Nem élnek a lehetőséggel a palesztinok

Az izraeli és a palesztin vezetés távollétében, több arab ország bojkottja mellett keresi a támogatókat az „évszázad megállapodásához” az amerikai elnök veje és tanácsadója.

Mindeddig titokzatos közel-keleti béketervének gazdasági fejezete érdekében lobbizott szerdán, a bahreini gazdasági konferencián a Trump-kormányzat. Különösebben nagy áttörésre azonban maga Jared Kushner sem számíthatott, hiszen a részleteiben már szombaton ismertetett tervezetet eleve nem övezte nagy lelkesedés.

Mindenekelőtt nyilván azért nem, mert a több évtizedes izraeli-palesztin konfliktusnak ugyancsak unortodox kezelése lenne a gazdasági megközelítés. Mind az érintett felek, mind a külső szereplők – az Európai Unió, az arab országok – politikai rendezés hiányában fölöslegesnek tartanak bármiféle próbálkozást.

A Kushner nevével fémjelzett izraeli-palesztin béketerv, amelyet az „évszázad megállapodásának” nevezett az amerikai elnök, gyakorlatilag Donald Trump hivatalba lépése óta készül. Mindeddig óriási titok övezte, és Bahreinben is csupán annak gazdasági részét mutatták be. A palesztin vezetés előzetesen jelezte távolmaradását és azt is, hogy elutasítja a Fehér Ház tervét. A bahreini rendezvényt Izrael mellett elfogultnak tartja, és számára elfogadhatatlan az, hogy Washington elveti az eddig alapelvként kezelt kétállami megoldást, azaz az önálló palesztin állam létrehozásának a létjogosultságát.

Az Európai Unió is fenntartásokkal viszonyul a kezdeményezéshez, következetesen jelezve, hogy ragaszkodik a kétállami megoldáshoz, amely minden eddigi béketervezetnek része volt. Az új amerikai vezetés, bár konkrétan nem utasította el, mindmáig vonakodik elköteleződni mellette.

Trump eddigi intézkedései egyértelműen arra utalnak, hogy a palesztin állam létrehozása nem prioritás számára. Ezt igazolja többek közt Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerése, amit az amerikai nagykövetség átköltöztetése jelzett. Szintén ebbe az irányba mutat Izrael fennhatóságának hivatalos washingtoni elismerése a Golán-fennsík felett, valamint az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynöksége amerikai támogatásának a megvonása. De az sem volt bizalomnövelő hatással, hogy maga az új amerikai béketerv koordinátora, Kushner június elején egy interjú során még úgy nyilatkozott: a palesztinoknak joguk van ugyan az önrendelkezéshez, de nem úgy tűnik, hogy képesek lennének önállóan kormányozni.

Bahreiben, béketerve gazdasági részének bemutatásakor Kushner már nem az évszázad megállapodásának, hanem az évszázad lehetőségének nevezte a dokumentumot, és arra kérte a távol maradt palesztin képviseletet, hogy ne a hagyományos sémákban gondolkozzon, hiszen a gazdasági fejlesztés és stabilitás a béke előfeltétele.

Talán az egyetlen fontos támogatója e tervnek Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője, aki Bahreinben is hangsúlyozta: az IMF a világ számos konfliktusövezetében jelen van, és az a tapasztalata, hogy a gazdasági fejlesztés a rendezés fontos tényezője.

A palesztinok viszont nem kérnek a Trump-Kushner terv gazdasági részéből sem, mert úgy vélik, az nem nyújt megoldást a palesztin-izraeli konfliktus legégetőbb kérdéseire. A Ciszjordániát irányító Palesztin Hatóság azt is kifogásolja, hogy a Kushner-terv "arab pénzen alapuló megoldás" akar lenni a palesztin nép politikai törekvéseinek a felszámolására. A Ciszjordánia és Gáza fejlesztésére szánt 50 milliárd dollárt Washington elsősorban nem saját zsebéből teremtené elő, hanem a gazdag öbölmenti arab államokat venné rá a befektetésre.

Kushner azzal érvelt Bahreinben, hogy munkahelyek milliói jöhetnének létre Ciszjordániában és a Gázai övezetben, a munkanélküliségi ráta 30 százalékról gyakorlatilag a nullára csökkenhetne, a szegénységi ráta a felére zsugorodna össze, a palesztin GDP pedig a kétszeresére nőne, ha jól hajtják végre a tervezetet. Abban az is benne van, hogy a gázai övezetet és Ciszjordániát modern szállítási hálózattal kössék össze, ami a gázai blokád enyhítését is jelentené. A tervezet gazdasági fejezete „A Békétől a jólétig” címet viseli, és 179 infrastrukturális, illetve üzleti projektet tartalmaz. Az 50 milliárd dollár több mint felét a palesztin területek kapnák meg tíz évre elosztva, a fennmaradó összegen Egyiptom, Libanon és Jordánia osztozna.

Palesztina nem eladó – így reagált a Kushner-tervre Iszmail Hanije. A Hamász vezetője a bahreini konferenciával egy időben szervezett gázai ellenkonferencián beszélt erről. A palesztinok ellenzik “a palesztin föld elfoglalójának megerősítését” célzó megállapodást, és képesek legyőzni az „évszázad megállapodását”, ahogy azt tették a korábbi hasonló próbálkozásokkal is - mondta a palesztin szervezet irányítója.