Talán még az eddigieknél is több kérdéssel távoztak a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) munkatársai arról a csütörtök délutáni dolgozói fórumról, amit azért hívtak össze az egyetem régi és új vezetői, hogy tájékoztatást adjanak a küszöbön álló átalakulásról. Július elsejétől ugyanis az állam helyett a frissen létrehozott Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány lesz az intézmény fenntartója. Az alapítványi kuratórium elnökének Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját nevezték ki, aminek nem kevés köze van ahhoz, hogy az alapítvány alapító vagyonát a Mol és a Richter 10-10 százalékos részvénypakettje teszi ki.
Hernádi csütörtökön bejelentette: létrejött az elnöki pozíció, a BCE elnökének pedig Anthony Radev üzletembert nevezték ki (az Index információi szerint a magyar, bolgár és német állampolgársággal is rendelkező Radev kifejezetten jó viszonyt ápol Hernádi mellett Csányi Sándor OTP-vezérrel, de Orbán Viktor miniszterelnökkel is). Feladata lesz a pénzügyi kötelezettségvállalások menedzselése, a stratégiaalkotás és „az egyetemi ökoszisztéma” működtetése. Munkáját az elnöki testület fogja segíteni, melynek tagja lesz Lánczi András rektor és Pavlik Lívia kancellár is.
Bár Radev is ott volt a fórumon, nem tervezett szólni a megjelentekhez. Az egyik oktató végül vette a bátorságot és megkérdezte: konkrétabban mi lesz az elnök szerepe, és tevékenysége mit jelent a rektori feladatokra nézve? – Először is köszönöm a kuratóriumnak a bizalmat. Másodszor reménykedem benne, hogy megtaláljuk a közös hangot az együttműködéshez. Köszönet és remény, ezt a két szót tudom mondani. Mit akar még hallani? – felelte a kissé feszültnek tűnő Radev. A teremben lévők közül többen kínos nevetéssel nyugtázták az elnök megszólalását.
Noha Hernádi folyamatosan az együttműködés fontosságát hangsúlyozta, a konkrét kérdésekre ő sem tudott megnyugtató válaszokat adni. Deák Dániel, az egyetem közalkalmazotti tanácsának elnöke például arra volt kíváncsi: az ötfős kuratórium kinek tartozik majd felelősséggel? – A tagok olyan emberek, akik elsősorban maguk irányába tartoznak felelősséggel. Saját magunk felelünk azokért a döntésekért, amiket meghozunk – hangzott a válasz, ami „magyarra” lefordítva az egyik dolgozó szerint azt jelenti: a kuratórium senkinek nem tartozik felelősséggel.
Toronyai Gábor, az egyetemi szakszervezet elnöke azt szerette volna megtudni: milyen lesz az egyetem oktatási kérdésekben kompetens szenátusának és a kuratóriumnak a viszonya? Hernádi válasza: nem fogják minden döntéshez a szenátus véleményét kérni, mert „így gyorsabb”. – Gyorsabb és diktatórikusabb – tette hozzá halkan az egyik oktató.
Egy másik egyetemi munkatárs arra kérdezett rá: a nemzetközi felsőoktatási piacon hol vannak azok a rések, amelyeket betöltve a Corvinus Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerülhet 2030-ra? – Ezt önöknek kell látni – felelte Hernádi. A fórumon felmerült, mi lesz a dékánok sorsa. Hernádi kissé zavarba jött, mintha csak akkor jutott volna eszébe, hogy dékánok is léteznek. – A szenátusban kapnak helyet – mondta. Arra a kérdésre, a kuratórium beleszól-e majd például a szakok indításával vagy megszüntetéssel kapcsolatos döntésekbe, úgy válaszolt: nehéz lesz elkerülni, hogy ne szóljon bele.
