Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjait jelölő eseti országgyűlési bizottság eddig egyetlen ülést sem tartott - tudta meg lapunk Gyüre Csaba jobbikos képviselőtől, a bizottság alelnökétől. Mivel nem volt ülés, így eddig egyetlen alkotmánybíró-jelölt neve sem merült fel, tette hozzá a képviselő. Gyüre Csaba azt is elmondta, hogy az eseti bizottság a testület május 28-i megalakulása óta tudomása szerint semmilyen tevékenységet nem végzett. Kérdésünkre, miszerint hogyan lehetséges, hogy a 12 fős testületben ellenzéki oldalról csak az LMP-s Keresztes László Lóránt és ő kapott helyet a 10 kormánypárti tag mellett, Gyüre azt mondta: ezen ő lepődött meg a legjobban. A törvény szerint ugyanis az eseti bizottságba minden képviselőcsoport legalább egy-egy tagot delegálhat.
Mindennek azért van jelentősége, mert július 23-án lejár Stumpf István alkotmánybíró mandátuma, s utódjára az idézett törvény szerint az eseti bizottság tesz javaslatot. Amúgy a jogszabály lehetővé teszi, hogy kilenc évre alkotmánybíróvá választott Stumpfot - szemben a később már 12 évre választott bírákkal - újraválasszák, de az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének alkotmánybírói tevékenysége alapján erre kevés az esély. Stumpf ugyanis - sokak meglepetésre - rendre szembement a kormánypártoknak kedvező alkotmánybírósági döntésekkel, különvéleményeiből egy a jogállam, a jog uralma mellett elkötelezett személyiség képe bontakozott ki. Ezért nem valószínű, hogy a Bibó Kollégium volt igazgatóját egykori mentoráltja, Orbán Viktor ismét szívesen látná alkotmánybírói szerepben.
A bizottság egyébként némi késésben lehet, hiszen a törvény szerint az Ab "új tagját az Országgyűlés az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül választja meg", ami ugyan még nem telt le, de a parlament már csak egy-két plenáris ülést tart Stumpf mandátumának lejártáig.
Nem hivatalos jelöltként több név is forog: a HVG által feldobott Handó Tünde esélyeit nem csak az gyengíti, hogy ő maga nem szeretne alkotmánybíró lenni, amihez ráadásul meg kellene szakítani kilencéves OBH-elnöki mandátumát, hanem az is, hogy a törvény szerint nem lehet alkotmánybíró, aki a megválasztása napját megelőző négy éven belül a kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy állami vezetői tisztséget töltött be. Márpedig az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztsége állami vezetői tisztségnek számít.
Jelenleg egyébként nincs egyetlen olyan alkotmánybíró sem a 15 tag között, aki ne a Fidesz-KDNP támogatásával került volna be a testületbe.
