Évtizedeken belül vezető halálokká válhat az antibiotikum-rezisztencia

Publikálás dátuma
2019.06.26. 11:20

Fotó: JORGE DIRKX / AFP
Már egy generáción belül katasztrofális következményei lehetnek a szuperbaktériumok globális terjedésének - figyelmeztetett az MTA.
Világszerte 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás, pesszimista becslések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum-rezisztenciát. 
Antibiotikum-rezisztencia esetén a baktériumok ellenállnak az elpusztításukra küldött antibiotikumoknak. Ez nemcsak az olyan bakteriális fertőzések kezelését veszélyezteti, amelyeket már képesek voltunk leküzdeni, mint a tüdőgyulladás, tuberkulózis, vérmérgezés, gonorrhea, élelmiszer által közvetített betegségek, hanem számos más orvosi beavatkozást is, mint a rákterápiás kezelések, a transzplantációk és más immunszuppressziós eljárások, az invazív sebészeti beavatkozások vagy a koraszülöttek ellátása – írta Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa a tudomany.hu-n megjelent összefoglalójában.
Az antibiotikum-rezisztencia a megemelkedett halálozáson kívül hosszabb kórházi tartózkodást, az ezzel járó magas kórházi költségeket és jelentős globális gazdasági terhet jelent. A WHO áprilisi jelentése szerint nincs idő a várakozásra: ha nem reagálunk azonnal, az antibiotikum-rezisztenciának katasztrofális következményei lesznek egy generáción belül.
"Meg kell védeni a jövőt az antibiotikum-rezisztens fertőzésektől.”

Sokkoló példa annak a nevadai nőnek az esete, akinek olyan Klebsiella pneumoniae fertőzés okozta a halálát, amely az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott összes, 26-féle antibiotikummal szemben rezisztens volt. Az ilyen baktériumtörzseket már nemcsak multidrogrezisztensnek nevezik, hanem pánrezisztensnek, mivel nemcsak többféle, hanem jóformán az összes antibiotikummal szemben ellenállóak. 
Az ilyen szuperbaktérium-fertőzéseknek kétharmada kórházi eredetű. Ez azzal magyarázható, hogy ebben a környezetben magas az antibiotikum-felhasználás, a betegek immunrendszere sok esetben le van gyengülve, és sok ember tartózkodik egy helyen, ami elősegíti a fertőzések terjedését. Ez történhet a betegek, egészségügyi dolgozók, illetve látogatók közti közvetlen vagy közvetett érintkezés, illetve a fertőzött eszközökkel való érintkezés útján. Bár a legveszélyeztetettebbek a legyengült immunrendszerűek (idősek, kórházban fekvők, szoptató anyák, koraszülöttek, HIV-fertőzöttek), az antibiotikum-rezisztencia bárkit érinthet, bárhol a világon, bármilyen korban.

Nem mindegy: baktérium vagy vírus

A baktériumok bár csak egy sejtből állnak, komplexek. Van saját anyagcseréjük, így önmagukban is életképesek. Elképesztő módon tudnak alkalmazkodni a környezetükhöz, és ezáltal a legextrémebb környezetben is képesek megélni, mint például a 90 Celsius-fokos hőforrásokban, a csendes-óceáni Mariana-árokban hatalmas nyomásnak kitéve, az egyik baktériumfaj, a Deinococcus radiodurans pedig olyan mértékű radioaktív sugárzást is képes elviselni, amely háromezerszerese az ember számára halálos dózisnak. A vírusoknak, amelyek akár százszor is kisebbek lehetnek a baktériumoknál, nincs saját anyagcseréjük, ezért egy gazdaszervezetre (baktériumsejtre, emberi, állati, növényi sejtre) van szükségük ahhoz, hogy szaporodjanak. Önállóan csak nagyon rövid ideig képesek létezni.

