Magyarországot és mezőgazdaságát az átlagnál is jobban sújtja a klímaváltozás, de Orbán leszavazza az akciótervet

Publikálás dátuma
2019.06.25. 08:35

Fotó: Röhrig Dániel
Magyarországon a világátlagot meghaladóan emelkedett az utóbbi időben az átlaghőmérséklet, az időjárás egyre szélsőségesebb. Az első számú áldozat a mezőgazdaság.
A féléves aszályt az utóbbi néhány hétben az ország több pontján túlságosan is bőséges égi áldás váltotta fel. Összességében azonban Magyarországon az egyre szárazabb és forróbb napok száma növekszik - statisztikailag is kimutathatóan. Egyre több hazai és nemzetközi fórumon keresik a védekezés, az alkalmazkodás lehetséges módjait. Legutóbb például a sivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából az Agrárminisztérium (AM) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) által szervezett konferenciáját ismertették álláspontjukat a téma szakértői. A globális felmelegedésről még a szakértők is vitáznak, de az már tény, hogy a Kárpát-medencében egyre inkább szélsőségesebbé váló időjárás a mezőgazdaságot sújtja leginkább.   A kárenyhítési alapból a közelmúltban kifizetett összegek több mint 43 százalékát az aszálykárok mérséklésére fordították – jelezte a probléma súlyát Feldmann Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára. Idén eddig 130 ezer hektárra jelentettek be a gazdák aszálykárt. Emellett 8200 hektár belvízkárt is jeleztek. Ez utóbbival kapcsolatban elhangzottak olyan vélemények is, hogy fel kellene hagyni a belvizek szinte automatikus elvezetésével, mert a szántókon, szabadföldi zöldségesekben felgyűlt víz azt jelenti, hogy ott valamikor vízjárta terület lehetett. Elvezetés helyett meg kellene oldani a talajvíz „megfogását”, egyfajta víz-vésztartalékot lehetne kialakítani. Lapunk kérdésére Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára elmondta, ő is a helyi víztározókat tartja az egyik lehetséges megoldásnak a nagy, térségi létesítmények helyett. Szinte minden település határában vannak mélyebb fekvésű területek, ahol ilyeneket ki lehet alakítani a belvizes, illetve vízjárta részeken. A helyi önkormányzatok és a gazdák, bevonásával ahol erre lehetőség van, ilyen kisebb lokális víztározókból nyerhetnék az öntözővizet, de akár rekreációs, környezetvédelmi és klímacélokat is szolgálhatnak ezek a tározók. Jelenleg a hazai 1,2 millió hektáros öntözhető mezőgazdasági területből alig 4 ezer gazda 110-120  ezer hektárt öntöz, ám ebből is csak nagyjából 65 ezer hektár kap rendszeresen vízutánpótlást, a többi tábla csak ha nagyon szükséges.  Tasnádi Gabriella a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vízgazdálkodási szakértője elmondta, 450 falugazdász 2 hónapos munkával felmérte az öntözési igényeket. Összesen mintegy 265-270 ezer hektáron építenének ki öntözőrendszereket. Ami akadályozza a kivitelezést az a gazdák alacsony együttműködési készsége, a magas beruházási, illetve fenntartási költségek, a várható adminisztratív terhek. A tőkehiány, az elaprózott birtokszerkezet mellett ismerethiány is nehezíti az öntözés elterjedését. Az sem közömbös, hogy a rendszer kiépítésének és működtetésének a költségeit a gazdák nem tudják elismertetni a termékeik árában, amelyek már így is folyamatosan drágulnak. Míg Magyarországon a mezőgazdaság számára felhasználható vízkészletek alig 30 százalékát hasznosítják, addig az európai átlag 80 százalék. A kormány 2010 óta adós volt egy világos, megvalósítható öntözési programmal. Legújabb ígérete szerint 2020-2030 között évi 17 milliárd forintot költ majd az öntözéssel kapcsolatos beruházásokra. 
A MOSZ főtitkára szerint a 2021-2027 közötti uniós vidékfejlesztési források mintegy 50 százalékát kellene az öntözésre és az azzal kapcsolatos beruházásokra fordítani. A kormánynak pedig a 17 milliárd forint többszörösét kellene költeni minden évben erre a célra, mert 30 évi lemaradást kell behozni. A század végére sokkal gyakoribbak és hosszabbak lesznek az aszályos időszakok, elsősorban a mérsékelt égövben és leginkább a Kárpát-medencében – jegyezte meg Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke. Az elmúlt több mint száz év során a tavalyi volt a negyedik legmelegebb, és az ipari forradalom előtti időkhöz képest már az 1 Celsius fokot is meghaladta az átlaghőmérséklet emelkedés. Ám ennél is fontosabb, hogy az utóbbi 10 legmelegebb év között mindössze egy van, amit az ezredfordulót megelőzően mértek, a többi mind 2000 utáni adat. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy az üvegházhatásért főfelelősként emlegetett szén-dioxid lebomlási ideje akár 150 év is lehet, tehát ami ma a légkörbe kerül, az még másfél évszázadig befolyásolja a bolygó klímáját és akkor még a többi hasonló hatású anyagról nem is esett szó.  Az elmúlt 120 évben Európában a mai napig 1,2 Celsius fokot emelkedett az átlaghőmérséklet, de Magyarországon néhány tizeddel még ennél is magasabb volt ez az adat. Az évi csapadékmennyiség ugyan alig csökkent, de az esős, havas napok száma hússzal lett kevesebb, míg az aszályos időszakok mára átlagosan négy nappal lettek hosszabbak az elmúlt évtizedekben. Idén is érzékelhető volt, hogy a féléves aszályt egy intenzív csapadékos időszak követte. Ennek során kétszer annyi eső áztatta a földeket, mint az elmúlt 30 év átlaga. Arra a kérdésre, hogy létezik-e a globális felmelegedés, a klíma változás, illetve nőttek az ebből fakadó veszélyek, az MOSZ elnöke egyértelmű igennel válaszolt. Talán emiatt is szerencsésebb lett volna, ha Orbán Viktor nem vétózza meg három másik régiós ország vezetőjével a 2050-ig szóló uniós klímavédelmi tervezetet.

