November 19-ikén hangzik el a főtanácsnok indítványa az úgynevezett lex CEU perben az Európai Unió Bíróságán – hangzott el a keresetről tartott keddi luxembourgi tárgyaláson. Ez azt jelenti, hogy idén már nem születik ítélet abban a kötelezettségszegési eljárásban, amelyet az Európai Bizottság indított Magyarország ellen a felsőoktatási törvény 2017. áprilisi módosítása miatt.
Az ügy csaknem két éve fekszik a bíróság előtt, de csak most került sor a tárgyalására. A mintegy másfél órán át tartott bonyolult jogi vita elsősorban arról szólt, hogy az Európai Unió felléphet-e döntőbíróként az egyik tagállama és egy harmadik ország között fennálló, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó szerződéses viszonyban.
A felperes Európai Bizottság képviselője perbeszédében azt igyekezett bizonyítani, hogy Magyarország megsértette a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kötött egyezményt azzal, hogy egy EU-n kívüli egyetem magyarországi működésének feltételéül szabta a küldő és a fogadó állam közötti nemzetközi szerződést. A bizottsági jogász azzal érvelt, hogy mivel a kereskedelempolitika uniós hatáskör, az Európai Bizottságnak igenis joga és kötelessége fellépni a jogsértés ellen.
Az alperest képviselő magyar felszólaló ezt igyekezett cáfolni: vélekedése szerint a brüsszeli ellenőrző és végrehajtó testületnek nem dolga eljárni a WTO ügyeiben, arra ott van a szervezet vitarendezési mechanizmusa. Egyébként pedig, tette hozzá, a világszervezet egyetlen tagállama sem emelt kifogást a törvénymódosítás ellen.
Míg az Európai Bizottság képviselője hangsúlyozta, hogy a lex CEU sérti az unió Alapjogi Kartájában foglalt szabadságjogokat is, addig a magyar jogi szakvélemény szerint ebben az eljárásban a Karta előírásai nem alkalmazhatók.
A tárgyaláson az ügy fontosságához képest feltűnően kevés, összesen két bíró tett fel kérdéseket, egyikük az ügy főtanácsnoka, Juliane Kokott német bíró volt. Mindketten a magyar törvénymódosítás kereskedelempolitikai aspektusait firtatták.
A budapesti kormányt képviselő jogász perbeszédében egyebek között kifejtette: az Európai Bizottság a CEU miatt indította a kötelezettségszegési eljárást, de a vizsgált jogszabály minden magyar felsőoktatási intézményre azonos mértékben érvényes, és nem szab teljesíthetetlen feltételeket.