A baktériumok számára az antibiotikumok olyan stressztényezők, amelyekhez alkalmazkodniuk kell, ha életben akarnak maradni. A penicillin felfedezése után néhány évvel már maga Alexander Fleming is megfogalmazta, hogy valószínűleg nem létezik olyan kemoterápiás szer, amelyre a baktériumok megfelelő körülmények között ne lennének képesek ellenállással reagálni. A rezisztencia kialakulása tehát a baktériumok természetes válaszreakciója az őket érő stresszre. Az antibiotikum-rezisztencia valószínűleg egyidős az antibiotikum-termelő fajok megjelenésével, hiszen ezek rendelkeztek a saját maguk által termelt „kémiai fegyver” megfelelő védekezési mechanizmusaival is.
A multirezisztens kórokozók megjelenésének és globális terjedésének oka, hogy a baktériumok sokkal több antibiotikumnak vannak kitéve, ami arra készteti őket, hogy rezisztenssé váljanak. Ebben a folyamatban az embereknek óriási szerepe van. A helytelen, mértéktelen és gyakran ellenőrizetlen antibiotikum-használat, nemcsak a gyógyászatban, hanem az állattenyésztésben is, az állati eredetű termékek nemzetközi kereskedelme, a turizmus világméretűvé válása mind elősegíti a folyamatot.  
A 2000-es évek eleje óta világszinten 65 százalékkal nőtt az antibiotikum-fogyasztás. A legnagyobb antibiotikum-fogyasztó azonban nem az egészségügy, hanem az állattenyésztés, ahol a haszonállatok táplálékához adják, elsősorban azért, hogy megelőzzék a fertőzések kialakulását, de azért is, hogy javítsák a növekedési rátájukat. 2015-ös adatok alapján az Amerikai Egyesült Államokban az antibiotikumok 80 százalékát használták az állattenyésztésben, és ezeknek 70 százaléka a humángyógyászatban használt antibiotikum-csoportokba tartozott. Ez azért jelent problémát, mert a rezisztens baktériumok állatról emberre terjedhetnek közvetlen érintkezés útján, a nem megfelelően kezelt hús vagy az állati ürülékkel szennyezett haszonnövények elfogyasztásával. Felismerve ennek a problémának a súlyát, az Európai Unió országaiban 2016-tól jogszabály tiltja az antibiotikumok hozamfokozásra való használatát, de India például az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának és terjedésének egyik gócpontja. A világ azon részein, ahol recept nélkül lehet hozzájutni antibiotikumokhoz emberi és állati felhasználásra is, vagy nincsenek standard kezelési protokollok kidolgozva, a rezisztenciahelyzet még kritikusabb.
Az egyik megoldást az jelentené, ha az antibiotikum-fejlesztő cégek már a fejlesztés korai szakaszában sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnének az antibiotikum-jelöltek rezisztencia elleni megfelelő tesztelésére, kiszűrve ezáltal azokat a jelölteket, amelyekkel szemben könnyen kialakul a rezisztencia. Többek között ezen dolgoznak az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában, és a munka eredményei áttörést hozhatnak az egyre fenyegetőbb antibiotikum-krízisben – derül ki az összefoglalóból.

Mi is sokat tehetünk

  • Csak orvosi utasításra használjunk antibiotikumokat, és szigorúan tartsuk be a használattal kapcsolatos előírásokat.
  • Soha ne hagyjuk abba az antibiotikum-kezelést az orvos által meghatározott időtartam előtt.
  • Ne szedjünk antibiotikumok vírusfertőzésre, pl. nátha, megfázás esetén.
  • Ne adjunk másoknak megmaradt antibiotikumot.
  • Előzzük meg a fertőzések kialakulását a megfelelő higiéniai és életmódbeli előírások betartásával, például rendszeres kézmosással, ételek megfelelő előkészítésével, beteg emberekkel való közvetlen kontaktus elkerülésével, biztonságos szexszel, megfelelő oltások beadatásával.
Szerző
Frissítve: 2019.06.26. 13:24

Az anya táplálkozása befolyásolhatja az autizmus kialakulását

Publikálás dátuma
2019.06.26. 09:09

Fotó: Zero Creatives/Cultura Creative / AFP
A feldolgozott élelmiszerek fogyasztása lehet az oka annak, hogy növekszik az autizmus gyakorisága - vélik amerikai kutatók.
A Közép-Florida Egyetem (UCF) orvostudományi karának kutatói olyan molekuláris változásokat azonosítottak, amelyek akkor mennek végbe, amikor idegi őssejteket kitesznek a feldolgozott élelmiszerekben gyakran található polifoszforsav (PPA) magas szintjének. A Scientific Report című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban az UCF kutatói felfedezték, hogy a polifoszforsav, amelyet a feldolgozott élelmiszer tartósságának növelését biztosítja és akadályozza a sajt és a kenyér penészesedését, csökkenti a magzat agyában az idegsejtek fejlődését.
Salef Naser gasztroenterológus és társai azt kutatták, hogy miért szenvednek gyakran gyomor-, bélproblémáktól, köztük irritábilis bélszindrómától az autista gyerekek, lehetséges-e bármiféle kapcsolat a belek és az agy között, valamint azt is vizsgálták, hogy a gyomor- és a bélbaktériumok mennyiben különböznek az autista és nem autista emberek esetében.
"Korábbi tanulmányok kimutatták a magas PPA szintet autista gyerekek székletmintáiban és azt, hogy bélmikrobiomjuk különbözik. Ennek okát akartam megtudni" - idézte Nasert az egyetem Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon megjelent közleménye.
Laboratóriumban idegsejteket túlzott foszforsavszintnek kitéve a kutatók azt találták, hogy az többféle módon károsítja az agyat. A sav szétzilálja az agysejtek közötti természetes egyensúlyt azzal, hogy csökkenti az idegsejteket és túltermeli a gliasejteket. Ezek segítik az idegsejtek fejlődését és védelmét, de ha túl sok van belőlük, az megzavarja az idegsejtek közötti kapcsolatot. Gyulladást is okozhat, amelyet a szakemberek autista gyerekek agyában már észleltek. A túl sok sav megrövidíti és károsítja azokat pályákat, amelyeket az idegsejtek a test többi részével való kapcsolattartásra használnak. A kevesebb idegsejt és a sérült pályák kombinációja meggátolja a kommunikációs képességet, és olyan magatartásformákhoz vezet, amelyek autista gyerekekre jellemzőek.
Korábbi kutatások felvetették, hogy összefüggés lehet az autizmus és környezeti, valamint genetikai tényezők között. A mostani tanulmány az első, amely felfedezett molekuláris kapcsolatot a PPA megemelkedett szintje, a gliasejtek elterjedése, a megzavart idegpályák és az autizmus között.
A PPA természetes módon is jelen van a belekben, és az anya mikrobiomja megváltozik a várandósság idején, ami növelheti a savszintet. De a kutatók szerint a PPA-t tartalmazó feldolgozott élelmiszer fogyasztása tovább növelheti a női belekben a savszintet, ami aztán átterjed a magzatra.
A szakemberek közölték, hogy több kutatásra van szükség a klinikai következmények levonásához, következő tanulmányukban egérkísérletekben akarják igazolni feltevésüket.
Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek fejlődési zavara. Minden 59 gyerekből egy autista, előfordulása fiúknál 4-5-ször gyakoribb, mint lányoknál. Nincs rá gyógymód, de a kutatók azt remélik, hogy felfedezéseik előmozdíthatják azokat a kutatásokat, amelyek a rendellenesség megelőzésére irányulnak.
Szerző
Frissítve: 2019.06.26. 11:13

