A közös szenvedély - ami nem a futball, inkább vesztegetés, csalás, pénzmosás

Publikálás dátuma
2019.06.25. 11:55
Blatter és Platini
Fotó: MICHAEL BUHOLZER / AFP
Hiába készült öt évvel ezelőtt film, amely jó színben próbálta feltüntetni a FIFA-t, pontosan tudja mindenki, milyen korrupt a nemzetközi futballszervezet.
Öt évvel ezelőtt elkészítették minden idők legrosszabb játékfilmjeinek egyikét, amelyről francia forgatókönyv-írója és rendezője, Frederic Auburtin is azt mondta utólag: „Katasztrófa.” A The Guardian című brit lap pedig – szalonképes fordításban – „mozgóképes ürüléknek” nevezte az alkotást, amelynek leforgatását 24 millió dollárral támogatta a FIFA. Merthogy a mozi a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségről szólt, és angyali képet festett az egyébként ördögi szervezetről. A propaganda-alkotás címéül – cinikus módon – A közös szenvedélyt választották, ám az együttes passzió a vezetőket illetően nem a futball, hanem vesztegetés, csalás, pénzmosás volt.
Alig egy esztendő telt el az Egyesült Államokban a bemutatás hetében 918 dollár (!) bevételt hozó film premierje óta, amikor 2015 májusában a FIFA-kongresszus előtt úgy vitték el Zürichben a nemzetközi szövetség vezetőit, mintha az ötcsillagos Baur au Lac szálloda valamiféle bűntanya lett volna. Habár már a film elkészültének évében rendkívüli jelenetek zajlottak egy szintén elegáns riói hotelben: Ray Whelant, a vb utazási VIP-csomagjait intéző, a FIFA-tól kizárólagos joggal felruházott cég vezetőjét a világbajnokság ideje alatt vezették el a Copacabana Szállóból, amely a torna idején a szervezet főhadiszállása volt. Akkor is, majd 2015-ben úgyszintén bebizonyosodott az, amit korábban is sejtett mindenki, s amit Loretta Lynch amerikai főügyész így fogalmazott meg: a FIFA-t „féktelen, szisztematikus, mélyen gyökerező korrupció” hatja át. A vizsgálatok másfél évtizedre nyúltak vissza, ennélfogva azt is közölték hivatalosan, hogy a vesztegetésekben „futballvezetők legalább két generációja érintett”, s e két korosztály „dollármilliókra tett szert kenőpénzekből”.
Azok közül, akiket lefogtak, a paraguayi Nicolas Leoz huszonhét éven át volt a dél-amerikai szövetség elnöke; az uruguayi Eugenio Figueredo szintén dirigálta a dél-amerikai szövetséget, egyben a FIFA alelnökeként villogott, csakúgy, mint a Kajmán-szigeteki Jeffrey Webb; szintén alelnöki pozíciót töltött be a Trinidad és Tobagó-i Jack Warner, mert hazája legalább annyira meghatározó szerepet játszott a labdarúgás történetében, akár a Kajmán-szigetek. S ott volt még a tizenegy évig a CONCACAF főtitkáraként jegyzett, FIFA végrehajtó-bizottsági tag, az idő közben elhunyt amerikai Charles Blazer, a „dalos pacsirta”, aki vádalkut kötött hazája főügyészségével, miután mindenről, amit tudott, informálta az FBI-t. Nem azért, mert szánta-bánta vétkeit; azért, hogy mentse a bőrét. Ő ugyanis a leggyengébb láncszemek közé tartozott: a New York-i Trump toronyban még a macskájának is lakosztályt bérelt...
Gianni Infantino terepszemlén Katarban
Fotó: AFP/ ANADOLU AGENCY
Ez idő tájt az UEFA elnöki posztján Michel Platini magasodott. Hamarosan kiderült róla, hogy 2011-ben kétmillió dolláros átutaláshoz jutott, a küldő pedig Sepp Blatter, a FIFA akkori elnöke volt. Amikor a felől érdeklődtek a két elöljárónál, hogy minek nyomán került e pénz a korábbi extraklasszis futballistához, a válasz úgy szólt: egy 1999 és 2002 között elvégzett – amúgy nyilván felbecsülhetetlen értékű – munkáért járt Platininek a nagy dohány. Csakhogy (mit ád Isten?) számlával semmit nem sikerült igazolni... Így aztán nem kelthet különösebb meglepetést, hogy a múlt héten a francia kenőpályást megint elővették; már csak azért sem, mert a Blatter, Platini párost korábban nyolc évre eltiltották minden, labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől. Efféle elnöki páros még a FIFA történetében is páratlan, és nem vigasztal senkit, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség históriájában a korrupciónál nagyobb gyalázatok is megestek, gondoljunk például az 1978-as argentínai világbajnokságra.
Szerencsére ma már a gyanú árnyéka sem vetül a szervezetre. Igaz, Gianni Infantino elnök megválasztása előtt hét évig az UEFA főtitkára volt. De fel sem merülhet, hogy bármit is megneszelt az üzelmekről; talán még azt is elhinné neki bárki, ha azt mondaná, nem is ismeri Monsieur Platinit.
Mit szaporítsam a szót: napnál világosabb és messzemenően megnyugtató, hogy a FIFA végre jó kezekben van.
Szerző
Témák
labdarúgás FIFA

