Rágógumiszerű kérget növesztenek a műanyagok a sziklákon

Publikálás dátuma
2019.06.26. 12:12

Fotó: REINHARD KAUFHOLD / AFP
Műanyagrészecskék alkotta kéreg képződik a part menti sziklákon az óceánok szennyezettsége miatt - állapították meg portugál kutatók.
A Science of the Total Environment című folyóiratban publikált tanulmány szerint a leginkább használt rágógumira vagy kinyomott fogkrémre emlékeztető foltok nem csupán aggasztó jelei az óceánokban felhalmozódó hulladék problémájának, hanem fenyegetést is jelentenek a sziklákon élő és táplálkozó organizmusokra nézve - írja a Science Alert tudományos honlap.
A portugáliai Tenger- és Környezettudományi Központ (MARE) munkatársai 2016 óta vizsgálják a vulkáni eredetű Madeira szigetének part menti szikláin megtapadó műanyagrészecskéket és tanulmányozzák azok hatását a helyi ökoszisztémára.
"Ahogy a nagyméretű műanyagdarabok a sziklás partokhoz csapódnak, a kőzeteken kialakulnak ezek a műanyagkérgek, hasonlóan az algák vagy zuzmók megtelepedéséhez"

- mondta Ignacio Gestoso ökológus.

A begyűjtött minták kémiai elemzése révén a kutatók megállapították, hogy a műanyagfoltok legfőbb alkotóeleme a polietilén, amely a legszélesebb körben használt műanyag és, amelynek legnagyobb felhasználója a csomagolóipar.
A kutatók szerint a vizsgált sziklák felszínének már csaknem 10 százalékát ez a polietilén kéreg borítja. Megállapították azt is, hogy az algaevő közönséges particsiga épp olyan otthonosan érzi magát a műanyagkérgen, mint magukon a sziklákon, ami azt sugallja, hogy valószínűleg nem csupán az algát, hanem a műanyagot is elfogyasztja
Szerző

Ezrek halnak meg évente a légszennyezettség miatt Szlovákiában

Publikálás dátuma
2019.06.25. 09:45

Fotó: Bildagentur RM / AFP
Évente több mint négyezer ember hal meg idő előtt a szlovákiai megyeszékhelyek légszennyezettsége miatt - állítják a fenntartható fejlődés szlovákiai kutatóközpontjának (CEPTA) szakértői. Sajnos Magyarországon sem jobb a helyzet.
A szakértők a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) adatainak elemzése alapján azt állapították meg, hogy a szlovák fővárosban, Pozsonyban legrosszabb a helyzet, ott évente 1580 korai haláleset írható a légszennyezettség számlájára. A további megyeszékhelyek közül például Kassán 990-en, Eperjesen 410-en, Besztercebányán 340-en, Zsolnán pedig 310-en halnak meg évente a kelleténél korábban - írta az MTI.
A kutatás során a levegő szállópor-tartalmát és nitrogénoxid-koncentrációját vizsgálták - mutatott rá a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. A korai halálesetekből a becslések szerint évente több mint 10 milliárd eurós kára keletkezik Szlovákiának, és ebbe még nem számították bele az orvosi kezelések költségét és a betegségek miatt kifizetett táppénzt.
Daniel Lesinsky, a CEPTA elnöke riasztónak tartja az adatokat és intézkedéseket sürget a közlekedés, a károsanyag-kibocsátás és a fűtés terén, továbbá a különféle kivételek visszavonását, valamint javasolja a környezetbarát ipari és energetikai technológiák kötelező bevezetését. Az intézet jelentése arra is emlékeztet, Szlovákia Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehországgal együtt a legszennyezettebb levegőjű európai uniós tagállamok közé tartozik. A szállópor mennyisége évek óta meghaladja a határértéket.

Hazai helyzet: a nem állami mérések egészen ijesztő szennyezettséget mutatnak

Mint megírtuk, Budapesten a mérőhálózat uniós szinten hírhedten megbízhatatlanul üzemel. 2017 nyarán, a nyári szmog kellős közepén például a 12 automata közül egyik sem működött. A Levegő Munkacsoport gyűjtése alapján 2012-ben az Erzsébet téri állomás 65 határérték feletti napot jelzett úgy, hogy 21 napon keresztül nem is működött. 
A nem állami mérések egészen ijesztő szennyezettséget mutatnak. A Greenpeace az elmúlt hónapokban két méréssorozat eredményét is közzétette. A budapesti iskolák közelében májusban mért értékek nyolc oktatási intézmény esetében is a határérték durva és tartós, a közelben lévő állami mérőállomás értékeit is meghaladó légszennyezést jeleztek. Szintén határérték feletti – a küszöböt két-háromszorosan meghaladó - szennyezettséget mértek a nagy forgalmú buszmegállókban, például a Blaha Lujza és a Széll Kálmán téren, úgy, hogy a közeli mérőállomásokon egyszer sem lépte túl a határértéket a koncentráció. A Greenpeace szerint az adatok halálos veszélyt jeleznek: egy szintén a közelmúltban publikált európai kutatás szerint a szmogos napokon drasztikusan megnő a halálozások száma.
Magyarországon évente 14 ezer ember halála köthető közvetlenül a légszennyezéshez,

a fővárosra pedig sokkal több jut a lakosságarányosan megelőlegezhető egyötödnél. Ezért is megmagyarázhatatlan, hogy a kormány nem hajlandó érdemi lépéseket tenni a levegőminőség javításáért, annak ellenére sem, hogy az Európai Bizottság már két, súlyos büntetésekkel fenyegető kötelezettségszegési eljárást is indított ellene.
Szerző
Frissítve: 2019.06.25. 12:06

Hatékony szúnyogirtó a denevér

Publikálás dátuma
2019.06.24. 17:30
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Naponta több mint ezer szúnyogot is megehet egy példány.
Hat hónap alatt át minden este több mint ezer, azaz évente 180 ezer, 15 évig is tartó élete során több mint 2,7 millió szúnyogot eszik meg egy denevér – írta a Fehérvári Állatorvos Facebook-oldalán tett bejegyzése alapján a Sokszínű Vidék. További matekozással kiszámították, hogy egy évi két utóddal számolva az elpusztított szúnyogok száma több mint 12.555.000.000. Ezért a bejegyzés szerint
„ha már kivágtuk azokat az erdőket, ahol éltek, beépítettük azokat a ligeteket, ahol vadásztak, legyünk velük kicsit elnézőbbek, amiért új élőhelyeket keresve a közelünkbe jönnek.”

Mesterséges odúk kihelyezésével segíthetünk is a veszélyeztetett faj néhány példányán.
A denevér az egyetlen olyan emlős, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaik, valamint a törzs oldala között vékony bőrredő – a „vitorla” – feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed. Mivel bőrszárnyuk nem ereszti át a levegőt, másképp repülnek, mint a madarak. A gyengén látó, ultrahang segítségével tájékozódó állatok éjszaka aktívak, napközben fejjel lefelé csüngenek faodvakban, barlangokban, padlásokon, erkélyeken. 
Magyarországon valamennyi denevérfaj védett.
Szerző
Témák
szúnyog denevér