Előfizetés

Teljesítménynövelő emberi bélbaktériumot fedeztek fel

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.06.29. 11:11
Veillonella baktérium
Fotó: KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP/Science Photo Library
Az emberi bélflórában körülbelül 500-1000 baktérium él, amelyek az elhízástól az autizmusig több betegséget okozhatnak, de most egy pozitív hatásukat is kimutatták amerikai kutatók.
Azt találták, hogy egyes bélbaktériumok száma jelentősen megnövekszik bizonyos sportolók, például maratonfutók szervezetében verseny után. A baktériumok doppingszerepét egereken is tesztelték, és az állatok teljesítményét szintén javította a Veillonella nevű baktérium – írta a Qubit a Harvard kutatóorvosainak a Nature Medicine-ben megjelent tanulmányukban.
A kutatócsoport szerint a teljesítményfokozó hatás annak köszönhető, hogy a baktérium lebontja a fáradtságot okozó tejsavat. A tudósok szerint, ha további klinikai vizsgálatokkal sikerül igazolni, hogy minden ember teljesítményét fokozni tudja, akkor teljesen új alapokra kell helyezni a sportolók doppingvizsgálatait.
A vizsgálatban a bostoni maraton 15 résztvevőjétől, valamint tíz, kevés testmozgást végző embertől gyűjtöttek székletmintákat, amelyek elemzése után megállapították, hogy a futók szervezetében – bár nem jelentősen – magasabb a Veillonella baktérium előfordulása a maraton után. A vizsgálat további 87 sportoló mintáin is hasonló eredményre vezetett. A futók székletéből nyert Veillonella-törzseket 16 egér szervezetébe ültették, másik 16 egér pedig olyan baktériumokat kapott, amelyek nem tudják lebontani a tejsavat. Néhány órával később az egereket addig futtatták, amíg ki nem fáradtak – később fordítva is beadagolták a különböző baktériumtörzseket a két egércsapatnak. Az eredmények szerint azok az egerek, amelyek Veillonella-törzseket kaptak, átlagosan 13 százalékkal hosszabb ideig bírták a futást, mint a tejsav lebontására képtelen baktériumokkal beoltott állatok. Kimutatták, hogy a tejsav a véráramból az egerek beleibe került, a lebontási folyamat melléktermékétől pedig javult a futóteljesítményük.
A Guardian által megkérdezett mikrobiomkutató, Orla O'Sullivan szerint, mivel a Veillonella burjánzása sportolás után jelentkezett, fontos szerepe lehet a szervezet regenerálódásában is. Mivel azonban az emberek mikrobiomjai között óriási különbségek lehetnek, arra is felhívta a figyelmet: „az egerek állóképessége ugyan nőtt, nem szabad egyből azt feltételezni, hogy az embereknél ugyanez történik.”

Forróság után a széltől fájhat a fej

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.06.28. 12:41
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A helyenként heves zivatarokkal átrobogó hidegfront enyhülést, kellemes, nyári időt hoz hétvégére, ám az erős szél nyugtalanná teheti az erre érzékenyeket.
A csütörtöki hidegfront után megnyugodott a légkör, de a fokozottan érzékenyek még tapasztalhatnak hidegfronti jellegű panaszokat, fejfájást, izom- és hasi görcsöket. A front hatására az északi, északnyugati szél megerősödött, amelynek következtében az erre érzékenyek erősödő fejfájásra, nyugtalanságra és ingerlékenységre számíthatnak – figyelmeztetett a Meteo Klinika.
A levegő felfrissült, a hőmérséklet értékei az évszakos átlagnak megfelelőek, így a szervezet fellélegezhet, regenerálódhat. Vasárnap újra melegedés kezdődik, és a szél is mérséklődhet. Az év harmadik hőhullámának érkezése migrént okozhat – olvasható Pintér Ferenc meteogyógyász Facebook-bejegyzésében.
A hétvége időjárásra ideális lesz strandolásra, de fontos a napvédelem, ugyanis nagyon erős az UV-sugárzás, nagy a napszúrás és a leégés veszélye is. A szakember felhívta a figyelmet a folyamatos folyadékfogyasztásra és az ásványi sók pótlására, testtömegtől függően 3-4 liter víz elfogyasztása javasolt. 
Az allergiások nem jó hír, hogy a légköri pollenszint nő, a pázsitfűfélék és a csalánfélék akár intenzív panaszokat is okozhatnak.

Drónnal kutatja az élet jeleit a Szaturnusz legnagyobb holdján a NASA

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.28. 12:05
Illusztráció
Fotó: HO / AFP
A Dragonfly (Szitakötő) nevű eszköz a tervek szerint 2034-ben a jeges égitest több pontján is landol, hogy a mikrobiális élet lehetséges nyomai után kutasson.
Az atommeghajtásra épülő misszió a NASA New Frontiers programjának része. Ennek a programnak a keretében indították útnak a New Horizons űrszondát is, amely 2015 júliusában haladt el a Plútó mellett, minden eddiginél közelebb jutva a törpebolygóhoz.
A Dragonflyt a tervek szerint 2026-ban indítják útnak és 2034-ben fog megérkezni a Titánra. A drón az óriáshold felszínén lévő dűnék egy részén, később pedig egy kráteren is landolni fog. A misszió fejlesztési költségei nagyjából 850 millió dollárra (242 milliárd forint) rúgnak.
„Az teszi igazán izgalmassá ezt a missziót, hogy a Titánon az élethez szükséges minden összetevő megvan” – mondta csütörtökön Lori Glaze, a NASA bolygókutatási részlegének vezetője.
A „ködfátyolba” burkolózó Titánt sűrű légkör veszi körül. Az égitestet metántavak és jéghegyek borítják, felszíne alatt óceán húzódik, mindez alapos okot ad a kutatóknak annak vizsgálatára, hogy az óriásholdon uralkodó állapotok között létezhetnek-e primitív életformák.
A Titánt utoljára a nemzetközi Cassini-Huygens misszió keretében vizsgálták, amelynek zárásaként a Cassini anyaszonda 2017 szeptemberében a Szaturnusz légkörében megsemmisült.