Tolkien világának titkai – a megfejtés a részletekben rejlik

Publikálás dátuma
2019.06.26. 12:00

Fotó: Szalmás Péter
Emberek százezreit ejtette rabul az angol szerző mesebeli, kitalált világa, annak összetettsége ellenére is. A megfejtés a részletekben rejlik.
Bár felvetődhetnek alapvető nehézségek, érdemes lehet velük megküzdeni, és fejest ugrani Tolkien világába, mert egyedülálló élményben lehet részünk. A Tolkieni világ abban különbözik a legtöbb fikcióstól, hogy ez nem tisztán fantasy, mitopoézis is. Mesterséges mítosz: az író célja nem az volt, hogy egy kitalált miliőt tárjon az olvasó elé, hanem hogy a mi világunk ősi mítoszát adja, így egyszerre szépirodalom, világleíró magyarázat és szakrális szöveg. Emellett a Tolkieni világ szövegei különlegesebb, összetettebb kontextussal bírnak, mint egy átlagos fikciós mű, emiatt nem feltétlenül könnyen felfogható és áttekinthető az egész – vélekedik J. R. R. Tolkien elképesztően gazdag és kidolgozott életművéről Füzessy Tamás, Tolkien-kutató, a Magyar Tolkien Társaság (MTT) társelnöke. Habár a Tolkieni életmű nyelvileg sokak számára talán túl részletesnek tűnhet, bonyolultsága nem az egyes szövegekből adódik – mutatott rá a Tolkien-kutató. Az író hatvan évig írta a mitológiát, amelynek a sokak által ismert A Gyűrűk Ura, A hobbit, vagy a A szilmarilok csupán egy-egy szelete. E világ bonyolultsága elsősorban abban rejlik, hogy a mítoszokhoz illően komplex, sok helyszínen játszódik, rengeteg szereplő felvonultatásával, nem egyetlen nagy folytonos narratívát követve, hanem sok apró résztörténetből összeállítva. John Ronald Reuel Tolkien életműve, és regényeinek megjelenése sem volt kevésbé kalandos, mint főszereplőinek élete – meséli Füzessy Tamás. Az 1910-es évek végén az író elkezdte megalkotni azt az összetett mitológiai rendszert, amelyet évtizedekig csiszolt ás alakított. Megírta Az elveszett mesék könyvét, melybe már a legtöbb mitológiai alaptörténet bekerült, s amelyeket a későbbiekben tovább bővített és szerkesztett, majd A szilmarilok néven szeretett volna kiadni. Ám erről sokan lebeszélték a szöveg átláthatatlansága miatt, ezért egy gyerekkönyvvel, A hobbittal jelentkezett a kiadónál, amelynek sikerét A Gyűrűk Ura követte. A szerző azt remélte, ha úgy írja meg A Gyűrűk urát, hogy az A szilmarilok és A hobbit folytatása is lesz, akkor kénytelenek lesznek majd kiadni. Ez a terve be is vált, így az óriási siker után élete végéig A szilmarilok be nem fejezett változatain dolgozott. Sajnos haláláig sem sikerült egy teljes, befejezett változatot készítenie, és a befejezetlen szövegekből később fia, Christopher Tolkien, az életmű gondozója próbált meg egy kiadható változatot összeállítani – ismertette Füzessy Tamás. Mivel azonban Christopher Tolkien semmit sem tett hozzá apja szövegeihez, így az eredmény némileg mégis némileg hiányosnak, befejezetlennek tűnhet. A kiadott szöveghez fel nem használt rengeteg fennmaradó szövegből és jegyzetből állította össze később a Középfölde históriája című tizenkét kötetes munkát, amely a mai Tolkien kutatás alapját képezi, mivel minden változatot és vázlatot tartalmaz. Ennek magyar fordítását csak hosszú idő után sikerült engedélyeztetni, a kötetek összetettsége miatt, ám a társaság munkájának is köszönhetően tavaly már a a harmadik kötet látott napvilágot, és idén érkezik a