Nem a kézremegés a Parkinson-kór biztos jele

A mozgászavarral járó, hosszú lefolyású betegség nem gyógyítható, de a tünetek csökkenthetők, az életminőség javítható.

Magyarországon 20-30 ezerre tehető a Parkinson-kórban szenvedő betegek száma. A 65 év felettiek körében gyakoribb, 45 év alatt ritkán jelenik meg.

Az Alzheimer-kórhoz hasonlóan a Parkinson-kór is idegsejt-pusztulásos betegség, sokszor össze is keverik, de fontos különbség, hogy az utóbbit mozgászavarral járó tünetcsoport jellemzi. A remegéssel szokták összekapcsolni: „akinek remeg a keze, az parkinsonos”, pedig ez egyáltalán nem igaz. A Parkinson-kórnak ugyanis csak az úgynevezett nyugalmi remegés a tünete. Akkor remeg a beteg keze, különösen féloldalasan, ha nem csinál semmit, az ölében van például, de ha felemeli és vízszintesen nyújtva tartja, akkor már nem észlelhető. Az úgynevezett akciós remegés akkor jelentkezik, ha csinálunk valamit: a kanálból kilötyögtetjük a levest vagy papírra írunk; ez azonban nem a Parkinson-kór tünete – mondta dr. Kovács Tibor, a Budai Egészségközpont neurológusa a Népszavának.

A betegek életminősége a kór lefolyásától függő ütemben romolhat. Az egyre komolyabb mozgászavar megnehezíti a mindennapi életet. A lelassulás, a bizonytalanság elesetté és kiszolgáltatottá tehetik az érintettet. Az előrehaladott Parkinson-kór kerekesszékbe is kényszerítheti a beteget.

A betegség hosszú időn – 20-25 éven - keresztül fejlődik, de a diagnózist akkor mondják ki, ha a mozgászavar megjelenik. A bevezető jelei egyébként nem specifikusak és nem is feltétlenül jelzik előre a Parkinson-kórt. Elromolhat a szaglás és gyakori a székrekedés és az alvászavar is. Depresszió, fáradékonyság, motiválatlanság, aluszékonyság és szexuális problémák is megjelenhetnek.

Az első szakaszában csak fél oldalon, a másodikban két oldalon vannak tünetei, a harmadikban már az egyenes tartásért felelős reflexek is károsodnak, a negyedik, ötödikben pedig a mozgás jelentősen korlátozottá válik: székhez, ágyhoz kötött lesz a beteg. A végére a mozgás olyan mértékben romlik, hogy a szövődmények okozzák a beteg halálát. Gyakori például a félrenyelés miatti tüdőgyulladás.

Nem gyógyítható, de jól kezelhető

Azt, hogy mi okozza a betegséget, még nem tudni pontosan, az biztos, hogy egy kóros fehérje szaporodik fel az agyban. Gyakori a genetikai hajlamosító tényezők hatása. Mivel az oka nem ismert, megelőzni sem nagyon lehet – mondta dr. Kovács Tibor.

A gyógyszeres kezelés mellett a különböző fizioterápiás eljárások, a gyógytorna és egyéb mozgásterápiák, sőt a zene- és akár a tánc is enyhítheti a tüneteket.