Nincs pénz, ha nincs jogállam - bekeményít a soros EU-elnök Finnország

Publikálás dátuma
2019.06.27. 17:25

Fotó: Shutterstock
A nettó befizetők többet adnának a közösbe, de csak akkor, ha a támogatott tagállam tiszteletben tartja a jogállamot - értesült a Népszava.
Finnország július elsején veszi át Romániától a stafétabotot az EU miniszteri tanácsának élén, és elődjétől eltérően kiemelt jelentőséget kíván tulajdonítani a jogállami elvek érvényesülésének decemberig tartó elnökségi féléve alatt. EU-elnökként a tagállamok demokratikus teljesítményét értékelő új szabályrendszer kidolgozásán és jóváhagyásán fog dolgozni, és szorgalmazni fogja az uniós pénzügyi támogatások összekapcsolását a jogállamiság tiszteletben tartásával - hangzott el Helsinkiben folytatott beszélgetéseinken. Mivel a huszonnyolcaknak a következő elnökségi félév alatt kellene megállapodniuk a közösség 2020 utáni büdzséjéről, a finnekre hárulna az új feltételrendszer elfogadtatása is. A tervek szerint decemberben már nyélbe is ütnék a megállapodást a következő hétéves költségvetésről. Név nélkül nyilatkozó magasrangú kormányzati tisztségviselők a jogállam és az uniós források összekötését nevezték a hat hónapos finn EU elnökség legnagyobb kihívásának. A körvonalazódó javaslat értelmében a nettó befizető államok kötelezettséget vállalnának rá, hogy a Brexit miatt keletkező hiány pótlásánál is nagyobb mértékben növelnék befizetéseiket a közös büdzsébe, ha a pénz felhasználását a jogállami normák betartásához kötnék. Az elképzelés szerint ezzel vennék rá az új feltételrendszer bevezetését elutasító tagállamokat az egyhangú elfogadáshoz kötött jogszabály megszavazására. Az Európai Bizottság egy-két héten belül elfogadja egy új jogállamisági mechanizmus létrehozásáról szóló javaslatát, ami információink szerint kiindulási alap lehet a demokratikus értékrend védelmében hatékonyabb közösségi eszközöket követelő finn soros elnökség számára. A következő soros elnökség emellett szeretné felgyorsítani a Magyarországgal szemben zajló szankciós eljárást a Európa-ügyi miniszterek döntéshozó testületében. Egyelőre folynak a konzultációk, de nem kizárt, hogy már júliusban sor kerül a magyar kormány meghallgatására, amire még nem volt példa a tavaly szeptember óta tartó úgynevezett 7. cikkelyes folyamatban. A meghallgatás az eddigi véleménycseréknél jóval részletesebb és strukturáltabb párbeszéd az érintett tagállam és uniós partnerei között. Tytti Tuppurainen Európa-ügyi miniszter a finn fővárosba látogató brüsszeli újságírók előtt tartott előadásában hosszan ecsetelte, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása mennyire fontos az EU egészének működése szempontjából. Nem csak a belső piac zökkenőmentes működésének elengedhetetlen feltétele, hanem a bel- és igazságügy területén folytatott együttműködésnek is. Biztosítani kell, hogy a nemzeti bírák, akik szintén uniós bírák, a jogállami normáknak megfelelően végezhessék a munkájukat - fejtette ki.

Áramszünet miatt haltak le a NAV online rendszerei

Publikálás dátuma
2019.06.27. 16:50
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kimaradás olyan gondokat okozott, hogy több hálózatot is ki kellett kapcsolni az adóhatóság szerint.
Ne csodálkozzon, ha nem működik az EKR vagy a NAV pénztárgép-rendszere: maga az adóhatóság kapcsolta le, egy nagyobb javítás keretében.  Mint honlapjukon írták, „áramellátási zavarok” léptek fel, ami olyan súlyosan érintett több online hálózatot, hogy ezeket  le is kellett kapcsolni a munkálatok idejére.
Az üzemszünet csütörtökön délután negyed egytől lépett életbe, és az alábbi szolgáltatásokat érinti: • online pénztárgép rendszer, • Online Számla rendszer, • Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer, • váminformatikai rendszerek (Külső Kommunikációs Központ), • uniós kommunikációs rendszerek A NAV hozzáteszi, már dolgoznak a helyreállításukon, és türelmet kérnek a lakosságtól. 
Szerző

