A vártnál is gyengébb lehet a búzatermés

Publikálás dátuma
2019.06.26. 09:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A minőséget a szeszélyes időjárás miatt nehéz megjósolni – mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
A szélsőséges időjárás miatt az előzetes becslések alapján várt 5 millió tonna búza helyett akár 20 százalékkal is kevesebbet takaríthatnak be a gazdák. Ez nagyjából 4 millió tonnát jelent, ami azért még mindig bőségesen fedezi a hazai igényeket. Az étkezési- és a takarmánybúza hazai piaca nagyjából egy-egy millió tonna, így még exportra is jut. A nyugat-dunántúli régióban jó közepes termésre számítottak a gazdák, mivel az aszály az átlagosnál valamivel csapadékosabb klíma miatt a többi régióhoz képest kisebb károkat okozott. A májusi esős időjárás azonban keresztül húzta a számításokat – mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A gabona állapota még egy határon belül is eltérő. Van ahol lefektette a vihar a kalászokat, máshol viszonylag épségben megúszták a gabonatáblák az országon átsöprő zivatarokat, jégesőt. A csapadékos időjárás a kisebb termés mellett - a gombafertőzések elleni védekezés, a permetezés miatt - a termelők költségeit is növelte. Emiatt nem kizárt, hogy a tonnánként 50 ezer forint körüli búzaár feljebb araszol és megközelíti majd a 60 ezer forintot is. Ez más élelmiszereket is megdrágíthat: a takarmány miatt a hús, és a húskészítmények ára emelkedhet, a malmi búza drágulása pedig a liszt árát lökheti följebb. Egyelőre azonban ezek csak spekulációk, a búza áráról az aratás után lehet majd reális képet alkotni. A déli megyékben az árpát már néhány helyen, ahol megfelelően kiszáradt a talaj, már a múlt hét végén learatták, és ezen a héten is több helyen próbálkoznak. Az érettség ugyanis megfelelő, de a gazdák kénytelenek megvárni, míg annyira felszikkadnak a földek, hogy a kombájnokkal rá lehet menni a táblákra. A kukorica egyelőre jól bírta az idei időjárási viszontagságokat, s jókor jött neki az eső is. A régiek úgy mondták: ha az ekéző ló Péter-Pálkor, vagyis június 29-én nem látszik ki a kukoricából, jó termés lesz. Lovak ugyan már nincsenek a földeken, de most nem látszanának ki a kukoricából, így talán jó termésben bízhatunk – jegyezte meg Vancsura József. A szakember abban bízik, hogy a jövő hét második felében megkezdődhet a búza aratása is. A minőséget azonban a szeszélyes időjárás miatt nehéz megjósolni. A termésátlagokon azonban mindenképpen javíthatna, ha a több mint 100 búzafajta helyett tájegységenként legföljebb 5-6 fajtát vetnének a gazdák. Ehhez nyújt segítséget a GOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) idén készített fajtaajánlati listája. A felhasznált vetőmag 80 százalékát már jelenleg is 10-12 fajta adja, s a genetikai anyag mintegy 60 százaléka hazai nemesítés. Ezek jobban alkalmazkodnak a hazai klímához, mint a főleg francia hibridek, melyek ugyan nagyobb termést hoznak, de érzékenyebbek. 
Szerző

323,40 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.06.26. 08:13
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Kedd estéhez képest alig mozdult a forint jegyzése a főbb devizákhoz képest szerda kora reggel.
 Szerda reggel fél hét körül az eurót 323,40 forinton jegyezték a kedd esti 323,34 forint után.
A svájci frank árfolyama 291,72 forintról 291,67 forintra, a dolláré pedig 284,66 forintról 284,78 forintra változott.
Az euró stagnált a dollárral szemben, kedd estéhez hasonlóan szerda reggel is 1,1358 dollárt ér.
Szerző