Tíz éve várják

Alig tíz nap múlva, július 1-jétől áll föl egy Nemzeti Öntözési Központ, amely a az agrártárca ígérete szerint a bürokrácia csökkentést is szolgálja. Az agrár érdekképviseletek sok éves küzdelme után változnak a vízjogi szabályok és 5 év helyett 20 évre kaphat vízügyi engedélyt a termelő. A tartósan vízhiányos időszakokban pedig vízkészletezési díjat nem kell fizetni, a vízszolgáltatási díj 30 százalékát pedig a költségvetés állja. Hogy miért kellett az öntözési rendszer átalakítására majd’ 10 évet várni, nem tudni. 

Szerző

323,79 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.06.25. 08:01
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon kedd reggel: az euróhoz, a svájci frankhoz és a japán jenhez képest gyengült, míg a dollárral szemben erősödött.
Az euró 323,79 forinton forgott reggel hét órakor, 22 fillérrel emelkedett az árfolyama a hétfő esti 323,57 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 284,14 forintról 283,77 forintra gyengült, míg a svájci franké 291,95 forintról 292,60 forintra erősödött.
A jent 2,6564 forinton jegyezték kedd reggel, szemben az előző esti 2,6470 forinttal.
Az euró 1,1410 dolláron forgott kedd reggel, 0,12 százalékkal drágult az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,10 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,1066 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9699 frankot kértek, 0,20 százalékot veszített értékéből a dollár. A jenhez képest 0,41 százalékkal gyengült a dollár, kedd reggel 106,84 jent ért.
Szerző