Gyorsan felforgatta az MLSZ az utánpótlás-bajnokság rendjét

Publikálás dátuma
2019.06.25. 09:30

Fotó: PFLA Facebook-oldala
Kevesebb mint három hónap alatt megváltoztatta a szövetség a korosztályos labdarúgó-bajnokságok lebonyolítását, a módosítás azonnal hatályba is lépett.
A lapunk birtokába került dokumentumok szerint idén március 24-én tájékoztatta a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) írásban a klubokat arról, hogy a szakmai bizottság javaslata alapján át akarja alakítani az U16-os, U17-es és U19-es korosztály hazai bajnoki küzdelmeinek rendszerét. Eddig az volt a gyakorlat, hogy mindhárom korosztályban ugyanazok a csapatok szerepeltek egy-egy bajnoki osztályban. Ez azonban az alacsonyabb korosztályokban (melyek igazodtak a legidősebbekhez) többször ahhoz vezetett, hogy nyolc-tíz gól különbség is kialakult a csapatok között egy-egy mérkőzésen. Ez nemcsak a vesztesnek volt nagyon káros, nem segített a győztesnek sem, mert a fiatal játékosok nem kényszerültek folyamatos koncentrálásra. 
Az MLSZ külföldi példákra hivatkozva két tizenkét csapatos osztályban - az erősebbnek Elite, a gyengébbnek a Basic a neve - rendezné meg az őszi szezont, minden csapat egyszer játszana a másikkal, ami tizenegy fordulót jelent. Az Elite legjobb nyolc együttese szerepel tavasszal az A osztályban, a 9-12. helyezett kiegészülve a Basic első négy helyezettjével a B-ben. A C-be kerül a Basic 5-12. helyén záró csapata. 
A tavaszi szezonban két teljes kört, azaz tizennégy fordulót bonyolítanak le, az A osztályból nincs kieső, az MLSZ ettől azt várja, hogy a legjobb csapatoknál a taktikázás helyett a játék kerül előtérbe, nincs akkora eredménykényszer az együtteseken, mintha a kieséstől is tartani kellene. A B osztályból az első négy a következő szezonban az alapszakaszt az Elite csoportban kezdheti, a többiek maradnak a Basicben. A C osztály utolsó két helyezettje kiesik, helyükre az alacsonyabb osztály legjobbjai kerülnek. 
A változtatásról több szóbeli egyeztetés zajlott. A klubok egyetértettek abban, hogy változásra van szükség és az új lebonyolítási rendszerrel is azonosulni tudott a többség. Érdekes módon az élcsapatok körében volt tapasztalható erősebb ellenállás. Többen kifogásolták, ha eredményeik alapján a legmagasabb osztályban szerepelnek, akkor miért kell az itteni szereplés jogát egy őszi alapszakaszban ismét kivívni. Erre az volt a válasz, hogy stabil élcsapatnak nem jelenthet gondot az új rendszerben odaérni az első nyolc helyre az őszi szezonban. A változtatási javaslatról írásban szavaztak a klubok, jelentős többség támogatta a módosítást. 
Fölmerült még a bevezetés időpontjának kérdése. Az MLSZ szerint nincs értelme várni még egy évet, a csapatoknak küldött levélből az is kiderült, hogy bár már elfogadtak egy másik versenykiírást a 2019/2020-as szezonra, a nevezési határidő még nem járt le, és addig az MLSZ elnöksége bármikor változtathat a versenykiíráson, ha utána ezt időben közzé is teszi a szövetség a megfelelő felületeken. 
Az elnökség június 11-én jóváhagyta az új versenykiírást, amiről a csapatok két nappal később kaptak írásos tájékoztatást. Ebben a levélben az is szerepelt, hogy négy napon belül kell jeleznie valakinek, ha úgy érzi, hátrány éri a változtatás következtében. Úgy tudjuk, nem érkezett ilyen jelzés az MLSZ-hez.

Pontokat visznek magukkal

Annak érdekében, hogy végig éles legyen a verseny a helyezésekért ősszel is, a csapatok helyezésüktől függően pontokat visznek magukkal a tavaszi rájátszásba: az első helyezettek hat, a második helyezettek öt, a harmadik helyezettek négy, a negyedikek és ötödikek három-három, a hatodikok kettő, a hetedikek egy, a nyolcadikok nulla pontot.

Témák
labdarúgás

Olaszországé a téli olimpia

Publikálás dátuma
2019.06.24. 20:49

Fotó: XU JINQUAN /
Eldőlt, hogy öt és fél év múlva Olaszországban rendezik a téli olimpiát, a versenyeket Milánóban és Cortina d' Ampezzóban bonyolítják le. A rendezésért Stockholmmal vetélkedett az olasz pályázat. Cortina 1956 után másodszor rendezhet téli játékokat, míg Olaszország harmadszor látja vendégül a téli olimpiát, legutóbb 2006-ban Torino volt a házigazda.
Korábban Sion, Szapporo, Graz és Calgary is visszavonta a jelentkezését, Erzurumot pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság  zárta ki a kandidálók közül.
A 95 szavazásra jogosult NOB-tagból 83-an voksolhattak, és az elnök Thomas Bach tartózkodása miatt 82-en adták le szavazatukat.
A 2022-es téli játékokat Peking rendezi.
Szerző
Témák
olimpia