Visszaadják a szemétgondot

Publikálás dátuma
2019.06.26. 06:35

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hét hónappal a fideszesítése után visszaáll a Közép-Magyarország északi részének hulladékszállítását végző, változatlanul súlyos helyzetű Zöld Híd eredeti pénzellátása.
Július 1-i hatállyal újra az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. veszi át a Közép-Magyarország 116 északi településének hulladékát szállító Zöld Híd BIGG Nkft. pénzellátását – tudta meg lapunk Vécsey Lászlótól, a térség fideszes országgyűlési képviselőjétől. Már zajlik az átadás-átvétel a társaság napi költségeit tavaly november óta álló katasztrófavédelemmel. Az elmúlt fél év során lezajlott a Zöld Híd pénzügyi átvilágítása – fűzte hozzá. A 340 ezer ember – 110 ezer háztartás – kukáját ürítő, önkormányzati hátterű cég tavaly október végén levonult, mondván: a számlák országos beszedésére három éve alakult NHKV a működésükhöz szükséges alapvető anyagi forrást sem biztosítja. Ezután néhány napig a szemét az utcán maradt. Mivel más szolgáltató nem jelentkezett, az intézkedni köteles katasztrófavédelem a Zöld Híd eszközeivel, de saját költségére, szükségellátásként újraindította az elszállítást. Miután a céget tulajdonló Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás vezetője, a gödöllői polgármesterként az ellenzékhez húzó Gémesi György a Fidesz-KDNP és a kormánysajtó ellene indított össztüzét megértve félreállt, a tagok Fördős Attilát, Vác fideszes polgármesterét választották a szerveződés elnökévé. A tisztogatás azonban mostanáig nem hozott eredményt: az elszámolási vitákat hét hónapig nem sikerült rendezni. Így máig megmaradt az „ideiglenes” katasztrófa-üzemmód. Bár a háztartási hulladékot azóta elszállítják, szerkesztőségünkhöz özönlenek a területről a zöld- és szelektívhulladék-elszállítás, valamint a lomtalanítás akadozásáról, megoldatlanságáról szóló lakossági panaszok. A társaság weboldalán szintén sorjáznak az átütemezési hirdetmények. A megállapodás keretfeltételei nem ismertek: kérdéseinket Hajnal Zsolt, a Zöld Híd – NHKV-tól leigazolt – vezetője Fördős Attilának továbbította, aki nem válaszolt. Ugyanakkor a lapunk birtokába került, februári keltezésű üzleti terv 2019-re NHKV-s pénzellátással együtt is borús képet fest. Ebben kiemelik: ha a Zöld Híd 1,7 milliárdos adósságát a katasztrófavédelem levonulásáig nem rendezik, a várható felszámolási kérelmek miatt nem biztosítható a cég fennmaradása. Úgy tudjuk, ennek nyomán jövő hétre újabb társulási ülést hívtak össze. Itt évi 100 forintról 120 forintra emelnék az önkormányzatok tagsági díját. A szintén birtokunkba került új alapszabály-tervezetben emellett szentesítenék a székhely Vácra helyezését és az elnökség megszűnését. Az NHKV-pénzek küszöbön álló megjelenéséről több tag lapunktól értesült. Megkeresésünkre Gémesi György üdvözölte a hírt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: az új, fideszes vezetésnek is több mint fél évébe tellett megteremteni a társaság üzemszerű működésének előfeltételeit. Reméli, hogy az NHKV mostantól biztosítja a társaság fenntartási és fejlesztési szükségleteit egyaránt. A tagdíjemelést nem támogatja. Nem fizetne többet Juhász Béla, Sződliget Tiszta Forrás Szövetséget képviselő polgármestere sem. Tapasztalatai szerint, míg a független, civil, de legalábbis nem fideszes irányítású helyhatóságok pénzügyei rendezettek, addig a kormánypártiakat adósságok sújtják. Így csodálkozna, ha a többiek is igennel szavaznának. Míg tavaly a krízis miatt a lomtalanítás elmaradt, idén a cég „házhoz menő” rendszert hirdetett, aminek módját Juhász Béla helyteleníti, attól tartva, hogy a lakosság őket teszi ezért felelőssé. A jövőt illetően borúlátó. A Zöld Híd BIGG leadott mérlege szerint a társaság tavaly 2,4 milliárdról 3,1 milliárdra emelkedő árbevétele mellett vesztesége 58 millióról 285 millióra duzzadt, a saját tőke pedig -172 millióra zuhant. Ez – amiként arra a könyvvizsgáló is figyelmeztet – törvénysértő, így „a vállalkozás folytatásával kapcsolatban kétely merült fel”. A birtokunkba került üzleti terv szerint bevételként az NHKV-tól a tavalyi 2 milliárd után idén közel 4 milliárdot várnak. Ezt többek között az aprófalvas adottságokat figyelembe vevő új díjszámítástól és „adattisztítástól” remélik. Jelentősen faragnának a költségeken is. Így a személyi kiadásokon több mint kétszázmilliót fognának. Ez fura, hisz másutt számadatokkal támasztják alá az égető munkaerőhiányt. Egy saját lerakó szintén mérsékelné kiadásaikat, illetve bizonyos előkezeléseket is elhagynának. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) lapunknak adott tájékoztatása szerint a Zöld Híd BIGG területén havi 400-450 millió forintból állták a szükségellátást. (Úgy tudjuk, ez az összeg magasabb az NHKV által korábban biztosítottnál. Ennek kapcsán az OKF annyit jegyzett meg, hogy költséghatékonyságra törekszenek.) A háztartási mellett a szelektív- és zöldhulladék elszállítása is folyamatos. Ugyanakkor a begyűjtött mennyiség jelentősen nőtt, ami több járatot és így átcsoportosításokat igényel – szögezik le. A lomtalanítás pedig nem a szükségellátás része – teszik hozzá. Az állapot addig tart, amíg a hulladék elszállítása nem rendeződik megnyugtatóan – fogalmaznak, nem említve néhány nap múlva várható levonulásukat.

