Az ember nagyjából nagycsoportos óvodás korára megtanulja, hogy három óceán van, és - kis szerencsével - ezt az ismeretet a koporsóig megőrzi. Az OFI újgenerációs, monopolhelyzetben lévő, hetedikes tankönyve azonban öt óceánnal számol: a megszokott Csendes-, Atlanti- és Indiai- mellett Jeges- és Déli-óceánnal is.
Tény, hogy az orosz geográfia egy évszázada óceánnak tekinti az Északi-Jeges-tengert, de ezt az elképzelést Magyarország a legszovjetebb szovjet időkben sem vette át, noha akkoriban igen sokat tanultunk a hatalmas Szovjetuniótól. Az oroszok önző lelkesedése (lelkes önzése) a Jeges-tenger iránt érthető, hiszen övék a nagy északi tenger partvidékének harmada. Nekünk azonban, a Ferenc József-föld sajnálatos elvesztése óta, nincs jeges-tengeri partvonalunk.
Ami pedig a dolog logikai oldalát illeti, a legkisebb óceán, az Indiai, épp ötszöröse az Északi-Jeges-tengernek. Utóbbi viszont csak bő kétszerese a rangsorban utána következő Korall-tengernek. Így értelemszerűen itt kell megvonni a határt: az Indiai még óceán, a Jeges már csak tenger. Így tesz az előttem heverő Pauz-Westermann atlasz is.
A másik óceán-jelölt a romantikus Déli-óceán. Az elnevezés eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a földrajzi felfedezők, kalózok, kereskedők és kalandorok (ezek a fogalmak ekkor ugyanazokra az emberekre és hajókra vonatkoztak) az ismeretlen vizeket hajlottak Déltengernek nevezni, akkor is, ha a sós habok történetesen az Egyenlítőtől alig délebbre fekvő Peru, vagy a picit északabbra lévő Mexikó partjait mosták.
Azóta pontosabbá váltak ismereteink az óceánok és szárazföldek valós helyét és méretét illetően, és a kaland-illatú Déltenger kifejezés kiveszni látszott. Nem véletlenül. Tudniillik ha az Antarktisz körül egy déli óceánt feltételezünk, azon nyomban felvetődik a kérdés, vajon meddig Déli- és honnan Atlanti-óceán, és hasonlóképp hol is a határ Déli- és Indiai-, avagy Déli- és Csendes-óceán között.
Na mármost, a történelem-földrajz szakos tanár itt áll megfürödve: vajon a tényekkel és a magyar földrajztudomány évszázados hagyományával egybehangzón három óceánnal számoljon, avagy - innovatív módon - öttel, amikor a tanulók elé áll? És ha hárommal, nem javítják-e ki a felnőttek hibáira oly éles szemű kiskamaszok: de tanár úr, a tankönyvben öt óceán van!
Csak remélni tudom (habár bízni nem bízom benne) hogy 2022 nyarán-őszén az óceánok száma ismét visszaáll a bevett háromra. Addig persze megfontolandó, hogy a Balatont nem kellene-e a kishitű magyar tenger helyett magyar óceánnak nevezni.