Nincs nyoma szándékosságnak a Notre-Dame katasztrófájában

Publikálás dátuma
2019.06.26. 21:43

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
Elektromos meghibásodás vagy egy eldobott cigicsikk is lehetett a tűz oka, de a gyújtogatást egyelőre valószínűtlennek a párizsi ügyészség.
Nincs arra utaló jel az előzetes vizsgálatok alapján, hogy bűncselekmény okozta volna a tűzvészt a párizsi Notre-Dame-székesegyházban - közölte szerdán a párizsi ügyészi hivatal.
Rémy Heitz államügyész közleményében azt írta: az eddig lefolytatott nyomozás során nem sikerült még meghatározni a tűz okát. Hozzátette, hogy a gondatlanság lehetőségét nem zárják ki, így vizsgálódnak olyan irányban is, hogy esetleg az elektromos rendszer hibája vagy egy nem megfelelően elnyomott cigaretta következtében csaptak fel a lángok áprilisban a Notre-Dame-ban.
Az ügyészi hivatal bejelentette, hogy új nyomozati szakaszt indítanak három bíró vezetésével gondatlanságból vagy az előírások előre megfontolt megszegése nyomán bekövetkezett nem szándékos tűzokozás gyanújával. A vizsgálatot vezető bírók szélesebb nyomozati jogkörrel rendelkeznek, és vádat emelhetnek az esetleges felelősök ellen. A székesegyházban április 15-én tört ki tűzvész, amelynek következtében leégett a tetőszerkezet és leomlott a kúp alakú huszártorony. Emmanuel Macron francia államfő elképzelése szerint öt éven belül újjáépítik a Notre-Dame-ot, de számos szakértő úgy véli, ennél hosszabb időre lesz szükség, írja az MTI.
Szerző

Irán nem akar háborút az Egyesült Államokkal, de...

Publikálás dátuma
2019.06.26. 21:19

Fotó: IRANIAN PRESIDENCY / AFP
Irán nem akar háborút az Egyesült Államokkal – mondta Haszan Róháni iráni elnök, Emmanuel Macron francia államfővel folytatott telefonbeszélgetése során.
A félhivatalos ISNA iráni hírügynökség jelentése szerint azonban Róháni hozzátette azt is: ha Washington ismét megsérti Irán területi vizeit, illetve légterét, ahogyan azt iráni tisztségviselők szerint a múlt héten lelőtt amerikai drón tette, szembeszállnak vele. A telefonbeszélgetés során az iráni elnök leszögezte: országa nem fogja újratárgyalni a nukleáris programjáról szóló 2015-ös nemzetközi megállapodást. Róháni kijelentése mintegy Donald Trumpnak adott válaszként fogható fel. Az amerikai elnök előzőleg "nagy és elsöprő erő" alkalmazását helyezte kilátásba Iránnal szemben, arra az esetre, ha a perzsa állam támadást intézne amerikai célpontok ellen. Trump szerint az erő amerikai alkalmazása esetén egyes területek teljesen elpusztulnának. Trump több Twitter-bejegyzésben foglalkozott Iránnal, miután Teheránban élesen bírálták a legfőbb iráni vallási vezető, Ali Khamenei ajatollah és munkatársai ellen elrendelt amerikai szankciókat. Trump a Fehér Ház Ovális Irodájában kifejtette: reméli, hogy Irán "vette az üzenetet", és a szankcióknak meglesz a hatásuk. Megismételte: nem szabad megengedni, hogy Irán atomfegyvert fejleszthessen ki. Egyúttal "az ellenségeskedések befejezésére" szólította fel Teheránt.  Khamenei azonban a szankciók hírére úgy fogalmazott, hogy "a Fehér Ház mentálisan retardált lett", Róháni elnök pedig azt mondta: e szankciók "felháborítóak és idióták", és azt mutatják, hogy a Trump-kormányzat kudarcot vallott Irán elszigetelését illetően.  A feszültség folyamatosan nő Irán és az Egyesült Államok között azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly május 8-án egyoldalúan kiléptette országát a nemzetközi közösség és a perzsa állam között 2015-ben létrejött nukleáris megállapodásból, és újra bevezette a korábban feloldott szankciókat Iránnal szemben. Napra pontosan egy évre rá Haszan Róháni iráni elnök bejelentette, hogy a továbbiakban országa nem kívánja tartani magát a megállapodásban vállalt egyes kötelezettségeihez. A két ország közötti feszültséget kiélezte az Ománi-öbölben nemrég történt incidens, amelynek során két tartályhajón sérülés keletkezett robbanás következtében, nem messze az iráni partoktól. Washington egyértelműen Iránt tette felelőssé a történtekért, Teherán azonban határozottan tagadta a vádakat. Az iráni légvédelem a múlt csütörtökön lelőtt egy amerikai drónt – teheráni bejelentés szerint iráni, amerikai állítás szerint nemzetközi légtérben. Donald Trump azt állította, hogy megtorló támadást terveztek Irán ellen, de azt ő percekkel a csapásmérés előtt leállította, a lehetséges halálos áldozatok miatt. Az amerikai-iráni szembenállás lehetséges további alakulását illetően Amirali Hadzsizadeh vezérőrnagy, az iráni Forradalmi Gárda légvédelmi parancsnoka úgy vélekedett egy sajtónyilatkozatban, hogy az Egyesült Államok nem merne behatolni Irán területére. Aleddin Barodzsurdi, az iráni parlament nemzetbiztonsági és külpolitikai bizottságának egyik tagja pedig arról beszélt: Washington még a legmodernebb drónokkal sem képes büntetlenül megsérteni az iráni légteret. Megszólalt a konfliktus ügyében az iraki elnök is: Washington semmilyen körülmények között nem indíthat támadást a szomszédos Irán ellen iraki területről - jelentette ki Barhám Száleh a CNN hírtelevíziónak adott interjújában. Elmondta, Bagdad nem akarja, hogy Irak felvonulási terület legyen bármiféle ellenséges akcióhoz bármelyik szomszédja ellen. Az iraki elnök egyúttal megkérdőjelezte a szankciós politika hatékonyságát. Az Iránhoz köthető erőszak külön vonulatát jelenti Jemen, ahol Teherán támogatást nyújt a húti lázadóknak. Szaúd-Arábia most szintén drón lelövéséről tett bejelentést, csakhogy ezúttal a drónt állítólag a hútik indították Jemenből a sivatagi királyság területére.  

