A szélsőséges időjárás miatt az előzetes becslések alapján várt 5 millió tonna búza helyett akár 20 százalékkal is kevesebbet takaríthatnak be a gazdák. Ez nagyjából 4 millió tonnát jelent, ami azért még mindig bőségesen fedezi a hazai igényeket. Az étkezési- és a takarmánybúza hazai piaca nagyjából egy-egy millió tonna, így még exportra is jut.
A nyugat-dunántúli régióban jó közepes termésre számítottak a gazdák, mivel az aszály az átlagosnál valamivel csapadékosabb klíma miatt a többi régióhoz képest kisebb károkat okozott. A májusi esős időjárás azonban keresztül húzta a számításokat – mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A gabona állapota még egy határon belül is eltérő. Van ahol lefektette a vihar a kalászokat, máshol viszonylag épségben megúszták a gabonatáblák az országon átsöprő zivatarokat, jégesőt.
A csapadékos időjárás a kisebb termés mellett - a gombafertőzések elleni védekezés, a permetezés miatt - a termelők költségeit is növelte. Emiatt nem kizárt, hogy a tonnánként 50 ezer forint körüli búzaár feljebb araszol és megközelíti majd a 60 ezer forintot is. Ez más élelmiszereket is megdrágíthat: a takarmány miatt a hús, és a húskészítmények ára emelkedhet, a malmi búza drágulása pedig a liszt árát lökheti följebb. Egyelőre azonban ezek csak spekulációk, a búza áráról az aratás után lehet majd reális képet alkotni.
A déli megyékben az árpát már néhány helyen, ahol megfelelően kiszáradt a talaj, már a múlt hét végén learatták, és ezen a héten is több helyen próbálkoznak. Az érettség ugyanis megfelelő, de a gazdák kénytelenek megvárni, míg annyira felszikkadnak a földek, hogy a kombájnokkal rá lehet menni a táblákra. A kukorica egyelőre jól bírta az idei időjárási viszontagságokat, s jókor jött neki az eső is. A régiek úgy mondták: ha az ekéző ló Péter-Pálkor, vagyis június 29-én nem látszik ki a kukoricából, jó termés lesz. Lovak ugyan már nincsenek a földeken, de most nem látszanának ki a kukoricából, így talán jó termésben bízhatunk – jegyezte meg Vancsura József.
A szakember abban bízik, hogy a jövő hét második felében megkezdődhet a búza aratása is. A minőséget azonban a szeszélyes időjárás miatt nehéz megjósolni. A termésátlagokon azonban mindenképpen javíthatna, ha a több mint 100 búzafajta helyett tájegységenként legföljebb 5-6 fajtát vetnének a gazdák. Ehhez nyújt segítséget a GOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) idén készített fajtaajánlati listája. A felhasznált vetőmag 80 százalékát már jelenleg is 10-12 fajta adja, s a genetikai anyag mintegy 60 százaléka hazai nemesítés. Ezek jobban alkalmazkodnak a hazai klímához, mint a főleg francia hibridek, melyek ugyan nagyobb termést hoznak, de érzékenyebbek.
