Matolcsy újabb díszdoktori címet kapott, ezúttal Kaposváron

Publikálás dátuma
2019.06.26. 15:26

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Doctor Honoris Causa, azaz tiszteletbeli doktor címet adományozott Matolcsy György jegybankelnöknek a Kaposvári Egyetem Szenátusa.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének az egyetem leköszönő rektora, Szávai Ferenc adta át a kitüntetést. Az indoklás szerint „a magyar gazdaságpolitikai fordulat elvi megalapozásában elért eredményeiért” ítélte oda az egyetem vezetősége. A laudáció szerint a Matolcsy György által képviselt gazdaságpolitikának köszönhetően Magyarország a 2008-as gazdasági világválság kihívásaira a környező országoktól eltérően reagált, a nemzetközi pénzügyi világ által javasolt megszorító intézkedésekkel szemben foglalkozást serkentő, emberközpontú, értékelvű gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre. A jegybankelnök nevével fémjelzett gazdaságpolitika nemzetközi szinten is egyre több követőre talál, valószínűleg azért is, mert a válság ráébresztette a döntéshozókat, hogy a gazdaságnak nem csak a tőketulajdonosok érdekeit kell szolgálnia, hanem a közjót is – olvasható az előterjesztésben. Matolcsy György az idén már másodszor vehetett át díszdoktori címet, az év elején a Debreceni Egyetem ítélte oda neki a Doctor Honoris Causa címet.
Szerző
Frissítve: 2019.06.26. 19:05

Újabb kritika Brüsszeltől - a kormány visszautasítja az EB kifogásait

Publikálás dátuma
2019.06.26. 15:26

Fotó: Kőhalmi Péter / AFP
Az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányát, a korrupciót, és a középtávú költségvetési tervezéstől való eltérést is szóvá tette az Európai Bizottság a tavaszi, Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásában.
Visszautasítja az Európai Bizottság 2019. évi, Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásának számos pontját a magyar kormány. A kabinet sérelmezi ugyanis, hogy a hazai igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságai és a gazdaságpolitika gyakorlata között Brüsszel összefüggést vél felfedezni. Ezt a helyzetet kockázatosnak ítélik - közölte Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának az ajánlásokat megvitató szerdai ülésén. Azt is kifogásolta, hogy 2017 óta Magyarország az úgynevezett jelentős eltérési eljárás alá tartozik, és a korrekció szükségességére már tavaly figyelmeztették hazánkat - az Európai Bizottság (EB) álláspontja szerint eredménytelenül. Emlékezetes: a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság kirobbanása előtt az Európai Unióban a túlzott deficit eljárás szolgált a tagállamok költségvetési megfegyelmezésére. Kiderült azonban, hogy ez önmagában kevés a költségvetési folyamatok felügyeletére. Az EB ezért most már előre jelzi az egyensúlytalansági kockázatokat. Minden tagállamnak meg kell határoznia a középtávú költségvetési hiánycélt, amelyhez tartani kell magát. Magyarországnál ezt a célt 2016-ban a GDP 1,5 százalékában határozták meg. Hazánk azonban ehhez nem közeledett, a kormány  a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartását tartotta szem előtt, ami Brüsszel szerint nem elegendő. A magyar kormány ráadásul rendszeresen döntött költségvetési lazításokról is. Az Országgyűlés előtt fekvő 2020. évi költségvetési törvényjavaslatban ugyanakkor már a kívánalmaknak megfelelő, 1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány szerepel.  Az EB most azt ajánlja Magyarország számára: tegyen lépéseket az úgynevezett agresszív adótervezéssel kapcsolatban. Ennek mibenlétét a bizottsági ülésen ugyancsak résztvevő Zupkó Gábor nagykövet értelmezte a Népszava számára. Az Európai Unió budapesti irodájának vezetője elmondta: agresszív adózás olyankor fordul elő, amikor az adózók az adócsökkentés érdekében ugyan jogszerű, de a jog céljával ellentétes konstrukciót alkalmaznak. Kihasználják az egyes országok adó-rendszereiben előforduló joghézagokat és eltéréseket. A kettősségből kifolyólag adóelmaradás, illetve levonás keletkezik. A nagykövet hangsúlyozta: a módszer sajátossága, hogy nem belföldön alkalmazzák. Gion Gábor tagadta, hogy ilyesmi Magyarországon előfordulna, de általánosságban támogatta Brüsszel álláspontját.  Az EB ajánlása megállapítja:  a magyar gazdaság túlfűtött, a növekedés mértéke meghaladja a potenciális lehetőségeinket. Arra figyelmeztetnek: elérjük a bővülés határait, ezért a gazdaság veszíthet lendületéből. A termékek iránti külső kereslet szűkül, az állami beruházások idén elérik a csúcsukat, és a magyarországi külföldi befektetések is visszafogottabbá válhatnak. Brüsszel szerint a túlfűtöttség miatt emelkednek a bérköltségek is, amelyek növelik az inflációt is. Az EB arra is felhívta a figyelmet: továbbképzés révén folytatni kell a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációját is, valamint javítani szükséges a szociális támogatások és az álláskeresési járadékok megfelelőségét. Az államtitkár szerint nem "fair" ez a helyzetértékelés, mert csak egy-egy elemet emel ki.  Gion Gábor különösen sérelmezte az ajánlás azon megállapítását, miszerint a korrupció elleni fellépés érdekében az ügyészségi munkát és a közérdekű információkhoz való hozzáférést javítani kell, akárcsak a versenyt és a szabályozás kiszámíthatóságát a szolgáltatási ágazatban. A meghallgatást egyedüli ellenzéki képviselőként végigülő Szél Bernadett (független) képviselő szerint viszont a korrupcióra vonatkozó megállapítások korrektek. Sérelmezte, hogy az utóbbi időben a kormány egyre inkább fellép a zöldgazdaság fejlesztése ellen.    Az ajánlások végleges szövegét a konzultációk után Európai Tanács fogadja el.

