Idén már nem lesz ítélet a lex CEU-ról

Publikálás dátuma
2019.06.25. 07:10

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Pedig az ügy csaknem két éve fekszik a bíróság előtt.
November 19-ikén hangzik el a főtanácsnok indítványa az úgynevezett lex CEU perben az Európai Unió Bíróságán – hangzott el a keresetről tartott keddi luxembourgi tárgyaláson. Ez azt jelenti, hogy idén már nem születik ítélet abban a kötelezettségszegési eljárásban, amelyet az Európai Bizottság indított Magyarország ellen a felsőoktatási törvény 2017. áprilisi módosítása miatt. Az ügy csaknem két éve fekszik a bíróság előtt, de csak most került sor a tárgyalására. A mintegy másfél órán át tartott bonyolult jogi vita elsősorban arról szólt, hogy az Európai Unió felléphet-e döntőbíróként az egyik tagállama és egy harmadik ország között fennálló, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó szerződéses viszonyban. A felperes Európai Bizottság képviselője perbeszédében azt igyekezett bizonyítani, hogy Magyarország megsértette a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kötött egyezményt azzal, hogy egy EU-n kívüli egyetem magyarországi működésének feltételéül szabta a küldő és a fogadó állam közötti nemzetközi szerződést. A bizottsági jogász azzal érvelt, hogy mivel a kereskedelempolitika uniós hatáskör, az Európai Bizottságnak igenis joga és kötelessége fellépni a jogsértés ellen. Az alperest képviselő magyar felszólaló ezt igyekezett cáfolni: vélekedése szerint a brüsszeli ellenőrző és végrehajtó testületnek nem dolga eljárni a WTO ügyeiben, arra ott van a szervezet vitarendezési mechanizmusa. Egyébként pedig, tette hozzá, a világszervezet egyetlen tagállama sem emelt kifogást a törvénymódosítás ellen. Míg az Európai Bizottság képviselője hangsúlyozta, hogy a lex CEU sérti az unió Alapjogi Kartájában foglalt szabadságjogokat is, addig a magyar jogi szakvélemény szerint ebben az eljárásban a Karta előírásai nem alkalmazhatók. A tárgyaláson az ügy fontosságához képest feltűnően kevés, összesen két bíró tett fel kérdéseket, egyikük az ügy főtanácsnoka, Juliane Kokott német bíró volt. Mindketten a magyar törvénymódosítás kereskedelempolitikai aspektusait firtatták. A budapesti kormányt képviselő jogász perbeszédében egyebek között kifejtette: az Európai Bizottság a CEU miatt indította a kötelezettségszegési eljárást, de a vizsgált jogszabály minden magyar felsőoktatási intézményre azonos mértékben érvényes, és nem szab teljesíthetetlen feltételeket.
Témák
CEU

