Mindenki figyel mindenkit: továbbra is átláthatatlan a magyar titkosszolgálati hálózat

Publikálás dátuma
2019.06.28. 06:00
A 2010 után megalakuló TEK felderítő tevékenységet is folytat
Fotó: Mihádák Zoltán / MTI
A szakma igényelné, mégsem sikerült évek alatt sem összevonni a több mint féltucat titkosszolgálati szervezetet. Ennek egy előnye azonban biztosan van: a politikának nehezebb bekebeleznie a rendszert.
Nem jár semmiféle szervezeti átalakítással, hogy rövidesen közös épületbe költöztetik a polgári elhárítást végző Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH) és a 2016 nyarán elindult Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot (TIBEK) – közölte érdeklődésünkre a Belügyminisztérium. A TIBEK tehát ahogyan eddig, ezután is megkapja az AH anyagait, legfeljebb ezután nem pár kerületen keresztül kell szállítani az érzékeny iratokat, hanem csak egyik emeletről a másikra. Az elkülönült működést támasztja alá, hogy a fehérvári úti épületben más informatikai hálózaton dolgozik majd a tényleges műveleti munkát végző AH és a kizárólag elemzéssel foglalkozó Tibek.
Az más kérdés, hogy ezzel továbbra is fennmarad a magyar titkosszolgálati intézményi hálózat gyakorlatilag átláthatatlan rendszere. Pedig a rendszer összefésülését már 2010 előtt, az MSZP-SZDSZ kormányok idején is szorgalmazták, ám az akkori kabinetek – kétharmados többség híján – nem tudták elvégezni a szükséges átalakításokat. A Fidesz hatalomra kerülésekor sokan attól tartottak, hogy a többi, függetlenségét elveszítő állami szervhez hasonlóan a szolgálatokat is bekebelezi a párt, végül azonban csak a korábban külön működő katonai hírszerzést és elhárítást vonták össze Katonai Biztonsági Hivatal (KNBH) néven. (A szervezet megmaradt a honvédelmi tárca felügyelete alatt.) Ugyanakkor a nemzetbiztonsági törvényben nevesített polgári titkosszolgálati szervek mellett újabb hivatalok létesültek. Korábban ugyanis csak a külföldi hírszerzést végző Információs Hivatal (IH), a belső elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a titkosszolgálati tevékenység műszaki, operatív részét ellátó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NSZ), a rendvédelmi szerveknél belső elhárítást végző Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), valamint a nemzetbiztonsági feladatokat is ellátó, „magyar FBI”-nak becézett a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) működött. A kormányváltás után, 2010-ben viszont megalakult a Terrorelhárítási Központ (TEK) is, amely egyebek mellett a terrorelhárító és a felderítő tevékenység koordinálásába is belefolyik, valamint 2016-ban startolt el a műveleti tevékenységet nem végző elemzőközpont Tibek is. A jelek szerint ráadásul a jövőben további szervezetek is alakulhatnak. Erre utal Orbán Viktor kormányfő tavaly nyári kijelentése is, a miniszterelnök ugyanis egy közvetlenül hozzá tartozó, a Miniszterelnökségen belül működő „hírszerzési központról” beszélt, amelynek élére a katonai szolgálatoktól leszerelt Kovács Józsefet nevezték ki. Egyelőre viszont kevés jele van annak, hogy ez a szuperközpont valóban működik. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy kibővült azoknak a köre, akik jogosultak a bűnügyi célú operatív titkosszolgálati eszközök használatára: 2010 óta ugyanis a titkosszolgálatok és a rendőrség mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is belehallgathat az adóhamisítók telefonos beszélgetéseibe. Ehhez természetesen bírói engedély is szükséges. Az intézményi kuszaságnak egyébként az lett az eredménye, hogy papíron a szervezett bűnözés elleni küzdelem, vagy a terrorelhárítás mintegy féltucat szervezet feladatába is tartozhat. Ezeket a párhuzamosságokat szüntetné meg a nemzetbiztonsági koordinációs kabinet, ám továbbra is gyakran előfordulnak „ütközések”, különösen, hogy a szolgálatok közötti információáramlás nem tökéletes. 