Trump-Putyin találkozó lesz Oszakában

Egyórás találkozót tart pénteken Oszakában Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a G20-as csoport csúcstalálkozója alkalmából - közölte Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója. A találkozó napirendjét a két elnök maga fogja meghatározni. 

Témák
Irán USA

Helsinki a klímacélok és a jogállamiság mellett

Publikálás dátuma
2019.06.26. 19:55

Fotó: Lauri Heikkinen / EU2019FI
Az EU soros elnökségét július elsején fél évre átvevő Finnország bízik abban, hogy a tagállamok decemberig meg fognak állapodni az unió 2050-ig történő "karbonsemlegessé" tételében.
Antti Rinne kormányfő szerint a zéró károsanyag-kibocsátásra vonatkozó közös kötelezettségvállalást a múlt heti EU-csúcson megakadályozó Csehország, Lengyelország és Magyarország néhány hónap múlva megváltoztathatja a véleményét, és csatlakozhat a többi tagállamhoz. A frissen hivatalba lépett politikus ezt a Helsinkiben tartott szerdai sajtótájékoztatóján fejtette ki, amelyen Brüsszelbe akkreditált újságírókat, köztük a Népszava tudósítóját tájékoztatta a stafétabotot Romániától átvevő Finnország EU-elnökségi programjáról, prioritásairól. Ennek egyik sarkalatos pontja, hogy Európa váljon az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem élharcosává.
“A három tagállam nem kíván keresztbe tenni az EU klímapolitikájának, pusztán időt kér a gazdasági és pénzügyi hatásainak a felmérésére. Vezetőik a csúcson azt mondták, hogy odahaza meg kell vizsgálniuk, a 2050-re szóló vállalás pontosan mit jelent, és mivel jár. Először szeretném meghallgatni őket, és utána majd meglátjuk, mit tehetünk”

- fejtette ki Antti Rinne.

Nem utasította el a hármak azon követelését sem, hogy az EU adjon pénzt a karbonsemlegességre való átállás költségeire. “Az éghajlatváltozás az egyik legnagyobb kihívás, ami Európa és a világ előtt áll. Meg kell találnunk annak a módját, hogy az EU egységesen lépjen fel ellene” - hangsúlyozta.
Finnország a jogállam tiszteletben tartását is az egyik kiemelt EU-elnökségi céljának tartja. A miniszterelnök közölte: reményei szerint a következő hat hónapban sikerül kidolgozni és elfogadtatni egy olyan új szabályrendszert, amellyel hatékonyabban lehet védelmezni az uniós értékeket a tagállamokban. Antti Rinne azt is világossá tette, hogy soros EU-elnökként beható vitát fognak kezdeményezni a magyarországi helyzetről az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás keretében a kormányközi döntéshozó testületben, az EU Tanácsában. A szóban forgó eljárást Magyarországgal szemben az Európai Parlament kezdeményezte, de a most záruló román elnökség alatt a Tanácsban vajmi kevés előrelépés történt a téma megvitatása terén.    A finn kormányfő megerősítette: kormánya hajlik arra, hogy a jogállamiságot lebontó országokat az uniós pénzek megvonásával büntessék.   Az északi ország elnökségi féléve alatt élesbe fordulnak a közösség 2020 utáni hosszabb távú, hét évre szóló keretköltségvetéséről szóló tárgyalások is. Kérdésekre válaszolva a kormányfő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy az uniós állam-, illetve kormányfőknek sikerül-e közös jelölteket találniuk az EU-intézmények élére a vasárnap estére összehívott rendkívüli brüsszeli találkozón. Csak annyit jegyzett meg, hogy “lát lehetőséget” a megállapodásra.