Igazi politikai innováció: sikertörténet a fővárosi előválasztás

Publikálás dátuma
2019.06.25. 06:30

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Bejött a fővárosiaknak az előválasztás: már biztosan eléri a szavazók száma az érvényességi küszöböt.
Sikertörténetnek és jól működő politikai innovációnak jellemezte a végéhez közelítő előválasztást három szakértő, és a folyamatban résztvevő, de saját jelöltet nem állító LMP-s ügyvezető is.
– Három komoly jelölt érdemi kampányt folytatott az elmúlt hetekben. Ez a baloldali-liberális ellenzéki tábor aktivistának fenntartására mindenképp alkalmas volt – mondta a Népszavának Reiner Roland, az Integrity Lab alapító-elemzője. Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója arra emlékeztetett, ők már régóta azt gondolják: az előválasztás lehet az egyik megoldás az ellenzéki dilemmákra. – A Republikon Intézet úgy vélte, a procedúra dinamizálja az ellenzéki voksolókat, pozitív értelemben dominálhatja a médiahelyzetet, valamint tényleges opciót ad a budapestieknek – fogalmazott Tóth, aki szerint mind a három állítást megerősíti az egy héten át tartó voksolás.
Kanász-Nagy Máté, az LMP lemondott titkára, jelenlegi ügyvezetője is azt emelte ki, a folyamat nagyrészt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. – Hosszú évek óta végre újdonsággal állt elő az ellenzék. Az előválasztás szervezése és vitái jók voltak. Kiváló eszköz arra, hogy tematizáljuk a közéletet, aktivizáljuk a voksolókat – sorolta a politikus, aki hozzátette, ő is elment voksolni. Kanász-Nagy egy kritikát fogalmazott meg, szerinte kevesen voksoltak online, aminek a nehézkes szervezés lehetett az oka. Ugyanakkor az LMP ügyvezetője szerint a személyes választás jól megszervezett volt.
Reiner Roland elemezte a versenyben résztvevő indulókat is. A szakértő szerint Karácsony Gergely a szakmai tapasztalatot és kompromisszumkészséget, Kálmán Olga a civil balliberális értelmiségi, míg Kerpel-Fronius Gábor a politikán kívülről érkező újhullámos politikust jeleníti meg. Az elemző kritikája szerint ugyanakkor mindhárom jelölt sokezer milliárdot költött el fejben a kampány alatt, Kálmán Olga sokszor nem önkormányzati hatásköri ügyekről beszél, míg az elvileg centrisra-liberális Kerpel-Fronius lakhatási ígéretei messze a leginkább baloldaliak. – Ezek a különbségek egyébként jól leképzik a fővárosi balliberális ellenzék heterogenitását, hiszen e szavazók ezen tulajdonságok és ígéretek egyfajta kombinációját tartják ideálisnak – magyarázta.
Somogyi Zoltán politológus, közösségi oldalán azt írta, az előválasztás a DK és az MSZP közötti csata. "A Momentum jelöltje üde színfoltként van jelen, de ez a voksolás most nem róla, róluk szól. Éppen ezért a Momentum semmit nem veszíthet most, számukra érdektelen, karosszékből nézhető, ami a szocialista (szocdem?) oldalon zajlik" – írta a szakértő. Somogyi szerint Karácsony Gergely sok és nem mindig jól végigvitt konfliktussal ment bele az előválasztási kampányba – ehhez képest sokkal jobban szerepel, összeszedett, jól ismeri a várost és számait, azaz pozitív meglepetést okozott. Kálmán Olga felé nagyok voltak az elvárások – folytatta a politológus –, kérdés, hogy ennek mennyire felel meg szerepléseivel. – Ő nem azt az utat választotta, hogy mindent tud, ahogy a műsoraiból ez egyenesen következett volna, hanem a „nép emberét” testesíti meg, aki egyszerűen, közérthetően beszél és ígér. A szakértőket és az LMP-s politikust a részvételi adatokról is kérdeztük. Hétfő estig már 49 ezren nyilvánítottak véleményt a szerdáig tartó előválasztáson, az érvényességi küszöb pedig a megállapodások szerint 50 ezer voks. – Az öt évvel ezelőtti önkormányzati választáson az ellenzék főpolgármester-jelöltjére, Bokros Lajosra 213 ezren szavaztak; ez azt jelenti hogy a budapesti ellenzéki választók negyede-ötöde részt vesz most az előválasztáson, ez nemzetközileg is jó arány – szögezte le Tóth Csaba. (2014-ben Bokros Lajost támogatta az ellenzék nagyobbik része, de az LMP és a Jobbik is önállóan indult.)
Reiner Roland is úgy vélte, az eddigi részvételi szám jónak tekinthető, az előre tervezett minimum 50 ezernél várhatóan több lesz, ez pedig szintén az ellenzék magabiztosságát erősítheti. Arra a kérdésünkre, hogy adott esetben, 50 ezernél kevesebb választónál a vesztesek nem boríthatják-e a korábbi megállapodást, Tóth egyértelmű választ adott. – Abban bízom, hogy nem, leginkább azért, mert, aki nem fogadja el a végeredményt, azt a saját szavazói büntetnék. Mindhárom versenyző többször leszögezte ugyanis: ha győznek, ha veszítenek tiszteletben tartják az eredményt. Innen pedig már nehéz lesz megváltoztatni az álláspontot – vélekedett. Arra a felvetésünkre, hogy Tarlós István regnáló főpolgármester, illetve a kormánypártot mennyire érinti az előválasztás végeredménye, eltérő válaszokat kaptunk. – Tarlós István pozíciója kedvezőbb, mint a Fideszé Budapesten, viszont az előválasztás okozta ellenzéki aktiváció és növekvő magabiztosság nehezíti a jelenlegi főpolgármester helyzetét – mondta Reiner. Somogyi Zoltán szerint Tarlósnak nehéz lesz nemet mondania egy vitára, bárki is nyeri az ellenzéki előválasztást. – Ilyen az, amikor egy hangulat kikönyökli magának a következő lépéseket: Magyarországon most nincs politikai uborkaszezon, izgalmas lett a nyár és ez az izgalom át fog menni az őszre. A választók látnak egy vitára nyitott ellenzéket, ilyenkor nagyon nehéz elhajolni kormánypárti oldalról. Még akkor is, ha Tarlós messze a legesélyesebb jelölt még mindig – fogalmazott a politológus.

