„Tarlós jól teszi, ha komolyan veszi”

Publikálás dátuma
2019.06.26. 08:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Ma délig dönthetik el a budapestiek, hogy ki lesz a kormánypárti főpolgármester-kihívója. Az már biztos, hogy az előválasztás érvényes lesz.
Tarlós István főpolgármester kedden az Orbán-kormányhoz közel álló Magyar Nemzetben megjelent egészoldalas nyílt levelében bírálta Karácsony Gergelyt és Kálmán Olgát. Előbbit „kaotikus zuglói kerületvezetése, megosztó fellépése miatt” emlegette, míg Kálmán Olgát teljesen „fogalmatlannak és dilettánsnak” nevezte. – Röviden szólva egyszerűen becsapják az embereket, egyszersmind bántó felkészületlenséget árulnak el. Nem hiszem, hogy bizonyításra szoruló állítás lenne például, hogy egy ellenzéki főpolgármester csettintésére nemigen fog a kétharmados parlamenti többség futószalagon törvényeket módosítani – összegzett a főpolgármester. – Komolyan veszi Tarlós István az előválasztás okozta kihívást, ezt a maga szempontjából jól is teszi – jelentette ki a Népszavának Galló Béla. A politikai elemzőt azzal kapcsolatban kérdeztük, miért éppen akkor nyilvánult meg a főpolgármester, amikor már biztossá vált, hogy érvényes lesz a procedúra. Galló szerint az előválasztás és az utána következő önkormányzati voksolás sanszokat kínál az ellenzéknek a fővárosban, Budapest ugyanis a jobboldali, konzervatív kormányok ideje alatt is inkább „ellenzéki jellegű” városnak tűnt. Galló Béla szerint Tarlós István elsősorban a szakmaiság hiányát és az ígéretcunami miatt bírálja ellenfeleit. – Ebben van is valami, Karácsonyt leszámítva, nincs egyiküknek sem városvezetői tapasztalata. Karácsony zuglói polgármesterségéről pedig megoszlanak a vélemények – mondta. Galló Béla egyébként úgy vélte, az előválasztás az ellenzék dominanciaharcának tekinthető.  – Tarlósnak most nem kellett volna megnyilvánulnia, de az előválasztás sikere meglepte a Fideszt is. A kormánypártnak emiatt szüksége volt arra, hogy „szó essen” Tarlósról is – mondta Szentpéteri-Nagy Richard politológus. Az elemző szerint a Fidesz azért nem hekkelte meg az előválasztást, mert nem tudják eldönteni, Kálmán Olga, vagy Karácsony Gergely lenne-e számukra a „jobb” ellenfél.
Az MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás jelöltje közben csekket adott Tiborcz Istvánnak. Karácsony Gergely a miniszterelnök vejének japán nagykövetség melletti villája előtt azt mondta, „itt az ideje, hogy a budapestiek megtörjék azt a tabut, hogy nem lehet őszintén beszélni arról, hogy nagyon sok ember Magyarországon és Budapesten méltatlanul, a közpénz ellopásából meggazdagodott”. (Mint arról lapunk korábban beszámolt, a budai ingatlannál még a parkolási rendet is megváltoztatták, miután a Tiborcz család az utcába költözött.) Kálmán Olga, Komáromi Zoltánnal, a DK egészségügyi szakpolitikusával közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a bőrünkön is érezzük, hogy a magyar egészségügy komoly bajban van. – Azt viszont már Tarlós István hitette el velünk az elmúlt 9 évben, hogy a Főváros ezügyben semmit sem tehet – fogalmazott. Kerpel-Fronius Gábor pedig Fekete-Győr András Momentum elnökkel a fiatalokat próbálta ösztönözni az előválasztáson való részvételre.

CVB: nem volt csalás

Az előválasztást lebonyolító Civil Választási Bizottság (CVB) megvizsgálta a Demokratikus Koalíció (DK) bejelentését, és arra jutottak, hogy nem történt választási csalás – mondta a Klubrádiónak Magyar György, a bizottság elnöke. A DK - mint megírtuk - választói beszámolókra hivatkozva állította azt, hogy valakik telefonon hívják fel a választókat és azt mondják, a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc is Karácsony Gergelyt támogatja. Magyar György szerint túlbuzgó embereknek köszönhetően lehettek ilyen telefonhívások, de a bejelentés és a bizottsági vizsgálat hatására ezek az akciók abba maradtak.

Szerző

„Nem tudnának annyit fizetni, hogy visszamenjek”– Kritikus létszámhiány a kormányablakoknál

Publikálás dátuma
2019.06.26. 08:12
illusztráció
Fotó: Népszava
A bérek nem nőttek, feladatból viszont egyre több terheli az ott dolgozókat. Válságtanácskozást hívtak össze.
HVG információi szerint válságtanácskozást hívott össze a Miniszterelnökség közszolgáltatásokért felelős államtitkára a kormányablakoknál előállt durva létszámhiány orvoslására. Az utóbbi hónapokban ingerült tömegekkel, lestrapált dolgozókkal és több órás várakozással szembenéznie annak, aki próbált ügyet intézni.  Bár a kormányhivatalok hivatalosan tagadják, hogy munkaerőhiány lenne, a márciusi jogviszonyváltás után, amely március 1-jétől
a minisztériumok és háttérintézményeik dolgozói mellett a kormányhivatalok köztisztviselőit is a megemelt munkaidővel és munkaterhekkel, de az alapszabadságok csökkenésével járó kormányzati szolgálati jogviszonyba sorolta át

