Szép számokat közölt a KSH a fizetésekről – kár, hogy nem a valóságot

Publikálás dátuma
2019.06.28. 12:36

Fotó: Pro Video Film & Distribution
Továbbra is megkozmetikázva közli a KSH az átlagkereseti adatokat. Az alacsonyabb fizetéseket egyszerűen nem számolják bele.
Megállíthatatlanul nőnek a keresetek az országban – ez derül ki legalábbis a KSH legfrissebb, pénteken közölt számaiból, amely szerint áprilisban már 371 100 forintra rúgott a bruttó átlagkereset. Ez pedig akkor nettó 246 800 forintot jelentett, ami egy év alatt 9 százalékos növekedést jelent. Igaz, a statisztikusok a számításukhoz továbbra is csupán az öt főnél nagyobb cégeknél teljes munkaidőben dolgozók adatait veszik alapul, kihagyva az átlagolásból több mint egymillió, vélhetően sokkal rosszabbul kereső munkavállalót. A KSH legutóbb azt közölte, hogy immár 4,5 millióra rúg a foglalkoztatottak létszáma. Nem árt tudni: ez a szám egy olyan, önbevalláson alapuló adatgyűjtésből származik, ahol azt kérdezik, az adott héten folytatott-e az illető legalább egy órányi keresőtevékenységet. Ha viszont már a cégek által havonta elkészített adóbevallásokat vesszük alapul, akkor sokkal kevesebb olyan embert találunk, aki munkaviszonyból származó, napi 8 órás, azaz teljes munkaidőre járó bérjövedelemmel rendelkezik. A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) februári adatait elemző Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Policy Agenda (PA) mindössze 2,9 millió ilyen bevallást talált. Összesen – a rész és teljes munkaidősöket együttvéve - is csupán 3,76 millió munkaviszonyból származó bérjövedelem után adtak le adóbevallást a cégek. Vagyis a munkavállaló hiába tudja úgy, hogy ő dolgozott a héten, és ezért fizetést is kapott, az nem biztos, hogy a NAV-nál is épp úgy szerepel. Ezek az adatok lényegében azt jelentik, hogy minden ötödik munkavállaló nem rendelkezik munkajogi védettséggel, mert vagy egyéni vállalkozó vagy a fekete és szürkegazdaságban dolgozik, munkaadói be sem jelentik vagy csak részben, és a fizetése egy részét zsebbe kapja. A NAV-nál fellelhető adóbevallásokból nem is olvashatók ki olyan szép kereseti adatok, mint amiket a KSH havonta közöl. A MASZSZ és a PA még a februári adatokat kapta meg (pénzért), és azokban jelentős eltérés látszott a hivatalosan közölt számokhoz képest. A KSH februárra vonatkozóan 345 900 forintos átlagkeresetet jelentett, a szakszervezeti elemzés viszont csaknem 15 ezer forinttal kisebb, 331 197 forintos átlagkeresetet mért a teljes munkaidőben dolgozóknál. A különbség oka, hogy a KSH – bár lehetősége volna rá, hiszen az adatok január óta a rendelkezésére állnak, hiszen azóta a NAV-os adatbázisból dolgoznak ők is –, nem számolja bele az átlagba az öt főnél kisebb cégeknél jellemzően alacsonyabb béreken foglalkoztatott dolgozók kereseti adatait. De ha így tenne, és a kis cégek dolgozóit is figyelembe venné, még akkor sem a teljes foglalkoztatotti körről adna információt, hiszen ebbe még nem kerülne bele az a többszázezer dolgozó, aki részmunkaidőre van bejelentve. A NAV adatai alapján a bérjövedelmek 15 százaléka származott februárban részmunkaidős foglalkoztatásból, további 9 százalék pedig nem teljes hónapot dolgozott. Ez együttesen jóval több a KSH által mért, szintén a dolgozók önbevallásán alapuló 5 százalék körüli részmunkaidős foglalkoztatásánál. Ezek az emberek nyilván nem is csak ennyit dolgoznak, a részmunkaidőre történő bejelentés fő célja az adóelkerülés, a többi pénzt valószínűleg zsebbe kapják a dolgozók. Az adóbevallások alapján így – a részmunkaidősöket és a napi 8 órában dolgozókat is együttvéve – mindössze bruttó 298 229 forint volt februárban az átlagbér. Ez mintegy 48 ezer forinttal, csaknem 14 százalékkal volt kevesebb, mint amit a KSH akkor közölt. Ez alapján, ha a KSH minden dolgozót beleszámolt volna most a bruttó átlagbérbe, akkor az csupán 319 ezer forint körüli összegre jött volna ki áprilisban.    
Szerző