Ismét adós beszámolójával az NHKV

Az NHKV tavalyhoz hasonlóan idén sem adta le határidőre pénzügyi beszámolóját. 2018-ban a fél év késéssel közzétett anyag könyvvizsgálói jelentése a szemétdíjak országos beszedését végző, közel százmilliárdos bevételű állami cég elszámolásáról igen kusza képet fest. Bevételeik például ötvenmilliárdos elmaradást mutattak. Az Orbán-kormány ugyanakkor évente további tízmilliárdokat utal nekik. Olvasói visszajelzések alapján - a kabinet tavaly év végi fogadkozása ellenére – sokan máig rendszertelenül kapják a csekkeket. Ezek okait – valamint az NHKV-Zöld Híd-viszonyt – firtató kérdésünkre a tulajdonosi jogokat gyakorló, nemzeti vagyont kezelő tárca nélküli minisztertől, Bártfai-Mager Andreától szokás szerint nem kaptunk választ.

Újn stratégiával palástolják az eredménytelenséget

A Magyarországon évente keletkező 3,8 millió tonna háztartási hulladék jelentős csökkentésére új stratégiát dolgoz ki a kormány – közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Karmenu Vellával, az Európai Bizottság környezetpolitikáért felelős biztosával. Hozzátette: az anyagában hasznosítás gazdasági háttere „még nem túl erős”, de zajlanak fejlesztések, kutatások. Újabb hulladékégetőt nem tervezünk. Az Európai Unió statisztikai hivatala korábbi közlése szerint a 31,4 százalékos magyar műanyag-újrahasznosítási arány a vizsgált 31 európai ország közül a 25. legalacsonyabb. A 28 tagállam átlaga 42 százalék. Népszava-MTI

A hulladékpiacon az Alteo

Az Alteo megvásárolta a hulladékkereskedelemmel foglalkozó Eco-First Kft. kétharmadát – közölte tegnap a Wallis tulajdonában lévő, tőzsdén jegyzett energetikai társaság. A két éve alapított kft. áruházi hulladékokat gyűjtésével és kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozik. Az Eco-First tavaly 56 milliós bevétel mellett tízmilliós adózás előtti eredményt ért el.

Szerző