– úgy határozták meg új létszámkereteiket, hogy az engedélyezett, a szükséges és a betöltött létszámokra vonatkozó adatok a korábbiakkal gyakorlatilag összevethetetlenek. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a lapnak azt mondta csak Budapesten 615, országosan pedig több mint 4000 dolgozó hiányzik a járási és megyei kormányhivatalokból. Boros Péterné szerint a központi és területi közigazgatásban már a 2018 nyarán elrendelt létszámstop miatt több mint 10 százalékos létszámhiány alakult ki. Ezt csak tovább tetézte az
2500 távozó, aki idén márciusban mondott fel, mert nem vállalata az új törvénnyel járó feltételeket, és a szintén további több száz dolgozó, aki azóta, az extrém leterheltség miatt hagyta el a munkahelyét.

Egy pár hete távozott volt kormányablak-ügyintéző így nyilatkozott a HVG-nek: 
„Nem, nem tudnának annyit fizetni, hogy visszamenjek.

Ezt persze csak képletesen mondom, mert nem is akarnak: csak munkából lett több, a fizetésem egy fillérrel sem nőtt”.  Ő szintén azt mondta: a lavinát a korábbi létszámstop indította el, attól kezdve bárki elment, nem lehetett a helyére senkit felvenni, vagyis a maradóknak kellett végezni az egyre több és több távozó munkáját is, a végén már a helyettes helyettesét is helyettesíteni kellett. Erre jöttek még rá a tavaszi felmondások, amivel szerinte  gyakorlatilag tarthatatlanná vált a helyzet. A lap információi szerint 
Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár keddre a kormányhivatalokat vezető húsz kormánymegbízottat és a 29 fővárosi kerületi kormányhivatal vezetőjét is összehívta, hogy megtárgyalják, hogyan lehetne enyhíteni a drámai mértékű munkaerőhiányon.

Szerző
Frissítve: 2019.06.26. 11:07

Jelentősen romlik az iskolások angoltudása

Publikálás dátuma
2019.06.26. 07:55

Fotó: Népszava
A hatodik és a nyolcadik osztályosok harmada nem tudta megszerezni angol nyelvből a „megfelelt” minősítést a legutóbbi országos idegen nyelvi mérésen – derült ki az Oktatási Hivatal (OH) frissen publikált beszámolójából.
Egész pontosan a hatodikosok 35 százaléka és a nyolcadikosok 40 százaléka nem ment át a vizsgán. Ez jelentős romlást jelent az elmúlt évek eredményeihez viszonyítva. Az OH először 2015-ben végzett mérést, akkor a hatodikosok „csupán” 17 százaléka, a nyolcadikosok 30 százaléka nem felelt meg angolból a követelményeknek. Vizsgálták a német nyelvtudást is, a hatodikosok körében valamivel jobb eredmények születtek, tavaly 73 százalékuk átment (ez nagyjából megegyezik a korábbi eredményekkel), a nyolcadikosok esetében viszony itt is már csak 60 százalék az arány. A kutatás azt vizsgálja, hogy a tanulók nyelvtudása megfelel-e a tantervi követelményekben előírt Közös Európai Referenciakeret szerinti szinteknek. A mérés minden olyan tanulót érint, aki első idegen nyelvként angolul vagy németül tanul. Nem nagy meglepetés, hogy a népszerűségi listát az angol vezeti: a diákok 73 százaléka tanul ezen a nyelven első idegen nyelvként, a németet 27 százalékuk választotta. Az egyértelműen látszik, hogy a tanulók nyolcadikos korukra minden évben rosszabb eredményeket érnek el, mint hatodikban. Az OH szerint az alacsonyabb átlagpontszám „vélhetően” a nehezebb feladatokra vezethető vissza. – Ezt azt mutatja, hogy hatodik és nyolcadik évfolyam között lelassul az előrehaladás szintje. Bár fejlődnek a diákok, de nem úgy, ahogy a tanmenet megkövetelné – vélekedett Rozgonyi Zoltán. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint az elavult módszertantól kezdve a szaktanárhiányig több minden közrejátszik ebben, de az országos átlagoknál még aggasztóbbak a területi különbségek: azok a diákok, akik kisebb településeken, szegényebb régiókban laknak, sokkal rosszabbul teljesítenek. Az OH adataiból jól látszik, a községektől a nagyobb településtípusok felé haladva csökken a gyengén, és növekszik a jól teljesítők aránya. Budapesten például a tanulók majdnem fele jó eredményeket ért el, míg egy átlagos vidéki városban vagy községben a diákok csupán negyedéről lehet ezt elmondani. A legrosszabb eredmények az Észak-Alföldi és az Észak-Magyarországi régiókban születtek. Rozgonyi Zoltán szerint bebizonyosodott: az oktatásirányítás az elmúlt években semmit nem tett azért, hogy fejlessze a szegényebb régiókban található, gyengébben teljesítő iskolákat.
Szerző
Témák
nyelvtudás