Politikai harc a szolgálatok felügyeletéért

Az, hogy a titkosszolgálati szervezetrendszer bonyolultsága fennmaradt, leginkább a politikai vezetésen belüli ellentétekkel magyarázható. A 2010 után várt centralizáció a Belügyminisztérium, tehát Pintér Sándor miniszter megerősödését hozta volna, ám úgy tudni, hogy ezt a Fideszen beül is rossz szemmel nézték. Egyrészt Pintér esetleges túlhatalmától tartottak, másrészt sokakban pártállami emlékeket idézett, hogy a titkosszolgálati és a rendőri szervek egy kézben összpontosulnak. Forrásaink szerint a titkosszolgálati apparátus ellenállása sem volt elhanyagolható, a testületek ugyanis eredményesen lobbiztak az ellen, hogy a politika maga alá gyűrje a „szakmát”. Kimaradtak például a Soros György elleni kormányzati hadjáratból is: a Fidesz ugyan kiadta utasításba a milliárdos üzletember „hálózatának” átvilágítását, de a kormánypárt végül csak internetről letöltött, semmitmondó anyagokat kapott. A magyar kabinet egyébként gyakran nem vette komolyan a szolgálatok jelzéseit. A hírszerzés például több alkalommal is aggályokat fogalmazott meg Kiss Szilárd, a Moszkvába delegált, kétes kapcsolatrendszerrel rendelkező és gyanús ügyeket produkáló agrárattasé kapcsán, ám földművelésügyi tárca vezetése figyelmen kívül hagyta a szolgálatok jelzéseit. Információink szerint semmilyen hatást nem váltottak ki azok a figyelmeztetések sem, amelyeket az orosz befolyás növekedésével kapcsolatban tettek. Erre is visszavezethető egyébként, hogy ma meglehetősen kétirányú a magyar titkosszolgálati rendszer megítélése. - Szakmailag indokolt lenne a szervezetek egységesítése - fogalmazott ennek kapcsán Molnár Zsolt a nemzetbiztonsági bizottság szocialista tagja, aki szerint egy ekkora országban lényegében egy, a technikai segítséget nyújtó szakszolgálatra, valamint egy polgári és egy katonai titkosszolgálatra lenne szükség. Azaz, ahogy a katonai szolgálatokat úgy a polgáriakat is integrálni kellene egy szervezetbe. Ugyanakkor vannak olyan szakmai vélekedések, hogy a Fidesz által teremtett politikai klímában – azaz amikor láthatóan megvan az igény, hogy a politika elvárásai szerint működtessék a szolgálatokat – még az a kisebbik rossz, ha több, egymással is konkuráló erőközpont sáfárkodik a szolgálatok fölött. 

James Bond inkább Excel-táblázattal harcol, mint pisztollyal

- Tíz százalék vagy még annyi sem - így fogalmazott szakmai forrásunk arra a kérdésre, hogy mennyi az átfedés a kémfilmekben látott jelenetek és a valóság között. Bár látványos akciók esetenként előfordulnak, azonban a szakma hétköznapjai inkább a precíz, szorgos aprómunkáról szólnak. Magyarországon néhány ezres nagyságrendűre lehet becsülni a titkosszolgálati közösség létszámát, azonban a jó részük sima irodai dolgozó: elemző, kutató, műszaki kisegítő. Szakmai hüvelykujjszabály szerint egy terepen dolgozó operatív ügynökre tíz háttérsegítő jut. A magyar titkosszolga élete tehát – más állami foglalkozásúakhoz hasonlóan - sok-sok adminisztrációból áll. Van, hogy napi szinten kell jelenteni, - ahogy a szakzsargon mondja „riportolni” - nyilván kell tartani, hogy az illető kikkel tart kapcsolatot, és hogy milyen találkozókat bonyolított. Forrásaink szerint ezt persze a legtöbben utálják, de vannak olyan felettesek, akik egyebek mellett a megszületett jelentések száma alapján mérik beosztottaik teljesítményét, így senki nem spórolhatja meg az erre szánt időt. A munka egyébként gyakran klasszikus köztisztviselői stílusban fél nyolctól fél négyig tart, különösen, ha valakinek az a dolga, hogy naphosszat adatbázisokban kutakodjon. Persze, akinek az például a feladata, hogy rendszeresen informátorokkal találkozzon, „nem ússza meg”, hogy ezekre munkaidő után kerítsen sort – igaz, ez általában már a napi rutintól eltérő, izgalmasabb feladatot jelent, ezért nem szoktak ellene tiltakozni. - A rendőrénél jobb, a multicéges dolgozóénál kevesebb - mondta forrásunk az ágazat bérviszonyairól. Szerinte a nemzetbiztonságban bruttó félmillió forint körüli kezdőfizetésről lehet beszélni. A bérezés alapja a köztisztviselői illetményalap, érdemi különbség pedig nincs a terepen, sokszor fedetten dolgozók és a nyílt állományú, elemző-értékelő állomány fizetése között. Eltérés csak amiatt lehet, ha valaki a fedőbeosztásában az álcául szolgáló cégnél menedzserfizetést kap.

