Ezek a kihívások szerepelnek a WHO 2019-es veszélylistáján

Tíz, az emberiség egészségét legjobban fenyegető betegségre fókuszál 2019-ben a WHO. Az Egészségügyi Világszervezet ötéves stratégiai programot indít.

A világ jelentősebb egészségügyi fenyegetéseinek - például a védőoltások elhagyásával járó betegségek, a kanyaró és a diftéria elterjedése, a kábítószer-rezisztens kórokozók növekvő száma, az elhízás terjedése, a környezeti szennyezés, az éghajlatváltozás és a humanitárius válságok egészségre gyakorolt hatásának növekedése – kezelésére az Egészségügyi Világszervezet 2019-ben ötéves stratégiai tervet indít. Ez az egyetemes egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, az egészségügyi vészhelyzetek elleni védelmet, a jobb egészséget és a jóllétet célozza. A jelentésben szereplő tíz legnagyobb kihívásról a Napi.hu készített összefoglalást.

Légszennyezés és klímaváltozás

2019-ben a WHO szerint ez az egészséget érintő legnagyobb környezeti kockázat; tízből kilenc ember naponta szennyezett levegőt szív. A szennyező anyagok évente 7 millió ember korai halálát okozzák rák, stroke, szív- és tüdőbetegség formájában. A légszennyezést elsődlegesen okozó fosszilis tüzelőanyagok égetése jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, amely 2030 és 2050 között várhatóan évente 250 ezer további halálesethez vezet az alultápláltság, a malária, a hasmenés és a hőstressz miatt. A 2018-as októberi, a légszennyezést és egészséget naprendjére tűző genfi konferencia után a szeptemberi ENSZ klímacsúcs célja a klímavédelmi akciók erősítése. Ha az országok elkötelezettek is a párizsi megállapodás betartásában, akkor is több mint 3 Celsius fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet ebben a században.

Krónikus betegségek

Az olyan nem fertőző, krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, a rák, vagy a szívbetegség világszerte a halálozások 70 százalékáért, mintegy 41 millió ember haláláért felelősek. Ezek fő rizikófaktorai a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen étrend és a szennyezett levegő.

Globális influenzajárvány

Nem lehet tudni, hol és milyen mértékben tör ki globális influenzajárvány, védekezésként a WHO idén is az influenza elleni védőoltást javasolja. Új influenzatörzs megjelenésére a szervezet partnerséget hozott létre, hogy különösen a fejlődő országokban biztosítsa a hatékony és méltányos hozzáférést a vakcinákhoz és a vírusellenes szerekhez.

Vészhelyzetek

A világ népességének több mint ötöde, több mint 1,6 milliárd ember él elhúzódó válságok, aszály, éhínség, konfliktusok sújtotta területeken, gyenge vagy nem is létező egészségügyi szolgáltatások mellett.

Szuperbaktériumok

Az antibiotikumok túlzott használata ellenállóvá teszi a baktériumokat. A tbc elleni gyógyszerekkel szembeni rezisztencia például hatalmas akadályt jelent egy olyan betegség elleni küzdelemben, amelyben évente mintegy 10 millióan betegednek meg és 1,6 millióan halnak meg.

Veszélyes kórokozók

2018-ban a Kongóban két Ebola-járvány is kitört, ráadásul olyan városokban, amelyeknek a lakossága meghaladja az egymilliót.

Rossz egészségügyi ellátórendszer

Az alapellátás rendszerint az első kapcsolatfelvételi pont az egészségügyi rendszerben, amely ideális esetben az egész életen keresztül átfogó, megfizethető, közösségi alapú ellátást biztosít. Az alapellátás kielégíti az emberek többségének egészségügyi szükségleteit egész életükben. Az univerzális egészségügyi lefedettség erős alapellátással biztosítható, mégis sok országban ez hiányzik.

Oltásellenesség

A védőoltás a megelőzés egyik legköltséghatékonyabb módja. Jelenleg évi 2-3 millió halálesetet akadályoz meg, és ha a globális átoltottság javulna, további 1,5 millió élet lenne megmenthető. A kanyaró előfordulása például világszerte 30 százalékkal nő, igaz, ez nem csak az oltásellenesség számlájára írható, de néhány olyan országban, ahol majdnem eltűnt, újra megjelent a betegség.

Dengue-láz

A szúnyogcsípéssel terjedő, influenzaszerű tüneteket okozó betegség halálos is lehet, a súlyos esetek 20 százaléka belehal a kórba. Bangladesben és Indiában egyre hosszabb a betegség szezonja, de már nem csak trópusi országokban, hanem hidegebb klímán is terjed. Becslések szerint a világ lakosságának 40 százaléka ki van téve a dengue-láz kockázatának, évente mintegy 390 millió fertőzést diagnosztizálnak.

HIV

A kezelésében elért óriási előrehaladás ellenére is tovább terjed a betegség, a HIV/AIDS évente közel egymillió áldozatot szed. A járvány kezdete óta több mint 70 millió ember fertőződött meg, mintegy 35 millióan haltak meg. Ma mintegy 37 millió ember él HIV-vel. A fertőzések száma egyre nő a fiatal, 15-24 éves lányok, nők körében.