Újabb szoftverhibát találhattak a Boeing 737 MAX gépekben

Publikálás dátuma
2019.06.27. 09:45

Fotó: THOMAS A. HIGGINS / AFP
Fogalma sincsen az amerikai légügyi hivatalnak, mikor repülhetnek majd újra a gyártó két tragédiában is érintett repülői.
Újabb lehetséges hibát találtak a Boeing 737 MAX típusú repülőgépeken - jelentette be szerdán az amerikai repülésbiztonsági hivatal (FAA). Az FAA nem hozott nyilvánosságra részleteket, csupán annyit közölt, hogy szoftverhibáról van szó. A szövetségi hivatal egyben felszólította a repülőgépgyárat a hiba kiküszöbölésére. Amerikai lapértesülések szerint a hibára először a múlt heti szimulációs teszteken derült fény, majd a pilóták ezt a próbarepülések során is megerősítették.
Az FAA jelentéséből azonban nem egyértelmű, hogy vajon az eredeti hiba maradt-e meg, vagy annak kijavítása után keletkezett újabb probléma a szoftverben.

A Wall Street Journal című lap magukat megnevezni nem kívánó bennfenteseket idézve arról írt, hogy a Boeing szakemberei most egyszerű szoftver-módosítással próbálkoznak, de azt is elképzelhetőnek tartják, hogy teljes cserére lesz szükség.
Az FAA szóvivője szerint a hivatal szorosan figyelemmel kíséri a Boeingnél zajló munkafázisokat, de egyelőre nem tud semmiféle konkrét határidőt megjelölni az érintett géptípusok újbóli forgalomba állítására.
Témák
Boeing repülés

Taktikát változtatva Boris Johnson uralja a médiát

Publikálás dátuma
2019.06.27. 09:30

Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
Élő tévéviták helyett „exkluzív” interjúkkal udvarol a konzervatív párttagoknak a miniszterelnöki cím első számú várományosa.
A magát az „esélytelenebb jelöltnek” tartó Jeremy Hunt külügyminiszter nemrég még „gyávának” minősítette hivatali elődjét, amiért látványosan elkerüli a közös élő tévéviták lehetőségét. A Sky News hírcsatorna törölni kényszerült kedd estére kitűzött Johnson-Hunt összecsapását. Az amúgy igazán verbális volt londoni főpolgármester és külügyminiszter hirtelen meggondolta magát és a hét eleje óta több szóló interjúval örvendeztette meg a tévénézőket és rádióhallgatókat. Johnson a BBC politikai főszerkesztőjében, a nagy tekintélynek örvendő Laura Kuenssbergben és az LBC londoni rádió frontemberében, Nick Ferrariban egyaránt rámenős faggatóra talált, de egyik sem tudott érdemi információt kiszedni „BoJóból” változatos magánéletének legfrissebb fordulata felől. Kategorikusan visszautasít mindenfajta érdeklődést 31 éves kommunikációs szakember barátnőjéhez, Carrie Symondshoz fűződő kapcsolata, különösen múlt heti hangos veszekedésük felől. Az incidens elég drámai volt ahhoz, hogy a pár dél-londoni szomszédai kihívják a rendőrséget és annak beavatkozása híján a The Guardian baloldali lapban hozzák nyilvánosságra a történteket. Boris Johnson kifejtette: „abban a pillanatban, amikor valaki elkezd beszélni a családjáról, vagy szeretteiről, bevonja őket egy vitába, ami egyszerűen nem tisztességes velük szemben”. Hangzatos elvének