Van tartalék az egészségügyiek béremelésre

Publikálás dátuma
2019.06.27. 20:05
Illusztráció
Fotó: Népszava
Kásler Miklós tárcájánál erre nincs pénz, de a humánminiszter lobbizhat a pénzügyminiszternél azért, hogy az egészségügyiek is részesedhessenek abból a 152 milliárd forintból, amit a kormány a rendkívüli béremelések fedezetére tett félre.
Lapunk azt firtatta a csütörtöki Kormányinfón, mekkora a miniszter mozgástere azon a csütörtöki találkozón, amelyen Cser Ágnessel, az MSZ-EDDSZ elnökével egyeztettek a szakdolgozói és orvosi béremelésről. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely azt mondta: a Pénzügyminisztérium fejezetében van 152 milliárd forint a különböző ágazatok bérfejlesztésére, s ebből juthat az egészségügynek is. A miniszteri és szakszervezeti egyeztetéstől pedig azt várják, hogy ott fogalmazódjanak meg az ágazatra vonatkozó igények. Béremelések biztosan lesznek jövőre, de annak mértékéről a kormány dönt majd. Gulyás Gergely hozzátette: abban érdekeltek, hogy hosszú távú bérmegállapodások szülessenek. Arra kérdésünkre, hogy az egészségügynek pontosan mekkora összeg juthat, azt felelte: direkt nem osztották még fel, hiszen a keret több ágazaté lesz. Emlékeztettet arra is, hogy az orvosbérek még soha egyetlen egy ciklusban nem emelkedtek annyit, mint az Orbán-kormányok alatt. Mint ahogyan tisztában vannak azzal is, hogy az még mindig nem éri el az uniós átlagot.   Megkérdeztük azt is, hogy van-e a kormánynak feladata a csecsemők számára létfontosságú K-vitamin gyógyszertámogatását illetően. Mint írtuk, a készítmény jó ideje hiánycikk, a helyettesítő készítményekre nincs támogatás, ezért a szülők most 5600 forintért jutnak a készítményhez a patikákban a korábbi 364 forint helyett. „Ha egy csecsemők számára létfontosságú gyógyszer ára több mint a tízszeresére nő, ott van feladata a kormánynak” – mondta Gulyás Gergely, aki szerint most azt várják, hogy a szakpolitika megfogalmazza a támogatással kapcsolatos javaslatát, hogy léphessenek.  Az Mfor.hu kérdésére kiderült az is, hogy a nyáron biztosan nem lesz adósságrendezés. (A kórházak adóssága már a nyár elejére elérte a 37 milliárdot.) Gulyás Gergely mint mondta: az emberi erőforrások miniszterének a kormány feladatul adta, hogy úgy gondolja újra a finanszírozást, hogy az ideit követően többé ne forduljon elő az eladósodás. Ezért az intézményeknek olyan kapacitásokat állapítottak meg, amelyből megfelelően tudnak majd gazdálkodni. (Ennek részleteit azonban egyelőre a kórházi vezetők sem ismerik.)
Szerző

