Igazi politikai innováció: sikertörténet a fővárosi előválasztás

Bejött a fővárosiaknak az előválasztás: már biztosan eléri a szavazók száma az érvényességi küszöböt.

Sikertörténetnek és jól működő politikai innovációnak jellemezte a végéhez közelítő előválasztást három szakértő, és a folyamatban résztvevő, de saját jelöltet nem állító LMP-s ügyvezető is.

– Három komoly jelölt érdemi kampányt folytatott az elmúlt hetekben. Ez a baloldali-liberális ellenzéki tábor aktivistának fenntartására mindenképp alkalmas volt – mondta a Népszavának Reiner Roland, az Integrity Lab alapító-elemzője. Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója arra emlékeztetett, ők már régóta azt gondolják: az előválasztás lehet az egyik megoldás az ellenzéki dilemmákra. – A Republikon Intézet úgy vélte, a procedúra dinamizálja az ellenzéki voksolókat, pozitív értelemben dominálhatja a médiahelyzetet, valamint tényleges opciót ad a budapestieknek – fogalmazott Tóth, aki szerint mind a három állítást megerősíti az egy héten át tartó voksolás.

Kanász-Nagy Máté, az LMP lemondott titkára, jelenlegi ügyvezetője is azt emelte ki, a folyamat nagyrészt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. – Hosszú évek óta végre újdonsággal állt elő az ellenzék. Az előválasztás szervezése és vitái jók voltak. Kiváló eszköz arra, hogy tematizáljuk a közéletet, aktivizáljuk a voksolókat – sorolta a politikus, aki hozzátette, ő is elment voksolni. Kanász-Nagy egy kritikát fogalmazott meg, szerinte kevesen voksoltak online, aminek a nehézkes szervezés lehetett az oka. Ugyanakkor az LMP ügyvezetője szerint a személyes választás jól megszervezett volt.

Reiner Roland elemezte a versenyben résztvevő indulókat is. A szakértő szerint Karácsony Gergely a szakmai tapasztalatot és kompromisszumkészséget, Kálmán Olga a civil balliberális értelmiségi, míg Kerpel-Fronius Gábor a politikán kívülről érkező újhullámos politikust jeleníti meg. Az elemző kritikája szerint ugyanakkor mindhárom jelölt sokezer milliárdot költött el fejben a kampány alatt, Kálmán Olga sokszor nem önkormányzati hatásköri ügyekről beszél, míg az elvileg centrisra-liberális Kerpel-Fronius lakhatási ígéretei messze a leginkább baloldaliak. – Ezek a különbségek egyébként jól leképzik a fővárosi balliberális ellenzék heterogenitását, hiszen e szavazók ezen tulajdonságok és ígéretek egyfajta kombinációját tartják ideálisnak – magyarázta.

Somogyi Zoltán politológus, közösségi oldalán azt írta, az előválasztás a DK és az MSZP közötti csata. "A Momentum jelöltje üde színfoltként van jelen, de ez a voksolás most nem róla, róluk szól. Éppen ezért a Momentum semmit nem veszíthet most, számukra érdektelen, karosszékből nézhető, ami a szocialista (szocdem?) oldalon zajlik" – írta a szakértő. Somogyi szerint Karácsony Gergely sok és nem mindig jól végigvitt konfliktussal ment bele az előválasztási kampányba – ehhez képest sokkal jobban szerepel, összeszedett, jól ismeri a várost és számait, azaz pozitív meglepetést okozott. Kálmán Olga felé nagyok voltak az elvárások – folytatta a politológus –, kérdés, hogy ennek mennyire felel meg szerepléseivel. – Ő nem azt az utat választotta, hogy mindent tud, ahogy a műsoraiból ez egyenesen következett volna, hanem a „nép emberét” testesíti meg, aki egyszerűen, közérthetően beszél és ígér.

A szakértőket és az LMP-s politikust a részvételi adatokról is kérdeztük. Hétfő estig már 49 ezren nyilvánítottak véleményt a szerdáig tartó előválasztáson, az érvényességi küszöb pedig a megállapodások szerint 50 ezer voks. – Az öt évvel ezelőtti önkormányzati választáson az ellenzék főpolgármester-jelöltjére, Bokros Lajosra 213 ezren szavaztak; ez azt jelenti hogy a budapesti ellenzéki választók negyede-ötöde részt vesz most az előválasztáson, ez nemzetközileg is jó arány – szögezte le Tóth Csaba. (2014-ben Bokros Lajost támogatta az ellenzék nagyobbik része, de az LMP és a Jobbik is önállóan indult.)

Reiner Roland is úgy vélte, az eddigi részvételi szám jónak tekinthető, az előre tervezett minimum 50 ezernél várhatóan több lesz, ez pedig szintén az ellenzék magabiztosságát erősítheti. Arra a kérdésünkre, hogy adott esetben, 50 ezernél kevesebb választónál a vesztesek nem boríthatják-e a korábbi megállapodást, Tóth egyértelmű választ adott. – Abban bízom, hogy nem, leginkább azért, mert, aki nem fogadja el a végeredményt, azt a saját szavazói büntetnék. Mindhárom versenyző többször leszögezte ugyanis: ha győznek, ha veszítenek tiszteletben tartják az eredményt. Innen pedig már nehéz lesz megváltoztatni az álláspontot – vélekedett.

Arra a felvetésünkre, hogy Tarlós István regnáló főpolgármester, illetve a kormánypártot mennyire érinti az előválasztás végeredménye, eltérő válaszokat kaptunk. – Tarlós István pozíciója kedvezőbb, mint a Fideszé Budapesten, viszont az előválasztás okozta ellenzéki aktiváció és növekvő magabiztosság nehezíti a jelenlegi főpolgármester helyzetét – mondta Reiner. Somogyi Zoltán szerint Tarlósnak nehéz lesz nemet mondania egy vitára, bárki is nyeri az ellenzéki előválasztást. – Ilyen az, amikor egy hangulat kikönyökli magának a következő lépéseket: Magyarországon most nincs politikai uborkaszezon, izgalmas lett a nyár és ez az izgalom át fog menni az őszre. A választók látnak egy vitára nyitott ellenzéket, ilyenkor nagyon nehéz elhajolni kormánypárti oldalról. Még akkor is, ha Tarlós messze a legesélyesebb jelölt még mindig – fogalmazott a politológus.