Még törtéhetnek uniós kiutalások

Nagy-Britannia uniós kilépése miatt körülbelül 11-15 százalékkal kevesebb uniós forrás jut majd a tagállamoknak a 2021-2027-es EU-költségvetésből. A magyar kormány célja az, hogy a Magyarországra jutó források aránya ennél nagyobb mértékben ne csökkenjen - mondta az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi meghallgatásán Gulyás Gergely. A bizottság szerdai ülésén a PM képviselői elmondták, hogy a Széchenyi 2020 program keretében lényegében 2018 végéig az uniós támogatások egészét lekötötték, ennek ellenére technikai kiigazítások folytán történhetnek még újabb szerződéskötések. A következő uniós költségvetési ciklusban felhasználható pénzek nagysága a Brexit alakulásától is függ. 

Szerző
Témák
Európai Unió

Nem véletlenül titkolják, mennyi igazából az átlagbér, a valóság ugyanis lesújtó

Publikálás dátuma
2019.06.26. 14:09

Fotó: Népszava
Jóval alacsonyabb az átlagbér, mint amit a KSH hónapról hónapra közöl – derült ki egy friss elemzésből. Minden ötödik munkavállaló a szürke vagy feketegazdaságban dolgozik, esetleg egyéni vállalkozó.
Csaknem 15 ezer forinttal alacsonyabb a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete annál, mint amit a KSH hivatalosan közöl; az összes munkajövedelmet vizsgálva - beleértve a részmunkaidős béreket is – pedig csaknem 48 ezer forinttal alacsonyabb összeg jön ki – derült ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Policy Agenda közös elemzéséből. A KSH hónapról hónapra közli az átlagkereseti adatokat: a februárra vonatkozó adatsor szerint  a teljes munkaidőben – azaz napi 8 órában – foglalkoztatottak átlagbére bruttó 345 900 forint volt. A MASZSZ és a Policy Agenda elemzése szerint azonban csupán 331 197 forint volt ez az összeg, a részmunkaidősök és a teljes munkaidősök együttes bruttó átlagbére pedig mindössze 298 229 forint volt. A Népszava korábban többször írt arról, hogy a hivatalosan közölt adatoknál jóval alacsonyabb lehet a valós átlagbér. Mégpedig azért, mert a KSH az általa közölt adat kiszámításakor nem veszi figyelembe az öt főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások adatait. Ha így tenne, akkor alacsonyabb számok jönnének ki, hiszen ezeknél a cégeknél zömmel a legkisebb bérekért – minimálbéren vagy garantált bérminimumon – foglalkoztatják a dolgozókat. A hónapról hónapra a kormány egyfajta győzelmi jelentéseként megjelenő adatsort az utóbbi időben számos kritika is érte, mondván: a dolgozók bérpapírjaikon korántsem ilyen számokkal találkoznak.    A KSH ezekre a kritikákra is reagálva jelentette be októberben, hogy januártól másként fogja számítani a havi kereseti statisztikákat. Addig a munkaügyi adatgyűjtésből származó bértömeget átlagolták az adott dolgozói létszámmal, de csak az ötfősnél nagyobb cégeknél. Januártól viszont a cégek által havonta elkészített adó- és járulékbevallásokból állítják elő a kereseti statisztikát. A KSH ezt akkor azzal indokolta, hogy ezen, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV) elérhető bevallásokban sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adatok szerepelnek a jövedelmekről, és a medián keresetek is kiszámíthatóvá válnak. Ez az adatbázis az ötfősnél kisebb vállalkozások adatait is tartalmazza. Az első, januárra vonatkozó adatközlést márciusra ígérték. Hidegzuhanyként érkezett ezek után a bejelentés március végén, hogy ugyan már az új, NAV-os adatbázisból számolnak a statisztikusok, de ennek során továbbra sem veszik figyelembe az öt főnél kisebb létszámú cégek dolgozóinak – azaz több mint egymillió munkavállaló - keresetét. A KSH a korábbi ígéretek ellenére nem közölt mediánbért sem. A KSH mindezt a bevallások hiányosságaival magyarázta. Lapunknak küldött akkori magyarázatuk szerint éppen az öt fősnél kisebb cégeknél tapasztalható „az átlagost számottevően meghaladó adathiány, ami a statisztikai adatközlést egyelőre nem teszi lehetővé”. A MASZSZ és a Policy Agenda ugyanebből a - februárra vonatkozó - NAV-os adatbázisból dolgozott elemzése