Nem véletlenül hallgattak Tarlósék a patkánystatisztikákról

Volt, hogy a megengedett határérték ötszörösét is elérte a fertőzöttség tavaly ősszel – derült ki lapunk közérdekű adatigénylése nyomán.

"Bárhogy állítja az ellenzék, ha elmondja, hangosan ordibálva, kiabálva, akkor sincsen patkányhelyzet most Budapesten"– fogalmazott a Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes április végén. Ami biztos, lapunk közérdekű adatigényléssel megszerezte a városházától a mindeddig titkolt adatokat a „patkányhelyzetről”, és beigazolódott, amit eddig is sejteni lehetett: egyre több a rágcsáló a fővárosban. A kormányhivatal minden év, minden hónapjában megvizsgál egy-egy kiválasztott kerületet, s míg 2016-ban a tizenkét ellenőrzés közül egynél rögzítettek olyan patkányfertőzöttséget, amely meghaladta a határértéket, addig 2018-ban már az esetek felénél.

Noha a vizsgálat módszertana miatt nem ellenőriznek minden kerületet minden évben, vannak városrészek, amelyek többször is terítékre kerültek. Ilyen a bulinegyed nagy részét is magába foglaló VII. kerület is, ahol 2016 januárjában 176 „mérőhelyen” vizsgálták a rágcsálók számát a kormányhivatal illetékesei, és négy helyszínt találtak fertőzöttnek. Ez nem tűnik soknak, csakhogy már ez is épp határértéknek számít ebben a kerületben.

A kormányhivatal „besorolási rendszere” szerint ugyanis ebben a városrészben az fogadható még el, ha a vizsgált „objektumok” közül legfeljebb 4 fertőzött. A négy észlelés azt jelenti: a mérési helyszínek 2,3 százaléka volt fertőzött. Míg 2016-ban még elfogadható volt a helyzet a VII. kerületben, 2018 januárjában már a határérték két és félszeresét, októberben pedig ötszörösét mérték. Ez utóbbi azért is érdekes, mert – heves vitákat kiváltva – tavaly nyártól már nem az a Bábolna Bio Kft. nevű cég irtja a rágcsálókat a fővárosban, amely évtizedeken át jobbára közmegelégedésre végezte ezt a munkát, hanem egy másik cég. Azaz a váltás után nemhogy javult volna, még romlott is a helyzet – legalábbis a VII. kerületben. (Mint arról többször írtunk, tavaly nyáron a négy vidéki vállalkozásból álló RNBH konzorciumot bízta meg a főváros, amely – a Bábolna Bio ára alá ígérve – évi bruttó 260 millió forintért vállalta a munkát.

Ugyanakkor a cégnek már decemberben csaknem 650 milliós pluszkeretet szavazott meg a fővárosi közgyűlés kormánypárti többsége, mondván, időközben elszaporodtak a patkányok.) Érdekes az MSZP-Párbeszéd főpolgármester-jelöltje, Karácsony Gergely vezette Zugló esete is. 2018 februárjában a határérték majd hatodát mérték csak ott, augusztusban, tehát már az új irtó cég idején, a megengedettnél kétszer nagyobb volt a fertőzöttség a XIV. kerületben.

A XX. és XXIII. kerületben 2016-ban még jóval a határérték alatt volt a patkányfertőzöttség, két évvel később viszont már a megengedhető 17 helyett 30 helyen észleltek rágcsálót. Újpesten 2016-ban alacsony volt a fertőzöttség, tavaly nyáron viszont a 14 helyett már 20 mérési helyszínen találtak patkányt. A VI. kerületben 2017-ben a határérték négy és félszeresét mérték, tavaly pedig – bár kicsit javult a helyzet – még mindig a megengedhetőnél háromszor több helyszínen találtak patkányt. 2017-ben a VIII. kerületben az elfogadható 9 helyett 21 „objektumban” találtak patkányt.

A kiugró adatok kapcsán a városháza megjegyezte: ha a patkányészlelés meghaladta az adott kerültre vonatkozó határértéket, a kormányhivatal újabb kezelésre szólította fel a vállalkozót egészen addig, amíg a fertőzöttség a megengedett szintre nem süllyedt. Azt viszont nem közölték, hogy az újabb irtások nyomán tartott pótmérések milyen eredményt hoztak.

Érdekes egyébként, hogy a városházától most kapott adatok egybecsengenek a már korábban ismertetett patkányészlelési statisztikákkal. Ahogy a határérték túllépések, úgy a lakossági bejelentések száma is 2018-ban ugrott meg a fővárosban. Azt ugyan még nem tudni, hogy a 2019-es patkányfertőzöttségi mérések milyen eredményeket hoztak, de az már ismert: 2019 első négy hónapjában jóval több rágcsálóról kapott lakossági bejelentést a főváros, mint tavaly ugyanebben az időszakban.