negyedik. Christopher Tolkien a 2000-es években elkezdte önálló kötetekbe is rendszerezni a Középfölde históriájában megtalálható három legfontosabb történetet: míg azonban a Húrin gyermekei önálló szövegként is teljes értékű volt, addig a Beren és Lúthien, valamint a Gondolin bukása történetebben a kiadásban is csak a már ismert különböző szövegváltozatok egymás mellé illesztéseként jelenik meg – mutatott rá a Tolkien-kutató. Ez viszont meglehetősen nagy feladat elé állítja az olvasókat, s a fordítót egyaránt. A szereplők neve, hozzáállása gyakran változott az évek során a különböző szövegváltozatokban (az 1920-as évektől 1973-ig készültek eltérő verziók), ez jelentős nehézséget okozhat a megértésben – számolt be róla Gálvölgyi Judit, a Gondolin bukása, valamint a Szilmarilok fordítója, akinek érdeklődése szintén egyedülálló, hosszú évtizedekre nyúlik vissza, már kezdő fordítóként is rendkívüli módon vonzotta a Tolkien munkássága. Ez egy olyan világ, amiben van abszolút jó és abszolút rossz, de ott vannak a főszereplő hobbitok, akik egy picinyke, jelentéktelen nép, mégis közülük kerül ki a legnagyobb hős. Olyan környezet, ahol minden veszedelem és rossz ellenére is jól érzem magam, mert vannak tiszta barátságok, tiszta szeretet – hangsúlyozta a fordító, szerinte miért is lehetnek olyan izgalmasak ezek a történetek. Mivel Tolkien elsősorban nyelvész volt, és több népet, történelmet és nyelvet is teremtett – meg lehet például tanulni különböző tünde nyelveken is –, szövegei komoly kérdéseket szegeznek a fordítóknak. Kezdetben a magyarításoknál is hibaként merült fel, hogy nem tudták a fordítók, mit szabad lefordítani és mit nem, csak később kerültek elő azok a jegyzetek, amelyek a fordításra irányultak – részletezte Gálvölgyi Judit. Például a Hobbit szót Babónak fordították, holott az eredetileg „luklakót” jelent az angolban. De akár a tünde szó használata is vitatható, hiszen a magyar népköltészetben nincs olyan „elf”, mint ami Tolkiennél megjelenik. Maradhatott volna eredeti formájában, ahogy a troll, vagy az ork is megmaradt – jegyezte meg a fordító. A magyarul megjelent fordítások szinte kivétel nélkül szakmai lektor ellenőrzése mellett készültek, így ezeknél a szövegeknél nem kell amiatt sem aggódnunk, hogy maradnának nehezen érthető szálak, vagy elsikkadó részletek. Ha csak nem olyanok, amelyeket Tolkien is úgy akart, vagy már nem maradt ideje tökéletesíteni. Azoknak, akik még csak ismerkednek Tolkien világával, érdemes az olvasást A szilmarilokkal kezdeni – javasolja Füzessy Tamás, habár a kötet stílusa emelkedettebb (a szerző tudatosan választott más nyelvi regisztert, amely sokkal inkább mítoszi, archaizáló), az időrendiség kapaszkodókat kínálhat a későbbiekben A hobbit és A Gyűrűk Ura történeteihez, valamint az olyan töredékekből összeállított részletekhez, mint például a most megjelent Gondolin bukása. A Tolkien-kutató ugyanakkor hangsúlyozta, könnyűnek mégsem nevezhető a három alapmű, az általa több mint tíz éve a Károli Gáspár Református Egyetemen, s korábban az ELTE-n tartott „J. R. R. Tolkien – egy 20. századi mitológia” című kurzuson is sokan azért véreznek el, mert bár érdeklődnek Tolkien iránt, nem tudják időben elolvasni a köteteket. A kíváncsi rajongók viszont vigasztalódhatnak azzal, hogy nem kizárólag egyetemi hallgatók, bárki más is bejárhat az órákra. 