során, de ők beleszámolták az ötfősnél kisebb cégek dolgozóinak adatait is, valamint a részmunkaidősöket is, így jöttek ki a fenti – a KSH által közölteknél valóban alacsonyabb – számok. A NAV-tól azonban csak pénzért kapták meg az adatsort, holott – mint arra Kordás László, a MASZSZ elnöke rámutatott - nemzetközi szerződések garantálják, hogy a szociális partnerek a felkészülésüket segítő adatokat térítésmentesen kapják meg. "Ehhez képest közelharcot kell vívni, hogy az állami intézetektől megkapjuk azokat az adatokat, amelyekkel pontos képet lehetne kapni a munkavállalók valós gazdasági helyzetéről. A Pénzügyminisztérium kész elemzéseket ad a szakszervezeteknek, amelyek már tartalmaznak következtetéseket, de hogy azokat milyen adatokból vonták le, már nem közlik, azok helyességét így nem tudjuk kontrollálni" – fogalmazott Kordás László. 
"Mivel azonban a hivatalosan közölt adatok nem találkoznak tagjaink mindennapi tapasztalataival, kikértük az adatokat, és saját számításokat végzünk.  Azóta, hogy elkezdtünk kontrolladatokat publikálni a propaganda adatokkal szemben, évről évre nehezebb lett a hozzáférésünk az adatokhoz. A létminimum-számításhoz szükséges információkat már ki sem adja tavasszal a KSH, mivel módosította belső eljárásrendjét, és csak év végén közli azokat. Pedig a bértárgyalások ilyenkor, a költségvetési- és az adótörvények megjelenésekor vannak" – mutatott rá a szakszervezeti vezető. Hogy az állami intézmények nem igyekeznek közreadni az adatsorokat, annak minden bizonnyal az az oka, hogy azokból más olvasható ki, mint amit hivatalosan közölnek. A Policy Agenda és a MASZSZ mostani elemzése ugyanis nem csak azt mutatta ki, hogy alacsonyabb az átlagbér a hivatalosan közöltnél, hanem azt is: munkaviszonyból származó bérjövedelemmel mindössze 3,76 millióan rendelkeznek (ha pedig hozzávesszük, hogy többen egynél több helyen is be vannak jelentve, akkor még kevesebben), közülük pedig csupán 2,9 millióan dolgoztak heti 40 órában, azaz teljes munkaidőben. A KSH eközben hónapról hónapra növekvő, és már 4,5 milliónál járó foglalkoztatotti létszámról ad ki jelentést. "A különbség oka, hogy a foglalkoztatotti létszámot egy olyan, önbevalláson alapuló adatgyűjtésből számolják, ahol azt kérdezik: az adott héten folytatott-e az illető legalább egy órányi keresőtevékenységet" – magyarázza Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője. Mint mondta: "Nyugat-Európában is így gyűjtik ezeket az adatokat, ám ott korántsem olyan viszonyok uralkodnak a munkaerőpiacon, mint Magyarországon".      "Magyarországon ezek az adatok azt jelentik, hogy minden ötödik munkavállaló nem rendelkezik munkajogi védettséggel, mert vagy egyéni vállalkozó vagy a fekete és szürkegazdaságban dolgozik, munkaadói be sem jelentik vagy csak részben, és a fizetése egy részét zsebbe kapja" – hívta fel a figyelmet Kiss Ambrus. A szakember legalábbis más magyarázatot nem nagyon talál arra, miért van hivatalosan 4,5 millió foglalkoztatott, de csupán 3,76 millió munkaviszonyból származó jövedelem utáni adóbevallás. Az elemzésből az is kiderül, hogy miközben a KSH adatbázisa szerint alig 5 százalék a részmunkaidősök aránya, addig az adóbevallások alapján az arány 15 százalék. A két adat közti különbség a magyar munkaerőpiacra jellemző szürkefoglalkoztatásra utal. Kiss Ambrus szerint ezen dolgozók nagy részét ugyanis csak adóelkerülés céljából jelentik be részmunkaidőre, de annál valójában többet dolgoznak.

Minimálbér a munkaerőhiányos ágazatokban

Összesen 634 660 munkavállalót jelentettek be minimálbérre vagy garantált bérminimumra februárban. A legtöbben éppen azokban az ágazatokban dolgoznak, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány. Az egyszerű építőipari foglalkozások munkakörben dolgozók 48, az építőmesteri és az építési szakipari foglalkozások munkakörben 46-46 százalékban dolgoztak a legkisebb bérekért, a vendéglátásban 43 százalék volt az arány, a kereskedelemben pedig 32 százalék. 

Szerző
Frissítve: 2019.06.26. 14:34