Visszautasítja az Európai Bizottság 2019. évi, Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásának számos pontját a magyar kormány. A kabinet sérelmezi ugyanis, hogy a hazai igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságai és a gazdaságpolitika gyakorlata között Brüsszel összefüggést vél felfedezni. Ezt a helyzetet kockázatosnak ítélik - közölte Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának az ajánlásokat megvitató szerdai ülésén. Azt is kifogásolta, hogy 2017 óta Magyarország az úgynevezett jelentős eltérési eljárás alá tartozik, és a korrekció szükségességére már tavaly figyelmeztették hazánkat - az Európai Bizottság (EB) álláspontja szerint eredménytelenül.
Emlékezetes: a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság kirobbanása előtt az Európai Unióban a túlzott deficit eljárás szolgált a tagállamok költségvetési megfegyelmezésére. Kiderült azonban, hogy ez önmagában kevés a költségvetési folyamatok felügyeletére. Az EB ezért most már előre jelzi az egyensúlytalansági kockázatokat. Minden tagállamnak meg kell határoznia a középtávú költségvetési hiánycélt, amelyhez tartani kell magát. Magyarországnál ezt a célt 2016-ban a GDP 1,5 százalékában határozták meg. Hazánk azonban ehhez nem közeledett, a kormány a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartását tartotta szem előtt, ami Brüsszel szerint nem elegendő. A magyar kormány ráadásul rendszeresen döntött költségvetési lazításokról is. Az Országgyűlés előtt fekvő 2020. évi költségvetési törvényjavaslatban ugyanakkor már a kívánalmaknak megfelelő, 1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány szerepel.
Az EB most azt ajánlja Magyarország számára: tegyen lépéseket az úgynevezett agresszív adótervezéssel kapcsolatban. Ennek mibenlétét a bizottsági ülésen ugyancsak résztvevő Zupkó Gábor nagykövet értelmezte a Népszava számára. Az Európai Unió budapesti irodájának vezetője elmondta: agresszív adózás olyankor fordul elő, amikor az adózók az adócsökkentés érdekében ugyan jogszerű, de a jog céljával ellentétes konstrukciót alkalmaznak. Kihasználják az egyes országok adó-rendszereiben előforduló joghézagokat és eltéréseket. A kettősségből kifolyólag adóelmaradás, illetve levonás keletkezik. A nagykövet hangsúlyozta: a módszer sajátossága, hogy nem belföldön alkalmazzák. Gion Gábor tagadta, hogy ilyesmi Magyarországon előfordulna, de általánosságban támogatta Brüsszel álláspontját.
Az EB ajánlása megállapítja: a magyar gazdaság túlfűtött, a növekedés mértéke meghaladja a potenciális lehetőségeinket. Arra figyelmeztetnek: elérjük a bővülés határait, ezért a gazdaság veszíthet lendületéből. A termékek iránti külső kereslet szűkül, az állami beruházások idén elérik a csúcsukat, és a magyarországi külföldi befektetések is visszafogottabbá válhatnak. Brüsszel szerint a túlfűtöttség miatt emelkednek a bérköltségek is, amelyek növelik az inflációt is.
Az EB arra is felhívta a figyelmet: továbbképzés révén folytatni kell a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációját is, valamint javítani szükséges a szociális támogatások és az álláskeresési járadékok megfelelőségét. Az államtitkár szerint nem "fair" ez a helyzetértékelés, mert csak egy-egy elemet emel ki. Gion Gábor különösen sérelmezte az ajánlás azon megállapítását, miszerint a korrupció elleni fellépés érdekében az ügyészségi munkát és a közérdekű információkhoz való hozzáférést javítani kell, akárcsak a versenyt és a szabályozás kiszámíthatóságát a szolgáltatási ágazatban. A meghallgatást egyedüli ellenzéki képviselőként végigülő Szél Bernadett (független) képviselő szerint viszont a korrupcióra vonatkozó megállapítások korrektek. Sérelmezte, hogy az utóbbi időben a kormány egyre inkább fellép a zöldgazdaság fejlesztése ellen.
Az ajánlások végleges szövegét a konzultációk után Európai Tanács fogadja el.