IDEA: szoros a verseny

A részvételüket biztosra ígérők 41 százaléka támogatja Kálmán Olgát, 38 százalék Karácsony Gergelyt, 14 százalék Kerpel-Fronius Gábort az IDEA Intézet múlt héten végzett kutatása szerint. Tarlós István a köztévében egyébként csak annyit reagált az előválasztás vasárnapi vitájára, hogy "ilyen hülyeségeket még az életben nem hallottam."

Szerző

Az új szabályokkal már hatévesen tönkreteszik a gyerekeket

Publikálás dátuma
2019.06.25. 06:00
A kép illlusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Szülők, pedagógusok és szakértők tiltakoznak, mert a kormány minden 6 éves gyereket beiskolázna.
– Gyerekek tízezreinek keserítik meg az iskolás éveit, s teszik teljesen tönkre őket – jelentette ki egy somogyi óvoda vezetője a kormány köznevelési törvénymódosítási javaslatáról, amely szerint a hatéves korukat betöltött gyerekeket a jövőben kötelező lenne továbbküldeni iskolába, függetlenül az óvodapedagógus és a szülő véleményétől, s kivételt csak indokolt esetben, szakértői bizottsági vizsgálat után lehetne tenni. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozata szerint sincs semmi szükség változtatásra, mert a mostani rendszer kifogástalanul működik. - A hatéves kor eddig csak amolyan szamárvezetőnek számított – magyarázta a somogyi óvodavezető -, s a kollégák a mindennapi tapasztalatuk alapján eldönthették, alkalmas-e a gyerek az iskolára, vagy jobb lenne neki, ha még egy évet óvodás maradna. - A gyerekek fejlődését nem lehet konkrét korhoz kötni – jelentette ki Solymosi Krisztina pszichológus. – Vannak, akik hatéves korukra lelkileg, szellemileg és szociális szempontból kinövik az óvodát, s nekik egy újabb év valóban stagnálást, sőt, rosszabb esetben visszafejlődést jelent, mások viszont még nem alkalmasak rá, hogy egy új, ismeretlen közösségbe, s a korábbinál sokkal komolyabb kötöttségek közé kerüljenek.
A szakértő szerint ugyanis az óvoda és az iskola között nem csak egy nyári szünidő a különbség, s még azoknak a gyerekeknek is komoly traumát okoz, akik elég fejlettek a váltáshoz. Természetesen ez nem kóros traumát jelent, de az iskolássá válás megkövetel egyfajta érettséget, s nemcsak szellemi szempontból, hiszen már az nagy dolog egy elsősnek, hogy végig kell ülnie egy 45 perces tanórát. – Emellett nem válogathatja meg, kikkel kerül kapcsolatba, hiszen a padtársa adott, nem cserélheti le, ha gondja akad vele. És ehhez jön még a korábbinál sokkal több új ismeret, melyet ráadásul számon kérnek és értékelnek. Tehát több szempontból is kialakul egy megfelelési kényszer, amire nem minden hatéves alkalmas – magyarázta a pszichológus.
Egy általunk megkérdezett kaposvári óvónő állította, nagycsoportosaik több mint felét visszatartják az idén, ugyanis a gyerekek többsége még nem felel meg az általános iskolák követelményeiknek. – Minden félévben több szempontból értékeljük a gyerekek érettségét, s a tapasztalatokat megosztjuk a szülőkkel is – mondta az óvónő. – Felmérjük a tanulási képességeiket, de szociális szempontból, többek között a társas kapcsolataik fejlődéséből is lemérhető, hogy korukhoz képest hol tartanak. Tavaly egyetlen hatéves gyereket engedtünk tovább, őt viszont már februárban nyugodt szívvel iskolába adtuk volna. A többieket visszatartottuk, pedig volt köztük olyan, akinek az értelmi szintje simán megfelelt volna, ám szociális szempontokból közelebb állt egy kiscsoportoshoz, mint egy iskoláshoz. Nem volt hajlandó részt venni semmilyen közös programban, egyedül játszott, s bár pillanatok alatt megtanulta az adott verset vagy éneket, társaságban nem mondta el, csak az óvónőjének. Akadt olyan gyerekünk is, ahol az egyik szülő nem magyar, s így kommunikációs gondjai voltak a kicsinek, nagyon nehezen szólalt meg, de olyan is előfordult, hogy fizikálisan nem felelt meg valaki, egészen egyszerűen túl picike volt az iskolához. Bárkit kérdeztünk az érintett szülők közül, mindenki felháborodott a javaslaton, s értetlenül áll az iskolába kényszerítés előtt.
A kép illusztráció
Fotó: Népszava
– Ki tudná jobban megítélni, alkalmas-e a gyerek az iskolára, mint a szülei, illetve az óvónők, akik vele vannak éveken át? – tette fel az adekvát kérdést Enikő, akinek jelenleg középsős a gyermeke, vagyis jövőre elvileg iskolába kell mennie. – Korábban mindenhol azt lehetett hallani, olvasni, hogy sokkal jobb a gyerekeknek, ha hétévesen mennek iskolába, erre most hatévesen kötelezővé teszik. Eddig mi is úgy készültünk, hogy még két évig ovis marad a lányunk, kéttannyelvű osztályba szeretnénk beíratni, ahová felvételizni kell, s ahogy látom, elenyésző, hogy hatévesen odavinnék a gyerekeket. Klára három és fél évtizede tanít alsó tagozatban, s állítja, azóta könnyebb a pedagógusoknak, amióta eltörölték, hogy hatévesen kötelező az iskolakezdés, kivéve a szeptember 1. után születetteknek, az évveszteseknek. - Rengeteg iskolaéretlen gyerek került a rendszerbe, így jó döntés volt, hogy vissza lehetett tartani a túlkorosokat – állította. – Ennyi idős gyerekeknél még hatalmas különbségek lehetnek, valaki, aki nyáron tölti be a hatodik évét, s iskolába kényszerítik, majdnem egy évvel le van maradva attól, aki az előző év szeptemberében múlt hat éves. Ennyi idős korban ez óriási differencia, s ha egy osztályba csak két-három éretlen gyerek kerül, már sokkal nehezebb az együtt haladás, ha viszont akár tucatnyian is, akkor pedig lehetetlen. És ez nem a gyerek hibája, hiszen ha csak egy évvel később kellene kezdenie, jó eséllyel már nem lógna ki a sorból. Így viszont rengeteg trauma éri majd, ami nemcsak a tanulásában jelentkezik, hanem a magatartásában is, hiszen kompenzálni akar. És ilyenkor mondják, hogy rossz, meg hogy nem való normál iskolába, s elkezdik szakemberekhez hordani, hogy mi a baja. Pedig semmi, csak idejekorán kellett iskolássá válnia.