Vadászból vad: a Nimród lett a kormány új trófeája

Publikálás dátuma
2019.06.27. 15:59

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Közel harminc év után küldték el a vadászlap vezetőjét, többektől megválhatnak az átalakítás során. „Én már csak a munkatársaim miatt aggódom”- mondta kérdésünkre Zoltán Attila, az eddigi főszerkesztő.
Új főszerkesztő a Nimród élén – ezzel a felütéssel jelentette be az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöksége a már korábban is pedzegetett lehetőséget, hogy a kormány szemet vetett a patinás vadászlapra. A védegylet július 27-től 2021. december 31-ig bízta meg Kovács Zoltán államtitkárt – nem mellesleg a vadászati világkiállításért is felelős kormánybiztost – hogy ugyan legyen már a Nimród Vadászújság főszerkesztője, a kiadói teendőket pedig a kiállítást szervező Egy a Természettel Nonprofit Kft.-nak adták át. A felkérés lapértesülés szerint egyben felülről jövő kérés volt, Kovácsék gyakorlatilag bejelentkeztek az újságért, de 
az még a kiadót is meglepte, hogy államtitkár-kormánybiztos az idei FeHoVa kiállítás megnyitóján bejelentette: a vadászati világkiállítás hivatalos lapja a Nimród lesz".

Az ügy kapcsán megkerestük Zoltán Attilát, a lap jelenlegi főszerkesztőjét, aki több mint 29 éve vezeti az újságot. „Hetvenkét éves vagyok, ebben a korban már várható volt egy ilyen döntés, így vagy úgy” - mondta Zoltán, aki hozzátette, kollégái miatt azért aggódik – bár a tizenegy belső munkatársnak megígérték, hogy találnak nekik helyet az új felállásban is, de várható, hogy nem mindenkit vesznek majd át.
Dr Zoltán Attila
Mint megtudtuk, Kovácsék nem mondtak konkrét kifogásokat a több mint 100 éves lap eddigi működése kapcsán, de azt jelezték, hogy régimódinak tartják az újság szerkesztési elveit. Azt mondták, a 21 századi kívánalmak nem felel meg jelenlegi formájában, egy frissebb, aktuálisabb újságot szeretnének. Mi ugyanis sokat foglalkozunk hagyományőrzéssel, régi magyar vadászokról írunk cikkeket – magyarázta a döntés lehetséges hátterét Zoltán Attila. A hír kapcsán megkerestük Kovács Zoltánt is: érdeklődtünk, hogy milyen vadászati szakírói, esetleg újságírói-lapszerkesztői tapasztalatokkal rendelkezik, ami alkalmassá teheti a poszt betöltésére (életrajza szerint egy évig, 2001-2002 között dolgozott a Debrecen Online felületének kialakításán, de ez nem összevethető a három évtizedes főszerkesztői gyakorlattal). Arra is kíváncsiak voltunk, hogyha túl régimódinak tartják jelenlegi formájában a Nimródot, 
  • Milyen témákat, új szerkesztési elveket hozna magával az államtitkár?
  • Államtitkári és kormánybiztosi teendőire tekintettel, milyen gyakran fogják látni a lap munkatársai a szerkesztőségben?
  • Hány embertől válnának meg, és hány új szerzőt hoznának a Nimród gárdájába?
  • Mekkora forrást szán a lap működtetésére az új kiadó a következő két évben?
A pénz mindenesetre nem lesz akadály, a (feltehetően szűk kört érdeklő) vadászati világkiállításra ugyanis legalább 50 milliárd forintot verne el a kormány. Ha kapunk válaszokat Kovács Zoltántól , frissítjük cikkünket. 
Szerző