Harmadszor lőtte fel óriásrakétáját a SpaceX

Publikálás dátuma
2019.06.25. 12:50

Fotó: Paul Hennessy/NurPhoto / AFP
Elon Musk űrvállalata hétfő este harmadszor bocsátotta fel sikeresen a Falcon Heavy óriásrakétáját a floridai Kennedy Űrközpontból.
A három Falcon 9 hordozórakéta bázisán épített, 27 hajtóműves Falcon Heavy - amely 64 tonnás teherbírásával jelenleg a világ legerősebb működő hordozórakétája - ezúttal 3,7 tonna hasznost terhet vitt az űrbe. A 24 űreszközt, kísérleti műholdakat, űrlaboratóriumokat és a NASA által kifejlesztett rendkívül pontos - kilencmillió év alatt csupán egy másodperc eltérést mutat - atomórát állít három különböző Föld körüli pályára. Emellett 152 ember hamvait tartalmazó fémkapszulákat szór ki az űrbe. Ez a művelet várhatóan mintegy hat órát vesz igénybe. Az űrmissziót az amerikai védelmi minisztérium megbízásából indították, és ez volt az Elon Musk által alapított vállalat első katonai megrendelése.
 A Falcon Heavy két oldalsó, többször felhasználható gyorsítórakétája - amelyekkel egyszer már Föld körüli pályára állítottak műholdakat - rendben landolt Cape Canaveralon. A középső rakétának az Atlanti-óceánon horgonyzó, 90 méter hosszú, 50 méter széles platformon kellett volna landolnia, de ütközött vele, felrobbant, majd a tengerbe esett. Ugyanígy végződött a Falcon Heavy első, február eleji, kísérleti felbocsátása, amikor hasznos teherként egy Tesla Roadster típus gépkocsit bocsátottak fel az űrbe.
A mostani volt a SpaceX eddigi legnehezebb missziója, tekintettel arra, hogy három különböző orbitális pályára kellett állítania űreszközöket. Elon Musk már előre jelezte, hogy nem lesz egyszerű feladat a középső gyorsítófokozat visszatérése, és meg is hiúsulhat a landolás.
A SpaceX azt tervezi, hogy évente kétezer, összességében pedig néhány év alatt 12 ezer műholdat bocsát fel a világűrbe az egyelőre csak az Egyesült Államokban engedélyezett Starlink projekthez. A SpaceX-et vezető Elon Musk jelezte: még idén, de legkésőbb jövőre elkezdi a globális "űrinternet" népszerűsítését, amely hihetetlenül felgyorsítaná a jelenleg átlagosnak számító, másodpercenkénti 5,6 megabites adatforgalmat. Musk szerint szolgáltatásával másodpercenként 1 gigabitre nőhet a sebesség, ami megfelel a majdani 5G mobilhálózat követelményeinek, ráadásul a Starlink által kínált internetszolgáltatás jóval olcsóbb lesz a mostaninál, és hozzáférhető lesz a jelenleg nem lefedett, távoli térségekben is. A vállalkozó arra számít, hogy a műholdalapú internet cégének egyik fontos bevételi forrásává, és újabb terveinek, például a Mars-programnak a pénzügyi motorjává válik.
"Úgy gondoljuk, hogy ez egy fontos állomás a marsi önfenntartó város és a holdbázis felé vezető úton"

- mutatott rá Musk.

Szerző
Témák
SpaceX Elon Musk
Frissítve: 2019.06.25. 12:57