megfelelően nem ment bele annak megtárgyalásába sem, mikor készült valójában és hogyan került a sajtóhoz az a most megjelent fotó, melyen Johnson és új szerelme idilli körülmények között turbékol a festői sussexi tájban. Ami az országos jelentőségű kérdéseket illeti, Boris Johnson „halottnak” nyilvánította a Theresa May által kialkudott brüsszeli megegyezést. A neki tetsző elemeket kész megmenteni, a többiekről pedig új tárgyalásokat kíván nyitni az Európai Unióval. Ünnepélyesen kijelentette: „Ígéretet teszek arra, hogy október 31-én elhagyjuk az EU-t. Vagy cselekedünk, vagy meghalunk”. A volt külügyér nem aggódik az észak-ír határra vonatkozó, „backstopként” emlegetett biztosítási politika miatt, hiszen „rengeteg, rengeteg technikai megoldás” áll rendelkezésre az Ír Köztársaság és Észak-Írország között fizikai valóságban felépítendő határ kiváltására. Johnson egy további, a Talk Radio-val folytatott beszélgetésben három tervet vázolt fel az Unióból való október végi kilépésre. Az „akár esik, akár fúj” jegyében az A verzió a jelenleginél kedvezőbb, „backstop”-nélküli feltételeket jelentene. Ha vagy Brüsszel, vagy a westminsteri képviselők elutasítanák a megállapodást, a határidőt átmeneti „holtpont” követné. A szigetország együttműködési szerződések megkötéséig változatlanul alkalmazkodna az uniós szabályokhoz, egyidejűleg igyekezne megoldani az észak-ír határproblémát. A végső, C opció a „no-deal”, alku nélküli távozás. A döntő másik részvevője, Jeremy Hunt külügyminiszter el szeretné kerülni a szabályozatlan kizuhanással járó „zűrzavart”, így inkább a határidő rövid meghosszabbításában gondolkozna, ha új csapata nem tudná elérni a megegyezés újratárgyalását. Boris Johnson „abszolút szánalmasnak” nevezte a kormány eddig „rosszkedvű és negatív” hozzáállását a kilépés megvalósításához. Hunt a BBC-nek nyilatkozva ismét felvetette a „megbízhatóság” kérdését. Mint mondta, ha az új kormányfő „nem szavahihető”, a szigetországra idő előtti parlamenti választás és az EU-tagság fennmaradása vár. Megsemmisítőbb kritika aligha érheti Boris Johnsont, mint amit a neves történész és újságíró, Max Hastings, a The Daily Telegraph, majd az Evening Standard főszerkesztője fogalmazott meg a The Guardian napilapban. Volt főnöke, aki a miniszterelnök-jelöltet jól ismeri, „remek nevettetőként” írja le, de „alkalmatlannak” tartja az ország politikai vezetésére, mert „csak a saját hírneve és kielégülése érdekli”. Johnsonból „hiányzik a közéleti szerepléshez elengedhetetlen méltóság, az igazsággal pedig még köszönő viszonyban sincs”. A toryk „hamar megfizetik az árát, Jeremy Corbyn formájában, ha ezt az ugribugri sarlatánt költöztetik be a Downing Street 10.-be” – írja Hastings. Immár hivatalos, hogy a pártvezető személyéről szóló szavazás eredményét július 23-án hirdetik ki és új kormányfőként 24-én lép hivatalba. Theresa May kegyesen felvállalta, hogy aznap, szerda lévén még ő teszi ki magát az interpellációs félórának.   

