Nincs pénz, ha nincs jogállam - bekeményít a soros EU-elnök Finnország

A nettó befizetők többet adnának a közösbe, de csak akkor, ha a támogatott tagállam tiszteletben tartja a jogállamot - értesült a Népszava.

Finnország július elsején veszi át Romániától a stafétabotot az EU miniszteri tanácsának élén, és elődjétől eltérően kiemelt jelentőséget kíván tulajdonítani a jogállami elvek érvényesülésének decemberig tartó elnökségi féléve alatt. EU-elnökként a tagállamok demokratikus teljesítményét értékelő új szabályrendszer kidolgozásán és jóváhagyásán fog dolgozni, és szorgalmazni fogja az uniós pénzügyi támogatások összekapcsolását a jogállamiság tiszteletben tartásával - hangzott el Helsinkiben folytatott beszélgetéseinken.

Mivel a huszonnyolcaknak a következő elnökségi félév alatt kellene megállapodniuk a közösség 2020 utáni büdzséjéről, a finnekre hárulna az új feltételrendszer elfogadtatása is. A tervek szerint decemberben már nyélbe is ütnék a megállapodást a következő hétéves költségvetésről. Név nélkül nyilatkozó magasrangú kormányzati tisztségviselők a jogállam és az uniós források összekötését nevezték a hat hónapos finn EU elnökség legnagyobb kihívásának. A körvonalazódó javaslat értelmében a nettó befizető államok kötelezettséget vállalnának rá, hogy a Brexit miatt keletkező hiány pótlásánál is nagyobb mértékben növelnék befizetéseiket a közös büdzsébe, ha a pénz felhasználását a jogállami normák betartásához kötnék. Az elképzelés szerint ezzel vennék rá az új feltételrendszer bevezetését elutasító tagállamokat az egyhangú elfogadáshoz kötött jogszabály megszavazására.

Az Európai Bizottság egy-két héten belül elfogadja egy új jogállamisági mechanizmus létrehozásáról szóló javaslatát, ami információink szerint kiindulási alap lehet a demokratikus értékrend védelmében hatékonyabb közösségi eszközöket követelő finn soros elnökség számára. A következő soros elnökség emellett szeretné felgyorsítani a Magyarországgal szemben zajló szankciós eljárást a Európa-ügyi miniszterek döntéshozó testületében. Egyelőre folynak a konzultációk, de nem kizárt, hogy már júliusban sor kerül a magyar kormány meghallgatására, amire még nem volt példa a tavaly szeptember óta tartó úgynevezett 7. cikkelyes folyamatban. A meghallgatás az eddigi véleménycseréknél jóval részletesebb és strukturáltabb párbeszéd az érintett tagállam és uniós partnerei között.

Tytti Tuppurainen Európa-ügyi miniszter a finn fővárosba látogató brüsszeli újságírók előtt tartott előadásában hosszan ecsetelte, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása mennyire fontos az EU egészének működése szempontjából. Nem csak a belső piac zökkenőmentes működésének elengedhetetlen feltétele, hanem a bel- és igazságügy területén folytatott együttműködésnek is. Biztosítani kell, hogy a nemzeti bírák, akik szintén uniós bírák, a jogállami normáknak megfelelően végezhessék a munkájukat - fejtette ki.