Szűklátókörű, szakmaiatlan, logikátlan

A gyermek érdekét az szolgálja, hogy a megfelelő óvodai felkészítést követően minél előbb megkezdhesse iskolai tanulmányait" – olvasható a vitatott törvényjavaslat indoklásában. Arról ugyanakkor egyelőre nem árult el konkrétumokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy milyen érvek szólnak a tárca szerint minden 6 éves gyerek beiskolázás mellett. - Ez egy meglehetősen szűklátókörű és szakmaiatlan hozzáállás. A gyermek érdekét inkább az szolgálja, ha akkor kezdi meg az iskolát, amikor már megérett rá – nyilatkozta lapunknak Miklós György, a Szülői Hang Közösség egyik alapítója. Szerinte a javaslat nincs szakmai indokokkal alátámasztva és teljesen logikátlan. Úgy véli, a kidolgozásban közrejátszhatott az óvodai férőhelyek szűkössége, ezért így próbálnak majd minél előbb „megszabadulni” a gyerekektől. Igaz, a statisztikák szerint lenne még hely. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, május végi adatai szerint országosan 381,4 ezer az óvodai férőhelyek száma, míg az óvodába beíratott gyerekeké 326,6 ezer fő. Csakhogy – mint arra Miklós György is rámutatott – az országos adatokból nem olvasható ki, területileg mekkora különbségek vannak. Kisebb vidéki településeken előfordulhat, hogy félig vannak feltöltve a férőhelyek, míg a nagyobb városi óvodák gyakran túlzsúfoltak, a férőhelyhiány mellett óvónőhiánnyal is küzdenek. Azt egyébként a KSH is elismeri: noha országos szinten 100 férőhelyre kevesebb mint 86 gyermek jut, helyi, települési szinten előfordul, hogy a mutató értéke meghaladja a 100-at. Az óvodákban foglalkoztatott pedagógusok száma pedig 31,3 ezer volt a mostani tanévben – 160 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy országos átlagban egy óvodapedagógusra 10,4, egy óvodai csoportra 21,8 gyermek jut. A betöltetlen álláshelyek száma pedig több százra rúg: a közigazgatási álláskereső portál adatai szerint június közepén országosan 728 betöltetlen álláshely volt az óvodákban. - Juhász Dániel
Szerző
Frissítve: 2019.06.25. 09:45