Csökken a munkanélküliség, de egyenlőtlenül

Publikálás dátuma
2019.06.28. 12:10

Fotó: RAFA RIVAS / AFP
A területi különbségeket pedig még mindig nem sikerült megoldani.
Az elmúlt egy évben 0,2 százalékkal csökkent a munkanélküliségi ráta, amely a KSH csütörtökön kiadott legfrissebb jelentése szerint 3,4 százalékon állt a március-májusi időszakban. Ez ugyan rekordot jelent, ám az állástalanok aránya egyre mérsékeltebben csökken, a potenciálisan bevonható munkaerő szinte elfogyott. A vállalatok egyre inkább hajlandóak olyan, régóta nem dolgozó emberek felvételére is, akik komolyabb betanítást igényelnek. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint erre utal legalábbis, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama folyamatosan csökken (13,9 hónap), a legalább egy éve munkanélküliek aránya pedig zsugorodik az állástalanok körében (36,7 százalék). A KSH adataiból ugyanakkor az is látszik, hogy a fiatal, 15-24 éves munkanélküliek száma 7200 fővel 35 ezerre emelkedett, munkanélküliségi rátájuk 2,4 százalékkal 11,1 százalékra nőtt. Minden ötödik munkanélküli ebből a korcsoportból kerül ki. A KSH a havi jelentéseiben regionális adatokat nem közöl, honlapjukra azonban éppen csütörtökön került ki a Fókuszban a megyék elnevezésű, első negyedéves munkanélküliségi adatokat is mutató interaktív grafikon. Ebből pedig az látszik, hogy a területi különbségeket még mindig nem sikerült megoldani: miközben Veszprém megyében 0,8, Győr-Moson-Sopronban pedig 1,5 százalékos a munkanélküliség, addig az ország keleti felén, az északi és a déli határvidéken ennek a tízszerese jellemző. Szabolcsban 8,8, Nógrádban 6,9, Baranyában 6,6 százalékon állt a mutató.    

Foglalkoztatási kérdések

A KSH azt is közölte: kerek egy százalékkal, 4,5 millió főre nőtt a foglalkoztatottak száma a március-májusi időszakban, így a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,9 százalékra emelkedett. A foglalkoztatotti létszám kapcsán nem árt tudni: azt egy olyan, önbevalláson alapuló adatgyűjtésből számolják, ahol azt kérdezik: az adott héten folytatott-e az illető legalább egy órányi keresőtevékenységet. Kevésbé szép számok látszanak a cégek által havonta elkészített adóbevallásokat vizsgálva. Az adóhatóság februári adatait elemző Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda mindössze 3,76 millió munkaviszonyból származó bérjövedelemről szóló bevallást talált, ezek közül is csak 2,9 millió vonatkozott heti 40 órás munkavégzésre. Ezek az adatok azt jelentik, hogy minden ötödik munkavállaló nem rendelkezik munkajogi védettséggel, mert vagy egyéni vállalkozó vagy a fekete és szürkegazdaságban dolgozik, munkaadói be sem jelentik vagy csak részben, és a fizetése egy részét zsebbe kapja.  

Szerző

Mentőöv a devizahiteleseknek?

Publikálás dátuma
2019.06.28. 11:45

Fotó: AFP/Népszava montázs
A kormánynak is bemutatta javaslatait a Magyar Nemzeti Bank.
A válság kirobbanása után tizenegy évvel még mindig közel 90 ezer családot fenyeget kilakoltatás bedőlt jelzáloghitele miatt. Késedelmes jelzáloghitel-szerződéseik száma közel 109 ezer. Csaknem 40 ezer háztartásban gyermeket is nevelnek, számukra a „Családok éve” semmilyen segítséget nem hozott. A Portfolio értesülése szerint a Magyar Nemzeti Bank a kormány semmittevését és a magáncsőd totális kudarcát megelégelve konkrét javaslatokat tett, és véglegesen rendezné a helyzetüket. A portál szerint a jegybank vezetői még májusban dolgozták ki a javaslataikat, amelyeket azóta a kormánynak is bemutattak. Ez két lépést javasol a devizahitelesek kisegítésére:
  • a Nemzeti Eszközkezelő ingatlanvásárlási mandátumának meghosszabbítását,
  • és/vagy a falusi csok és babaváró támogatás kiterjesztését a főként kistelepüléseken élő devizahiteles családokra, hogy a 10 milliós szabad felhasználású, kamattámogatott hitelből törlesszék az adósságaikat.
A portál szerint ezek azért is lehetnek jó megoldások, mert mindkét opció egy már létező eszközöket terjesztene ki, így egyik sem jár túl nagy adminisztrációs teherrel. A terv viszont első látásra szembe megy a kormány szándékával, hogy lezárja a devizahitelesek megsegítésére létrehozott eszközvásárlási programot. A kormány tavasszal meghirdette, hogy azok a hitelesek, akiknek az ingatlanjait megvásárolta a NET Zrt., kedvezményesen visszavásárolhatják azokat, ezzel párhuzamosan pedig bejelentette, hogy az eszközkezelő nem vásárol meg több lakást.
Szerző
Témák
devizahitel
Frissítve: 2019.06.28. 12:04