Nem élnek a lehetőséggel a palesztinok

Publikálás dátuma
2019.06.27. 09:00

Fotó: BAHRAIN NEWS AGENCY / AFP
Az izraeli és a palesztin vezetés távollétében, több arab ország bojkottja mellett keresi a támogatókat az „évszázad megállapodásához” az amerikai elnök veje és tanácsadója.
Mindeddig titokzatos közel-keleti béketervének gazdasági fejezete érdekében lobbizott szerdán, a bahreini gazdasági konferencián a Trump-kormányzat. Különösebben nagy áttörésre azonban maga Jared Kushner sem számíthatott, hiszen a részleteiben már szombaton ismertetett tervezetet eleve nem övezte nagy lelkesedés. Mindenekelőtt nyilván azért nem, mert a több évtizedes izraeli-palesztin konfliktusnak ugyancsak unortodox kezelése lenne a gazdasági megközelítés. Mind az érintett felek, mind a külső szereplők – az Európai Unió, az arab országok – politikai rendezés hiányában fölöslegesnek tartanak bármiféle próbálkozást. A Kushner nevével fémjelzett izraeli-palesztin béketerv, amelyet az „évszázad megállapodásának” nevezett az amerikai elnök, gyakorlatilag Donald Trump hivatalba lépése óta készül. Mindeddig óriási titok övezte, és Bahreinben is csupán annak gazdasági részét mutatták be. A palesztin vezetés előzetesen jelezte távolmaradását és azt is, hogy elutasítja a Fehér Ház tervét. A bahreini rendezvényt Izrael mellett elfogultnak tartja, és számára elfogadhatatlan az, hogy Washington elveti az eddig alapelvként kezelt kétállami megoldást, azaz az önálló palesztin állam létrehozásának a létjogosultságát. Az Európai Unió is fenntartásokkal viszonyul a kezdeményezéshez, következetesen jelezve, hogy ragaszkodik a kétállami megoldáshoz, amely minden eddigi béketervezetnek része volt. Az új amerikai vezetés, bár konkrétan nem utasította el, mindmáig vonakodik elköteleződni mellette. Trump eddigi intézkedései egyértelműen arra utalnak, hogy a palesztin állam létrehozása nem prioritás számára. Ezt igazolja többek közt Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerése, amit az amerikai nagykövetség átköltöztetése jelzett. Szintén ebbe az irányba mutat Izrael fennhatóságának hivatalos washingtoni elismerése a Golán-fennsík felett, valamint az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynöksége amerikai támogatásának a megvonása. De az sem volt bizalomnövelő hatással, hogy maga az új amerikai béketerv koordinátora, Kushner június elején egy interjú során még úgy nyilatkozott: a palesztinoknak joguk van ugyan az önrendelkezéshez, de nem úgy tűnik, hogy képesek lennének önállóan kormányozni. Bahreiben, béketerve gazdasági részének bemutatásakor Kushner már nem az évszázad megállapodásának, hanem az évszázad lehetőségének nevezte a dokumentumot, és arra kérte a távol maradt palesztin képviseletet, hogy ne a hagyományos sémákban gondolkozzon, hiszen a gazdasági fejlesztés és stabilitás a béke előfeltétele. Talán az egyetlen fontos támogatója e tervnek Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője, aki Bahreinben is hangsúlyozta: az IMF a világ számos konfliktusövezetében jelen van, és az a tapasztalata, hogy a gazdasági fejlesztés a rendezés fontos tényezője. A palesztinok viszont nem kérnek a Trump-Kushner terv gazdasági részéből sem, mert úgy vélik, az nem nyújt megoldást a palesztin-izraeli konfliktus legégetőbb kérdéseire. A Ciszjordániát irányító Palesztin Hatóság azt is kifogásolja, hogy a Kushner-terv "arab pénzen alapuló megoldás" akar lenni a palesztin nép politikai törekvéseinek a felszámolására. A Ciszjordánia és Gáza fejlesztésére szánt 50 milliárd dollárt Washington elsősorban nem saját zsebéből teremtené elő, hanem a gazdag öbölmenti arab államokat venné rá a befektetésre. Kushner azzal érvelt Bahreinben, hogy munkahelyek milliói jöhetnének létre Ciszjordániában és a Gázai övezetben, a munkanélküliségi ráta 30 százalékról gyakorlatilag a nullára csökkenhetne, a szegénységi ráta a felére zsugorodna össze, a palesztin GDP pedig a kétszeresére nőne, ha jól hajtják végre a tervezetet. Abban az is benne van, hogy a gázai övezetet és Ciszjordániát modern szállítási hálózattal kössék össze, ami a gázai blokád enyhítését is jelentené. A tervezet gazdasági fejezete „A Békétől a jólétig” címet viseli, és 179 infrastrukturális, illetve üzleti projektet tartalmaz. Az 50 milliárd dollár több mint felét a palesztin területek kapnák meg tíz évre elosztva, a fennmaradó összegen Egyiptom, Libanon és Jordánia osztozna. Palesztina nem eladó – így reagált a Kushner-tervre Iszmail Hanije. A Hamász vezetője a bahreini konferenciával egy időben szervezett gázai ellenkonferencián beszélt erről. A palesztinok ellenzik “a palesztin föld elfoglalójának megerősítését” célzó megállapodást, és képesek legyőzni az „évszázad megállapodását”, ahogy azt tették a korábbi hasonló próbálkozásokkal is - mondta a palesztin szervezet irányítója.

Sikeres adománygyűjtés az ENSZ-ben

A bahreini konferenciával egyidőben szervezte meg éves adománygyűjtését New Yorkban az ENSZ palesztin menekülteket segélyező és munkaközvetítő ügynöksége, az UNRWA. A szervezet szerdai bejelentése szerint 110 millió dollár gyűlt össze, pénzügyi helyzete azonban így is igen ingatag, miután tavaly ősszel az Egyesült Államok leállította az UNRWA támogatását. Ez több százmillió dolláros kiesést jelent, ezt próbálják pótolni adományokkal. Erre az évre feladatai ellátásához 1,2 milliárd dollárra van szüksége az ENSZ-ügynökségnek. 

Szerző