Oroszország újra szavazhat az Európa Tanácsban

Publikálás dátuma
2019.06.25. 07:44
Vlagyimir Putyin, orosz elnök
Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP
Hiába „nyelte le” a Krím-félszigetet, az orosz állam most a szabályok meghajlításával visszakapta szavazati jogát az ET-ben. Moszkva fenyegetőzve fogadta el a gesztust.
Keddre virradóra döntött az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE), hogy Oroszország visszakapja öt éve megvont szavazati jogát a testületben. Az órákig tartó heves vitákat követően megszületett döntés megteremtette alapját annak, hogy Oroszország a 47 tagállamot számláló páneurópai szervezet tagja maradhasson. A határozatot, amely gyakorlatilag feloldja az orosz delegáció ellen 2014-ben hozott szankciókat, 118 szavazattal fogadták el 62 ellenében és tíz képviselő tartózkodása mellett a közgyűlésben.  A határozat értelmében a PACE 18 orosz tagja visszakapja szavazati jogát, még időben az Európa Tanács új főtitkárának szerdai megválasztása előtt - írja az MTI.
Leonyid Szluckij, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke már jelezte, hogy az orosz szövetségi törvényhozás delegációja visszatér a PACE-ben folytatott munkájához –  de további büntetőintézkedéseket nem fog eltűrni. „Ha megpróbálnak újabb korlátozásokat keresztülvinni, mi ismét elhagyjuk Strasbourgot” - fűzte hozzá. Az orosz képviselő ugyanakkor elismerte, hogy a PACE hatalmas lépést tett a nemzeti delegációk jogainak védelme érdekében. A közgyűlés szerinte „lényegi helyreigazítást vitt véghez szankcionálási mechanizmusában azzal, hogy megtiltotta, hogy valakit megfosszanak szavazati, részvételi, illetve képviseleti jogától.”

Szabályokat puhítanak az oroszok kedvéért

Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a PACE-ben, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása nyomán megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat sem, és Moszkva a közgyűlésekre nem küldi el a törvényhozói akkreditáláshoz szükséges iratokat. A szervezet szabályai szerint viszont kizárhatják azt az országot, amely nem tett eleget két éven át tagdíj fizetési kötelezettségének. Ennek megakadályozására a PACE most megváltoztatta ügyrendjét – az ukrajnai képviselők hangos tiltakozása ellenére. Az új szabályozás szerint a képviselők a jövőben csak a 47 tagállam külügyminisztereiből álló Miniszteri Bizottsággal egyeztetve dönthetnek szankciók bevezetéséről. A Krím-félsziget 2014-es elcsatolása óta a PACE több határozatban is kifogásolta a moszkvai vezetés Ukrajnában folytatott tevékenységét, illetve a súlyos jogsértéseket Oroszországban - mondta Olekszij Goncsarenko ukrán konzervatív képviselő. Moszkva mindegyik határozatot figyelmen kívül hagyta.
„És mit csinálunk mi? Meghajolunk Oroszország zsarolásának, és megváltoztatjuk szabályainkat”

- fakadt ki a döntés hallatán Goncserenkó. Az orosz parlamenti küldöttség tagjai emellett - az ellenük bevezetett szankciók értelmében - nem szavazhattak a közgyűlésben, nem vehettek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehettek jelentéstevők, nem lehettek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek, és nem képviselhették a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a tanácson kívül. Május elején Moszkva a konfliktus miatt meglebegtette azt a lehetőséget is, hogy kilép az Európa Tanácsból és felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét. 
Szerző

Megszökött egy uruguayi börtönből a calabriai maffia vezetője

Publikálás dátuma
2019.06.24. 21:21

Fotó: HANDOUT / AFP
A milánói kokainkirály néven ismert férfi több mint tíz évig élt Uruguayban hamis papírokkal.
Megszökött a calabriai maffia ('ndrangheta) vezetője, Rocco Morabito hétfő reggel egy uruguayi börtönből. Matteo Salvini olasz belügyminiszter azonnali magyarázatot követelt a montevideói kormánytól.   
Az 52 éves Morabito három rabtársával együtt szökött meg az uruguayi fővárosban található börtönből

- tudatta hétfői közleményében a dél-amerikai ország belügyminisztériuma. A négy férfinak a börtön tetején ütött lyukon keresztül sikerült elmenekülnie. Ezt követően betörtek egy környékbeli lakásba, és pénzt loptak az ott élő nőtől - teszi hozzá a tárca. A 'ndrangheta vezetőjét 2017 szeptemberi letartóztatásakor Marco Minniti akkor olasz belügyminiszter első számú szökevénynek nevezte a calabriai maffia tagjai közül. Morabito
1994 óta menekült az igazságszolgáltatás elől, távollétében bűnszervezethez való tartozás, kokaincsempészet és egyéb súlyos bűncselekmények vádjával ítélték el, 30 év börtönbüntetést kapott.

Az EFE spanyol hírügynökség szerint a milánói kokainkirály néven ismert férfi 2017-es letartóztatását megelőzően több mint tíz évig élt Uruguayban hamis papírokkal. Az ügyével foglalkozó nyomozók szerint Morabito kábítószer-csempészettel foglalkozott Dél-Amerikában, ahonnan Észak-Olaszországba juttatta el a drogot. Matteo Salvini  jelezte: Róma azonnali magyarázatot követel a montevideói kormánytól Morabito szökése miatt.
„Aggasztó és súlyos, hogy egy olyan bűnöző, mint Rocco Morabito, a 'ndrangheta vezetője képes volt megszökni egy uruguayi börtönből, miközben folyamatban volt a kiadatási eljárása Olaszországnak”

–fogalmazott  közleményében. Salvini ígéretet tett, hogy teljes mértékben tisztázzák a szökés körülményeit. Mint fogalmazott: a föld alól is előkerítik Morabitót, hogy ismét rács mögé kerüljön. Hírügynökségek szerint a 'ndrangheta a világ egyik legerősebb szervezett bűnözői csoportja, első helyen szerepel az Európába irányuló kokaincsempészet terén. Az uruguayi El País című napilap szerint Morabitót még nem adhatták ki Olaszországnak, mert fellebbezett az uruguayi legfelsőbb bíróságnál.
Szerző
Témák
maffia

Újabb Irán elleni szankciókról szóló rendeletet írt alá Trump

Publikálás dátuma
2019.06.24. 19:15

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Washington továbbra is folytatja a nyomásgyakorlást Teheránra.
Donald Trump hétfőn aláírta azokat az Irán elleni újabb pénzügyi szankciókat, amelyek Irán legfőbb vallási vezetőjét és közeli munkatársait érintik.    
Az Irán legfőbb vallási vezetője, Ali Khamenei ajatollah és munkatársai elleni szankciók értelmében sem ő, sem vezető munkatársai nem férhetnek hozzá nemzetközi pénzügyi eszközökhöz, köztük segélyekhez sem.

Az elnök a rendelet aláírásakor leszögezte, hogy : „mi békés nemzet vagyunk, nem akarunk háborút Iránnal, nem akarunk háborút senkivel.”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Washington továbbra is folytatja a nyomásgyakorlást Teheránra. A szankciók részleteit, az érintettek neveit az aláírás után Steve Mnuchin pénzügyminiszter ismertette a Fehér Házban.
Szerző
Témák
Trump Irán