A hazai bíróságok enyhén szólva sem barátai a devizahiteladósoknak. De mielőtt az elfogultság vagy esetleg a demagógia vádja illetné ezt a megállapítást, a "hallgattassék meg a másik fél is" elvét követve nem akárkiknek a véleményével támasztjuk alá állításunkat. A Kúria polgári kollégiumának konzultációs testülete, amely az ilyen ügyekben eljáró, legtapasztaltabb bírákból áll, miután 150, felülvizsgálatra küldött ügyet megvizsgált, elgondolkodtató véleményt formált. A bíróságok azért utasították el tömegesen az adósok kérelmeit, mert tévesen értelmezték a jogot, vagyis joggyakorlatuk "belső ellentmondásokat" tartalmazott.
Józan ésszel úgy vélhetnénk, ha már a legfelsőbb bírói fórum által felkért testület is ilyen súlyos véleményt fogalmaz meg, akkor az égvilágon semmi akadálya nincs annak, hogy a hibás gyakorlatnak vége legyen. Pillanatnyilag ennek sok jelét nem lehet ugyan felfedezni, de mint annyiszor - elsősorban a luxemburgi Európai Bíróság konkrét, kötelező érvényű, a magyar ügyeket érintő döntései nyomán - ismét pislákolni kezdett némi reménysugár. Bár a NER-t, s ennek nyomán a bíróságok többségének vezetőit általában hidegen hagyja, hogy mi történik a térségünkben, amellett azonban még ők sem mehetnek el csukott szemmel, hogy Romániában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Szerbiában és Csehországban az igazságszolgáltatás az adósok szempontjait is mérlegelte. Az eredmény pedig nem is lehetett más, mint hogy nagyrészt pert is nyertek az ottani ügyfelek a pénzintézetekkel szemben. (Ami figyelemre méltó, bár tudjuk, hogy ahány ház, annyi szokás, vagyis a hitelnyújtás feltételei az egyes országokban korántsem voltak egyformák, bukni viszont Magyarországon lehetett a legnagyobbat.)
A tét pedig óriási, az adósok jelenleg 300 milliárd forintnyi hitelt képtelenek visszafizetni, eddig ötvenezer ember vesztette el a lakását. Amióta a kilakoltatási moratórium megszűnt, vagyis a fűtési szezon végét követően, ismét visszatért az a gyakorlat, hogy negyedévente 1500 embert lakoltatnak ki. Jelenleg 280 ezer nyugdíjas járadékának egy részét tiltják le, különböző - tehát nem csak hiteles - tartozások címén.
Az elmúlt év végén mintegy ötezer hitelper volt folyamatban. A legtöbb azért, mert a bank tisztességtelenül hárította át az adósra az árfolyamváltozásból eredő, súlyos terheket. S láss csodát, a kúriai testület a napokban ismét megszólalt. A bíróságokat nyomatékosan - bár nem kötelező jelleggel - felszólította, hogy a perekben vizsgálják meg, megfelelően tájékoztatták-e az ügyfeleiket a pénzintézetek, s ha nem, akkor az adósok számára a jelenleginél jóval kedvezőbb elszámolást ajánlottak, esetleg jókora visszafizetéssel.
Aki igazságát bizonyítani kívánja, annak bírósághoz kell fordulnia. Per nélkül nem megy! Vajon a reklámok csábító trükkjei, "üzleti ajánlatnak nem minősítve", a szép otthon ígéretét felvillantva, mennyiben minősülnek majd tisztességtelennek? Erkölcsi értelemben bizonyára; a bírói gyakorlatban azonban aligha.