Közösségformáló erő

A Tolkien mozgalom már a szerző életében elindult Angliában és Amerikában – az angliai társaságnak ráadásul ő maga volt a tiszteletbeli elnöke –, és mára a világ számos országában van valamilyen társaság, ami hasonlóan szerveződik. A Magyar Tolkien Társaság 2002-ben alakult, s körülbelül százötven tagot, és néhány száz szimpatizánst, aktivistát tömörít magába, programjaikon ezer résztvevő is megfordul. Mivel szinte a filmek megjelenésével egyidőben alakult a szervezet, így hirtelen nagyon nagy érdeklődésre tett szert, a lakosságarányhoz viszonyítva a hazai társaság az egyik legnagyobb – mondta Füzessy Tamás. A társaság előnye szerinte nem csak abban áll, hogy a tagok nagyon szeretik Tolkient, de az évek során egy erős, ifjúsági, a Tolkieni elvek vagy értékek mentén szerveződő közösséggé is vált. 

A filmről

Érdemes megnézni A Gyűrűk Ura filmeket is, mert jól dolgozzák fel a lényegi mondanivalót, és megjelenítik a Tolkieni mitológia különleges atmoszféráját is – vélekedik Füzessy Tamás. A hobbit esetében érdemes lehet viszont előbb a könyvvel kezdeni, a filmnek számos előnye mellett borzasztó hátrányai is vannak – teszi hozzá. A rajongók többsége nem szereti tiszta szívvel a háromrészes Hobbit filmet, de abban nincs egyetértés, miért nem. Az egyik indoklás szerint mérhetetlenül túl lett húzva, és maximum két filmet ért volna, míg mások azt kritizálják, hogy olyan elemek is belekerültek, amelyek nincsenek a könyvben, mint például a jelenlegi feldolgozásban karácsonyfadísznek tűnő tünde-törp szerelmi szál – részletezte a kutató. Ugyanakkor kiemelte, számára a leginkább az tűnik problémának, hogy a rendező, Peter Jackson nem tudta eldönteni, hogy az 1933-34-es években írt gyerekkönyvet, vagy a későbbiekben megírt A Gyűrűk Ura előzményt akarta színre vinni. Az első változatba simán belefértek bizonyos elemek – az éneklés és a vicces helyzetek, addig utóbbi cizelláltabb, drámaibb környezetet mutat be; ez a két változat szerencsétlen módon keveredik a filmes adaptációban.

Szerző
Témák
J.R.R. Tolkien

Hat húron pendül – Zenés könyvbemutatóval ünnepelték A magyarock története új kiadását

Publikálás dátuma
2019.06.26. 10:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Rendhagyó zenés könyvbemutatóval ünnepelték A magyarock története első kötetének új kiadását.
Szék nem maradt szabadon az Örkény István könyvesboltban hétfő délután, Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János könyvének átdolgozott, bővített kiadásának zenés bemutatóján. A plafonig érő könyvespolcok gyűrűjében összegyűlt érdeklődők között ráadásul a magyar zenei élet meghatározó alakjai, köztük a könyv két szakmai lektora: Nemes Nagy Péter, a hazai poprocktörténet egyik legjelentősebb dokumentátora és Koszits Attila, zenei szakértő, szakíró, és Bródy János is tiszteletét tette. Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró, szerkesztő, a hazai és nemzetközi populáris zene történetét feldolgozó könyvek, könyvsorozatok szerzője, társszerzője. 2015 óta Rock and Roll Szabadegyetem címmel, havi rendszerességgel poprocktörténeti előadássorozatot tart az Örkény István könyvesboltban. Eddig is megannyi könyvét jelentette már meg a Kossuth Kiadó, amely ezúttal a számos korszakot, többtucatnyi stílust, generációt, zenekart, rádiófelvételt, hanglemezt, koncertet összegyűjtő, közel 530 oldalas krónika kiadására vállalkoztak. Az eredetileg 2005-ben és 2006-ban a Népszabadság gondozásában megjelent kétkötetes kultúrtörténeti mű, a hazai pop- és rockzene huszadik századi fejlődéstörténetének mindmáig egyetlen átfogó könyves feldolgozása immár nyolcadik éve, 2011 óta nem volt kapható kereskedelmi forgalomban. Az eredeti kötetről és a képanyagában és szövegében is frissített, majd nyolcvan oldallal bővült, átdolgozott kiadásról, élményekről, emlékekről a szerző Jávorszky Béla Szilárd, a kedvesen pimasz kérdéseket feltevő Stumpf András, a Válaszonline újságírója, valamint az énekkel és gitárral is közreműködő Vitáris Iván és Balla Máté, az Ivan & the Parazol tagjai beszélgettek. A viszonylag rövid, frappáns diskurzust akasztják a hóhért elven alapuló, nem mellesleg felettébb szórakoztató játék követte. A 60-as 70-es évek magyar zenéinek rövid, markáns dallamfrázisaiból, szövegrészleteiből, vagy e kettő elegyéből – melyet az imént említett két előadó élőben prezentált – kellett (volna) felismernie a könyv szerzőjének az egyes zeneszámokat, megmondani azok címét, az albumot, amin szerepeltek, a megjelenés évét, valamint, hogy a könyvben melyik oldalon található az adott lemezt, vagy az együttest bemutató bekezdés. Jávorszky nem járt teljes sikerrel a kiszabott küldetésben, mert bár a zenekart az esetek többségében felismerte – ami ilyen széles terítékből, lássuk be, azért nem rossz teljesítmény –, a címet és pláne az album címét már nem tudta megmondani. Végül egy Mini, egy LGT, és egy az Ivan & and the Parazolnak írt Bródy szerzeményt teljes egészében is meghallgathattunk, a beszélgetés moderátorával kiegészült három tagú instant zenekar előadásában, immár tizenkét húron pendülve.  

Titanic Európa? Válságok és remények – Bemutatták Forgács Imre új könyvét

Publikálás dátuma
2019.06.25. 19:33

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Kedden mutatták be az ELTE Jogi Karán Forgács Imre új kötetét, melyet Titanic Európa? – Válságok és remények címmel a Gondolat kiadó jelentetett meg. A részben a Népszavában publikált írásokon alapuló könyvet Valki László nemzetközi jogász és a Szép Szó szerkesztője, Simon Zoltán méltatta.
Szerző