Helsinki a klímacélok és a jogállamiság mellett

Publikálás dátuma
2019.06.26. 19:55

Fotó: Lauri Heikkinen / EU2019FI
Az EU soros elnökségét július elsején fél évre átvevő Finnország bízik abban, hogy a tagállamok decemberig meg fognak állapodni az unió 2050-ig történő "karbonsemlegessé" tételében.
Antti Rinne kormányfő szerint a zéró károsanyag-kibocsátásra vonatkozó közös kötelezettségvállalást a múlt heti EU-csúcson megakadályozó Csehország, Lengyelország és Magyarország néhány hónap múlva megváltoztathatja a véleményét, és csatlakozhat a többi tagállamhoz. A frissen hivatalba lépett politikus ezt a Helsinkiben tartott szerdai sajtótájékoztatóján fejtette ki, amelyen Brüsszelbe akkreditált újságírókat, köztük a Népszava tudósítóját tájékoztatta a stafétabotot Romániától átvevő Finnország EU-elnökségi programjáról, prioritásairól. Ennek egyik sarkalatos pontja, hogy Európa váljon az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem élharcosává.
“A három tagállam nem kíván keresztbe tenni az EU klímapolitikájának, pusztán időt kér a gazdasági és pénzügyi hatásainak a felmérésére. Vezetőik a csúcson azt mondták, hogy odahaza meg kell vizsgálniuk, a 2050-re szóló vállalás pontosan mit jelent, és mivel jár. Először szeretném meghallgatni őket, és utána majd meglátjuk, mit tehetünk”

- fejtette ki Antti Rinne.

Nem utasította el a hármak azon követelését sem, hogy az EU adjon pénzt a karbonsemlegességre való átállás költségeire. “Az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb kihívás, ami Európa és a világ előtt áll. Meg kell találnunk annak a módját, hogy az EU egységesen lépjen fel ellene” - hangsúlyozta.
Finnország a jogállam tiszteletben tartását is az egyik kiemelt EU-elnökségi céljának tartja. A miniszterelnök közölte: reményei szerint a következő hat hónapban sikerül kidolgozni és elfogadtatni egy olyan új szabályrendszert, amellyel hatékonyabban lehet védelmezni az uniós értékeket a tagállamokban. Antti Rinne azt is világossá tette, hogy soros EU-elnökként beható vitát fognak kezdeményezni a magyarországi helyzetről az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás keretében a kormányközi döntéshozó testületben, az EU Tanácsában. A szóban forgó eljárást Magyarországgal szemben az Európai Parlament kezdeményezte, de a most záruló román elnökség alatt a Tanácsban vajmi kevés előrelépés történt a téma megvitatása terén.    A finn kormányfő megerősítette: kormánya hajlik arra, hogy a jogállamiságot lebontó országokat az uniós pénzek megvonásával büntessék.   Az északi ország elnökségi féléve alatt élesbe fordulnak a közösség 2020 utáni hosszabb távú, hét évre szóló keretköltségvetéséről szóló tárgyalások is. Kérdésekre válaszolva a kormányfő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy az uniós állam-, illetve kormányfőknek sikerül-e közös jelölteket találniuk az EU-intézmények élére a vasárnap estére összehívott rendkívüli brüsszeli találkozón. Csak annyit jegyzett meg, hogy “lát lehetőséget” a megállapodásra.

Gázrobbanás Bécsben: többen súlyosan megsérültek a detonációban (videók)

Publikálás dátuma
2019.06.26. 18:37

Fotó: youtube
Négy ember súlyosan megsérült szerda délután Bécsben egy többemeletes lakóépületben történt feltételezhető gázrobbanás következtében.
A rendőrség közlése szerint legalább két lakóház részben összeomlott. A Twitteren közzétett felvételeken látható, hogy törmelék lepte el az utcát és az érintett épület homlokzatán hatalmas lyuk tátong.
Szerző
Frissítve: 2019.06.26. 19:59

Egy órán át cseveg majd Oszakában Trump és Putyin

Publikálás dátuma
2019.06.26. 18:12

Fotó: Sergey Guneev / AFP
Szóba kerül Venezuela és a szíriai rendezés is. Az orosz fél valószínűleg nem hagyja szó nélkül az Európába telepített amerikai rakétaállásokat.
Egyórás találkozót tart pénteken Oszakában Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a G20-csoport csúcstalálkozója alkalmából - jelentette be Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója szerdán Moszkvában újságíróknak nyilatkozva. A Putyin-Trump-különtalálkozó helyi idő szerint 14 órakor (közép-európai idő szerint 7 órakor) lesz, a G20-csúcs második munkaülése pedig 15 órakor kezdődik – a találkozó helyszínét a vezetői megbeszélésekre szánt helyiségek közül az amerikai fél választotta ki, a megbeszélés menetrendjéről pedig a két elnök fog dönteni, írja az MTI.
Usakov szerint a megvitatandó kérdések között lesz a kétoldalú kapcsolatok általános állapota, a hadászati stabilitás, a regionális konfliktusok - Szíria, Afganisztán, Ukrajna, Venezuela és más témák.  Szíriával kapcsolatban szavai szerint a két államfő áttekinti az általános helyzetet, valamint a szíriai "irányban folytatandó közös munka kérdéseit".  Emlékeztetett, hogy Moszkva következetesen gyakorlatias és konstruktív viszonyra törekszik Washingtonnal, arra, hogy helyreállítsa az együttműködést az egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet elve alapján. Mint mondta, az orosz félben „aggályokat vált ki” az Egyesült Államok rakátatelepítésről (INF-), valamint a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött START-3 szerződéssel kapcsolatos magatartása. A rakétabázisok építését korlátozó INF-egyezményt előbb az amerikaiak rúgták fel, arra hivatkozva, hogy azt az oroszok is megszegik. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai moszkvai sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok kezdi belátni: értelmetlenek az arra irányuló kísérletek, hogy rákényszerítse Moszkvát önálló külpolitikai álláspontjának feladására. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes úgy vélekedett, hogy John Bolton amerikai, Nyikolaj Patrusev orosz és Meir Ben Sabat izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó keddi jeruzsálemi megbeszéléseinek eredményei nagyban hozzá fognak járulni a tervezett Putyin-Trump-különtalálkozó sikeréhez. Orosz bejelentés szerint késő délután Putyin találkozik majd Theresa May brit miniszterelnökkel is. A Kreml külügyi kulcsembere fontosnak nevezte a megbeszélést, és azt mondta, hogy Moszkva üdvözölné, ha megtalálnák a módját a kétoldalú viszony rendezésének 
Szerző