Szinyei, a későn megértett zseni

A rendszerváltás óta a legnagyobb, az életművet a kezdetektől a plein airen át a fonyódi képekig bemutató kiállítás látható augusztus közepéig Szinyei Merse Pál műveiből Kaposváron a Vaszary Képtárban.

Meglehetősen sorsszerű, hogy a 94 festményt felvonultató tárlatnak éppen a somogyi megyeszékhely, a szinyeújfalui festőóriáshoz hasonlóan idehaza sokáig meg nem értett, kiközösített, a honi képzőművészetben hasonlóan úttörőként ismert Rippl-Rónai József városa ad otthont. Kettejük pályafutása rengeteg hasonlóságot mutat, s éppen ezért nem véletlen, hogy útjaik keresztezték egymást, s az ismeretség komoly barátsággá mélyült.

- Szinyei megelőzte a korát, emiatt rengeteget szenvedett, sokáig nem értették meg a művészetét – magyarázta Géger Melinda művészettörténész, a kiállítás kurátora. – Teljesen eltért az akadémikus magyar festészettől, olyan eszközöket használt, mint a francia impresszionisták, csakhogy anélkül jutott el odáig, hogy nem volt kapcsolata velük.

Az egyetlen csendélete, az 1869-es Zöldséges csendélet mellett a kezdeti, klasszikus portrék és a megrendelésre készített festmények közül több is látható a kiállításon, mely korszakok és tematika alapján mutatja be Szinyei művészetét. Bár már ezeken is látszik a kísérletezés az újjal, az 1870-es években készült műveken megfigyelhető a visszatáncolás – a kritikák miatt egy ideig nem is nyúlt ecsethez.

- Az évtized végi visszatérés viszont új utat is jelentett – folytatta Géger Melinda –, az Őszi táj nyúllal már impresszionista jegyeket hordoz, s megszületett a Majális első vázlata is – ugyanekkor Székely Bertalan és Benczúr Gyula még bőszen historizált.

Szinyei viszont – bár nem számított termékeny művésznek – ontotta magából az újdonat stílusban készült munkákat, s a korabeli magyar festőkkel összehasonlítva látványosan más úton járt, megteremtve a magyar plein air festészetet. A Pipacsos táj parasztlánnyal, a Lilavirágos rét, a Fa alatt, a Sárguló lombok, a Gesztenyefa, a Faun és a többi remek megmutatják a látogatónak, mennyire megelőzte korát a művészet mellett a családi birtokon gazdálkodó művész. Akinek somogyi, a fonyódi Balaton parton készült képei a kiállítás külön egységét képezik, ahogyan Rippl-Rónai barátságának kézzel fogható emlékei is.

- Azt hiszem, aki végignézi a tárlatot, megértik, mekkora utat járt be Szinyei – jegyezte meg Géger Melinda. – És az is kiderül, hogy tulajdonképpen saját kísérletezései nyomán hogyan sikerült a hazai festészetet európai magasságokba emelni, felzárkózni végre a korszerű áramlatokhoz.