ez egyáltalán nem igaz. A Parkinson-kórnak ugyanis csak az úgynevezett nyugalmi remegés a tünete. Akkor remeg a beteg keze, különösen féloldalasan, ha nem csinál semmit, az ölében van például, de ha felemeli és vízszintesen nyújtva tartja, akkor már nem észlelhető. Az úgynevezett akciós remegés akkor jelentkezik, ha csinálunk valamit: a kanálból kilötyögtetjük a levest vagy papírra írunk; ez azonban nem a Parkinson-kór tünete – mondta dr. Kovács Tibor, a Budai Egészségközpont neurológusa a Népszavának.
"A Parkinson-kór legfontosabb tünete a meglassult mozgás. A beteg tartása görnyedt lesz, a kezeit behajlítva tartja, széles alapon jár, csoszog, lassan fordul, székből nehezen áll fel, az arckifejezése merevvé válik, úgynevezett pókerarca lesz. Éjjel is csökken a mozgás mennyisége, ezért általában úgy ébred reggel, ahogy este lefeküdt."

A betegek életminősége a kór lefolyásától függő ütemben romolhat. Az egyre komolyabb mozgászavar megnehezíti a mindennapi életet. A lelassulás, a bizonytalanság elesetté és kiszolgáltatottá tehetik az érintettet. Az előrehaladott Parkinson-kór kerekesszékbe is kényszerítheti a beteget.
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A betegség hosszú időn – 20-25 éven - keresztül fejlődik, de a diagnózist akkor mondják ki, ha a mozgászavar megjelenik. A bevezető jelei egyébként nem specifikusak és nem is feltétlenül jelzik előre a Parkinson-kórt. Elromolhat a szaglás és gyakori a székrekedés és az alvászavar is. Depresszió, fáradékonyság, motiválatlanság, aluszékonyság és szexuális problémák is megjelenhetnek. 
Az első szakaszában csak fél oldalon, a másodikban két oldalon vannak tünetei, a harmadikban már az egyenes tartásért felelős reflexek is károsodnak, a negyedik, ötödikben pedig a mozgás jelentősen korlátozottá válik: székhez, ágyhoz kötött lesz a beteg. A végére a mozgás olyan mértékben romlik, hogy a szövődmények okozzák a beteg halálát. Gyakori például a félrenyelés miatti tüdőgyulladás.

Nem gyógyítható, de jól kezelhető

Azt, hogy mi okozza a betegséget, még nem tudni pontosan, az biztos, hogy egy kóros fehérje szaporodik fel az agyban. Gyakori a genetikai hajlamosító tényezők hatása. Mivel az oka nem ismert, megelőzni sem nagyon lehet – mondta dr. Kovács Tibor. 
"A betegség lefolyásának módosítására egyértelműen igazoltan hatékony lehetőség nincs. A stádiumtól függően rengeteg gyógyszer áll rendelkezésre, amelyek enyhítik a tüneteket és javítják az életminőséget, és vannak invazív sebészeti módszerek is."

 A gyógyszeres kezelés mellett a különböző fizioterápiás eljárások, a gyógytorna és egyéb mozgásterápiák, sőt a zene- és akár a tánc is enyhítheti a tüneteket.
Szerző
Témák
Parkinson-kór

Nem csak a szerelemtől foroghat a világ

Publikálás dátuma
2018.12.04. 09:23
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szédülés sokszor csak egy kis múló egyensúlyzavar, de járhat akár zavarodottsággal, ájulással is. A kardiológusa azt ajánlja, ha többször tapasztaljuk, érdemes kideríteni az okát, mert ez akár szív-érrendszeri eredetű is lehet.
Valamennyien érzünk néha könnyű szédülést, amelynek az esetek döntő többségében semmilyen komoly egészségi oka nincsen. Ilyenkor segít, ha leülünk vagy lefekszünk, és az enyhe zavarodottság gyorsan elmúlik. Az egyik, gyakori okozója éppen a testhelyzet, az úgynevezett ortosztatikus hipotónia ugyanis az a jelenség, amikor hirtelen felálláskor megszédülünk. A gyors vérnyomásesés miatt ilyenkor átmeneti keringési elégtelenség alakul ki többek közt az agyban, ezért homályosul el a látásunk és szédülünk meg. Ugyanilyen ártatlan ok lehet a dehidráció és egy akut betegség, például megfázás, influenza is. A gyakori lehetséges eredők közé tartozik még a stressz, a szorongás, a tériszony, a forróság, az alkohol, a drog használata és az alacsony vércukorszint is.

Komolyabb betegségek is okozhatja

A tünetként jelentkező szédülést komolyan kell venni, különösen, ha hirtelen, és ha gyakran jelentkezik. Ha koordinációs- és egyensúlyzavar, járási nehézség is társul hozzá, az lehet a stroke jele is, ami azonnali ellátást igényel. Ebben leginkább veszélyeztetettebbek a magasvérnyomás-betegek. A szédülés ugyanakkor viszonylag gyakran fordul elő alacsony vérnyomásnál, hirtelen vérnyomás csökkenés  esetén is – hangsúlyozta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. 
Annak számos oka lehet, ha a szédülést ájulás is követi. Okozhatja a vércukorszint gyors csökkenése vagy emelkedése, nagy meleg, hosszú állás, erős stresszhatás, fájdalom, éhség és akár olyan neurológiai állapotok is, mint a Parkinson-kór és a sclerosis multiplex. Gyakori, hogy neurológiai - például agyi keringési zavar, TIA, stb. -, otoneurológiai - például középfül és vestibuláris rendszer betegségei, stb. - és kardiológiai eredetű - például a szív ingervezetési zavarai, súlyos bradycardia, carotis fokozott érzékenysége, stb. -. Ritkán, de az is előfordulhat, hogy egyes gyógyszerek, főleg az értágítók és a vérnyomáscsökkentők okoznak ájulást.   