Visszaosztás: 13 milliárdot dobott a kormány a rulettasztalra

Publikálás dátuma
2019.06.25. 07:21
Illuasztráció
Fotó: Shutterstock
Aggasztó nagylelkűséggel mondtak le Orbánék a játékadó tetemes részéről, a kaszinótulajdonosok évről évre kevesebb adót fizetnek.
Három év alatt több mint 13 milliárd forint játékadóról mondott le az Orbán-kabinet , vagyis ennyivel gazdagította a kaszinókirályokat – írja a 24.hu. A lap rámutat, hogy kaszinóüzemeltetés piszok jó üzlet volt tavaly is, a néhai Andy Vajna kaszinói például összesen 12,2 milliárd forint osztalékot fialtak a tulajdonos Las Vegas Casino Zrt.-nek. A kaszinókoncessziók kiváltságos birtokosai minden eddiginél nagyobb, összesen 4 milliárd 633 millió forintos ajándékot kaptak a kormánytól. Ennyivel csökkenthették befizetendő játékadójukat, miután törvény írja elő, hogy a kaszinók koncessziós díja teljes egészében levonható a játékadóból. A kormány pedig tavaly az előző évinél is több kedvezményt nyújtott a kaszinókirályoknak, akkor ugyanis 4,375 milliárd forint adót engedett el. A három év alatt így jöhetett össze a 13 milliárd feletti, nagylelkű ajándék
A legnagyobb elengedett tétel a január 20-án elhunyt Andy Vajna érdekeltségének, az LVC Diamond Kft.-nek jutott, több mint 4 milliárd forint. Ez a cég üzemelteti a legtöbb játékbarlangot, Vajna nyerte el annak idején mind az öt fővárosi koncessziót, de az is növelte a kedvezményt, hogy a volt sztárproducer egy cégbe vonta össze kaszinóit, így kevesebb játékadót kellett fizetnie. 
A hírportál szerint a kaszinók tavaly összesen 38,7 milliárd forint bevételt hoztak, nyereségük meghaladta a 11 milliárd forintot és alig 4 milliárdnyi játékadót fizettek be.

Így minden fronton jobban teljesítettek, mint 2017-ben:bő 6 milliárddal több bevételt könyveltek el, az adózott eredményük majdnem 3 milliárd forinttal volt a több, mégis kevesebb játékadót fizettek be a közös kasszába, mint egy évvel korábban – a tavalyi év után ugyanis 3 milliárd 966 millió forintot utaltak a büdzsébe, míg a 2017-es évre még 4 milliárd 71 millió volt a befizetés.

Pár millióval nőtt a koncessziós díj

A játékadó alapja az adóévi göngyölített tiszta játékbevétel (befizetett tétek mínusz a kifizetett nyeremény), amit meg kell növelni az elfogadott borravaló 50 százalékával. A játékadó 10 milliárd forint tiszta játékbevételig 30 százalék, felette 3 milliárd forint + a 10 milliárd forint feletti rész 10 százaléka. A játékadó összegéből levonható a befizetett koncessziós díj. A koncessziós díjat évente, a költségvetésben határozzák meg, minimuma attól függ, milyen kategóriájú az egység, és hogy Budapesten, Pest megyében, vagy vidéken van-e a játékterem. A néhai Andy Vajna öt kaszinója fővárosi II., a többi öt kaszinó vidéki II. kategóriába tartozik. 2018-ra a budapesti II-es kategóriájú kaszinók éves koncessziós díja 405,3 millió forintra nőtt a 2017-es 393,4 millióról. A vidéki II. kategóriájú kaszinók díja pedig 56,3 millióról 58 millió forintra emelkedett. Mindnyájan megbízható kaszinósok, pályázat nélkül kapták a koncessziót, cserébe a minimumösszeg dupláját kell fizetniük. Így jön ki, hogy a budapesti kaszinókra ötször 810,6 millió forint a koncessziós díj, a vidékiekre pedig ötször 116 millió forint, azaz összesen 4,633 milliárd forinttal csökkenthették a tulajdonosok a fizetendő játékadót. 

Szerző
Frissítve: 2019.06.25. 16:43