Karácsony: be kell kopogni minden budapesti ajtaján

Publikálás dátuma
2019.06.27. 18:07

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Közös bizottság koordinálja majd az ellenzéki főpolgármester-jelölti kampányt - jelentette be Karácsony Gergely, az előválasztás győztese.
– A kormányzati propagandagépezet várhatóan mindent meg fog tenni Karácsony Gergely lejáratásáért és az őt támogató pártok megosztásáért, ezt jelzi a rögtön elindult "gyurcsányozás" is. A negatív kampány azonban az ellenzéki többségű Budapesten nem lesz elegendő, a fő kérdés, hogy az utóbbi időben háttérbe szorult Tarlós Istvánt vissza tudja-e hozni a Fidesz a játékba – így elemezte a Political Capital a szerdán zárult előválasztás utáni helyzetet. Mint arról beszámoltunk, Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás jelöltje megnyerte az egy héten át tartó versenyt, a második a Demokratikus Koalíció támogatásával induló Kálmán Olga, míg a harmadik a momentumos Kerpel-Fronius Gábor lett. Az intézet szerint árulkodó, hogy Tarlós István is reagálni kényszerült az előválasztás eredményére. – A jelenlegi főpolgármesternek van mitől tartania, mert erős rivális ellen még nem nyert választást. Tarlós negyedszer indul a főpolgármesteri posztért, eddig 2-1 arányban nyert. Két győzelmét viszont fajsúlyos ellenfél nélkül aratta. 2006-ban ugyanis Tarlós még alulmaradt Demszky Gáborral szemben, 2010-ben pedig az akkor mélyponton lévő MSZP jelöltjét, Horváth Csabát győzte le. A legutóbbi önkormányzati választáson, öt éve pedig – a Political Capital jellemzése szerint – Falus Ferenc-kaland után utolsó pillanatban előrángatott Bokros Lajossal szemben nyert a kormánypárti főpolgármester, mindössze 13 százalékpontos különbséggel. Az sem mellékes, hogy választásról választásra kevesebb szavazót sikerült Tarlós mellett mozgósítani: 2006-ban még 349 412 szavazattal kikapott, 2010-ben 321 908 vokssal nyert, míg 2014-ben már elég volt 290 675 szavazat a győzelemhez. Tarlós egyébként lapunknak annyit reagált az előválasztás végeredményére, hogy „most volt húsvét, nem?” Arra a kérdésükre, hogy kiállna-e Karácsony Gergellyel egy nyilvános főpolgármester-jelölti vitára, Tarlós azt mondta: „Egyelőre azt sem tudjuk, hány jelölt lesz, az előválasztás nem egy közjogi aktus, nem előfeltétele annak, hogy bárki elinduljon. Olyan vita, mint amilyen az előválasztás alatt volt, biztos nem lesz, nem tudom, hogy ilyennek van-e értelme – jelezte a főpolgármester. Abban is biztos vagyok, – folytatta a kormánypárti városvezető – hogy egy Gulyás Marci által moderált vita biztosan nem lesz. – Azt nem zárom ki, hogy ha egymással szembeállunk, és előre meg nem beszélt témákról face to face egymást kérdezzük, lehet vita – mondta, de rögtön hozzátette: azt nem állítja, hogy ilyen biztosan lesz. - Operettalakításokban biztosan nem veszek részt - tette hozzá. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, az nyerte az előválasztást, „akiről a leginkább bebizonyosodott, hogy alkalmatlan”.  Csütörtökön egyébként sajtótájékoztatót tartott Kálmán Olga is, miután Kerpel-Fronius Gáborral és Karácsony Gergellyel ellentétben szerdán nem volt ott az előválasztás eredményváróján. – Karácsony Gergely az ellenzék jelöltje és Tarlós István csomagolhat – jelentette ki a DK támogatásával indult jelölt. A korábbi műsorvezető arról, hogy miért nem volt ott az eredményváron azt mondta: nem kapott meghívást, de ebből szerinte nem szabad messzemenő következtetést levonni. – Karácsony megmutatta, valódi szoros versenyben is jól tud teljesíteni – hangsúlyozta. Arra a kérdésre, hogy marad-e a politikában, Kálmán Olga azt mondta: személyesen egyeztetett már az előválasztás győztesével, segíteni fogja Karácsony kampányát, de konkrétumok még nincsenek. Kálmán a DK-val se beszélt még a további együttműködésről. Felvetésünkre, hogy miként tudja támogatni Zugló polgármesterének kampányát, ha a programjaikban vannak különbségek is, azt válaszolta: csak hangsúlybeli eltérések vannak. – Összehangolunk mindent, biztos, hogy nem ezen fog múlni a budapesti ellenzék választási sikere. (Az már szerdán biztossá vált, hogy Kerpel-Fronius Gábor is – a korábbi ígéreteknek megfelelően – támogatja Karácsonyt.) A győztes jelölt egyébként bejelentette, miután a DK és a Momentum elnökével tárgyalt, közösen felállítanak egy bizottságot, amely irányítja a főpolgármesteri-voksolásban résztvevő pártok aktivistáit, és vezeti a kampányt. Magát a kampányt pedig úgy képzeli el, hogy „be kell kopogni minden budapesti ajtaján.” Karácsony bízik abban is, hogy nemcsak a DK és a Momentum, hanem az LMP és a Jobbik is beáll majd mögé. Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa kérdésünkre azt mondta, Karácsonyról évek óta nem kérdőjelezi meg senki, hogy a legnépszerűbb ellenzéki politikus. Ennek megfelelően nem az MSZP-nek és a Párbeszédnek köszönheti főképp a győzelmét, hanem a saját mozgósító-képességének. Ez a szakértő szerint Kálmán Olgánál és Kerpel-Fronius Gábornál pont fordítva történt. Juhász Attila úgy vélte: Kálmán Olga csalódhatott a legjobban, a Momentum viszont egyáltalán nem, hiszen új politikust építettek fel, ráadásul bebizonyították: nemcsak fiatalokból áll a párt.
Frissítve: 2019.06.27. 18:13