Mit tehetünk?

Amennyiben csak alkalmi, nem visszatérő szédülésről van szó, üljünk, dőljünk le, igyunk egy nagy pohár vizet, illetve ha tudjuk, hogy vércukorszint-esés áll a dolog mögött, együnk egy kis szénhidrátot, például kekszet. Egyébként pedig ajánlatos eleget és jó minőségben aludni, kezeltetni az esetleges alvászavart, visszaszorítani az alkohol- és koffeinfogyasztást, valamint rendszeresen mozogni.
"Ha a legegyszerűbb vagy ismert okok kizárhatók, érdemes kivizsgáltatni, hogy nem kardiológiai indokok állnak-e a háttérben. Amennyiben a családban előfordult szív-érrendszeri betegség, szintén fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés, ugyanis a betegségre való hajlam örökölhető."

 Természetesen a magas vérnyomást, a szívritmuszavart és más, diagnosztizált kardiovaszkuláris betegséget is kezelni kell - egyrészt a tünetek megszüntetése, másrészt a komoly szövődmények elkerülése érdekében - mondta a kardiológus.
Szerző
Frissítve: 2018.12.18. 11:20

Örökölhető is a magas koleszterinszint

Publikálás dátuma
2018.12.01. 14:14

Fotó: AFP/Foodcollection GesmbH
A koleszterinszint az életmódunk miatt is lehet magas, de a magasabb értékek „örökölhető” is. Akármelyik esetről is van szó, a kardiológus szerint mindenképpen lehet és kell is csökkenteni az értékeket, amihez nem kell mindig gyógyszer.
A koleszterin a testzsírok egy típusa és két úton kerülhet a szervezetünkbe: egyrészt élelmiszerekkel, másrészt a májunk is termeli. Bizonyos mennyiségig hasznos: a sejtek alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is. A felesleg azonban lerakódik az erekben és szív-érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet. 
Az életmód következtében az úgynevezett „rossz”, vagyis LDL-koleszterin szint megemelkedhet. 

Növeli a koleszterinszintet:

  • a dohányzás
  • a telített zsírsavakban gazdag élelmiszerek fogyasztása,
  • a mozgásszegény életmód,
  • a túlsúly és elhízás,
  • egyes betegségek - diabétesz, vese- és májbetegség - és bizonyos gyógyszerek (szteroidok, béta-blokkolók, antidepresszánsok).

Örökölhető magas koleszterinszint

„A heterozigóta familiáris hiperkoleszterinémia (HeFH) annyit jelent, hogy az egyik szülő átörökíti azt a kóros genetikai variánst, aminek következtében magasabb lesz a „káros” LDL-koncentráció a vérben”

- mondta dr. Vaskó Péter kardiológus.

Az örökletes hiperkoleszterinémiák enyhébb, de gyakoribb formája, 500 emberből egyet érint. Rendkívül ritkán, de előfordulhat az is, hogy mindkét, HeFH-ban szenvedő szülőtől a kóros gént örököl a gyermek. Erre, a homozigóta familiáris hiperkoleszterinémiára jellemző a perifériás érbetegség, az érszűkület. Becslések szerint világszerte mintegy tízmillió embernek van familiáris hiperkoleszterinémia betegsége, de a betegek 80 százalékánál nem ismerik ezt fel. Az érintett magyar betegek száma 20-50 ezer lehet, és jelenleg alig egy százalékuk tud a problémájáról. Ezért is fontos a rendszeres laborvizsgálat – panasz és tünetek nélkül is – hangsúlyozta a szakorvos.
Az LDL koleszterin tartós emelkedése a zsír és a kalcium lerakódásához vezet az érfalakban, így azok beszűkülhetnek vagy elzáródhatnak. Az érelmeszesedés hosszútávú következménye lehet stroke, szívkoszorúér-betegségek kialakulása, és károsodhatnak az egyes szervek és az izmok is. Az LDL-szint emelkedésének mértékétől és időtartamától függően a HoFH-ban szenvedő fiatal, akár 20-30-as éves, betegeket is veszélyeztetheti a szívinfarktus és az agyvérzés, aminek hátterében az érfalak felgyorsult öregedése áll.

Életmóddal és gyógyszerrel is csökkenthető

„Akár öröklötten, akár szerzetten magas a koleszterin szintje, az első lépés mindig az életmódváltás – ideális esetben életmódorvos közreműködésével.”

Ennek alapja a zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra, fehér húsokra, halakra épülő táplálkozás és a rendszeres, megfelelően felépített mozgás. Ezen kívül, különösen öröklött hiperkoleszterinémia esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, még akkor is, ha nincsenek zavaró tünetek – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Szerző
Témák
koleszterin
Frissítve: 2018.12.18. 10:53