3400 éves palotát fedett fel az aszály Irakban (videó)

Publikálás dátuma
2019.06.28. 11:32

Fotó: University of Tuebingen
Egy vízgyűjtő medence mélyén fekvő, 3400 éves palotát fedett fel tavaly ősszel a hosszan tartó szárazság az autonóm észak-iraki Kurdisztán térségében, Kemune régészeti lelőhelyen.
A Tübingeni Egyetem csütörtöki közlése szerint a legkevesebb 2000 négyzetméteres épület az ókori mezopotámiai államalakulat, Mitanni része volt, amely az i.e. 15-14. században virágzott Mezopotámia és Szíria északi részének nagy területein. A Mittani Birodalom a legkevésbé kutatott ősi közel-keleti civilizáció, ezért az új leleteknek, ismereteknek nagy régészeti jelentőségük van. 
Az eredetileg már 2010-ben észlelt, de csak tavaly ősszel hozzáférhetővé váló palota tanulmányozására mindössze három hetük volt a német és kurd régészeknek, mielőtt a moszuli víztározó szintje emelkedni kezdett. „Olyan gyorsan ástunk, amilyen gyorsan csak tudtunk” – idézte fel Ivana Puljiz, az egyetem archeológusa, hozzátéve, hogy az épület most ismét teljesen a víz alatt van.
A palota agyagtéglából épített falai nagyjából két méter magasak. A komplexum belsejében piros és kék színekben pompázó ritka falfestményeket, valamint tíz ékírásos feliratot is találtak a régészek, akik az írások egyike alapján arra követeztetnek, hogy a palota Zakhiku ókori városának része lehetett.  A falfestmények valószínűleg jellemzőek voltak az ősi közel-keleti palotákra az i.e. 2. évezredben, de csak ritkán kerülnek elő épen maradt freskók, ezért a kemunei falfreskók régészeti szenzációnak számítanak - közölte Puljiz. 
Ősidőkben a palota megemelt teraszon magasodhatott a völgy fölé, mindössze 20 méterre a Tigris akkori keleti partjától. A Mittani-korszakban agyagtéglából emelt monumentális teraszfallal szilárdíthatták meg a lejtős talajt a palota nyugati oldala mentén. A palotához észak felől egy nagyobb város csatlakozhatott.
A lelet az egyik legjelentősebb régészeti felfedezés a térségben az elmúlt évtizedekben - idézte az egyetem közleménye Haszan Ahmed Kaszim kurd régészt. A térséget az 1980-as évek közepén, a moszuli duzzasztógát megépülte után árasztotta el a víz.
Szerző
Témák
palota Irak

Rakománnyal teli római kori hajóroncsot találtak Ciprusnál

Publikálás dátuma
2019.06.28. 10:49
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Első ízben fedeztek fel egy teljesen érintetlen, rakománnyal teli római kori hajóroncsot Ciprus partjainál – közölte csütörtökön a földközi-tengeri szigetország régiségügyi minisztériuma.
 A szaktárca közleménye szerint a Ciprus délkeleti partjainál, a turisták körében népszerű Protarasz szomszédságában felfedezett roncsok között talált, hajdanán főleg bor és olaj tárolására használt amforák nagy valószínűséggel a kalózairól hírhedt ókori tartomány, Kilikia, valamint a mai Szíria területéről származnak.
„Ez az első érintetlen római kori hajóroncs, amelyet felfedeztek Cipruson, és amelynek tanulmányozása várhatóan új információkkal fog szolgálni a térség és a Földközi-tenger keleti medencéjének többi római tartománya közti tengeri kereskedelem kiterjedtségéről és mértékéről”

– írta a minisztérium.

A hullámsírt a Ciprusi Egyetem régészeti kutatócsoportjának önkéntes búvárai fedezték fel. A helyszín dokumentációjával és megóvásával kapcsolatos munkálatok már megkezdődtek. A roncs előzetes vizsgálata is hamarosan következik.
A Ciprus körüli vizekben több jelentős régészeti felfedezés is született. Az ország déli partjainál fekvő Mazotosz közelében tárták fel egy i. e. 4. század közepén elsüllyedt hajó roncsát, amelyet a régió egyik legjobb állapotban lévő régészeti kincseként tartanak számon.
Szerző

Megtermékenyített embrió mentheti meg a kihalástól az orrszarvúkat

Publikálás dátuma
2019.06.28. 10:23
Illusztráció
Fotó: Ann and Steve Toon / AFP
Az orrszarvú-lombikprogram tökéletesítésén dolgozó kutatóknak először sikerült mesterségesen megtermékenyített embriót beültetni egy nőstény orrszarvúba a faj megmentésére létrehozott program keretében.
A lengyelországi Chorzów állatkertjében végezték el a beültetést a múlt hónapban - közölte Thomas Hildebrandt, a berlini Leibnitz Zoológiai Kutatóintézet munkatársa, akinek kollégáival tavaly sikerült először hibrid embriókat létrehozniuk egy északi szélesszájú hím lefagyasztott spermájával és egy európai állatkertben élő déli szélesszájú orrszarvú petesejtjével, ezek ugyanis a tudósok szerint egymással közeli rokonságban álló alfajok.
Az ultrahangvizsgálatok azt mutatják, hogy a beültetett embrió elkezdett növekedni, de kisebb a vártnál és még nem tudni, hogy megtapad-e a méhfalban - tette hozzá a kutató. „Ez az első pozitív bizonyíték arra, hogy sikeres lehet az elméletben általunk kigondolt eljárás” – mondta Hildebrandt.
Már csupán két északi szélesszájú orrszarvú él a Földön, mindkettő nőstény és nem lehetnek utódaik. Az utolsó hím, Sudan 2018 márciusában múlt ki. A BioRescue nevű kutatócsoportnak korábban sikerült begyűjteni és lefagyasztva megőrizni hímek spermáit, amelyeket most felhasználhatnak a faj életben tartásához.
A kutatócsoport most a kenyai kormány engedélyére vár, hogy a két utolsó nősténytől petesejtet nyerhessenek laboratóriumi megtermékenyítéshez, amelyet béranyaként szolgáló déli széles szájú nőstény méhébe ültetnének be. Azon is dolgoznak, hogy kimúlt rinocéroszok bőrsejtjeiből petesejtet vagy spermát fejlesszenek, ezt az eljárást azonban még csak egerek esetében végezték.
„Sok technikai problémát kell még megoldanunk, amihez idő kell” – mondta Cesare Galli, a lovak mesterséges megtermékenyítésére szakosodott, olaszországi székhelyű Avantea cég munkatársa. A szakértők korábban úgy vélték, hogy alig három éven belül elérhetik a céljukat.
A német kormány a héten bejelentette, hogy négymillió euróval (1,2 milliárd forint) támogatja a programot.
Az északi szélesszájú orrszarvú egykor általánosan elterjedt volt az afrikai kontinens északi részén, Ugandában, Dél-Szudánban, Kongóban és Csádban. A déli populáció egyedszáma 19-21 ezer közé tehető.
Szerző