Tanársztrájk – A PDSZ folytatja a jogi harcot

Publikálás dátuma
2019.06.28. 13:04

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A tankerületek után már a bíróság is akadályozza a jogszerű munkabeszüntetést – állítja a szakszervezet.
Panaszbeadvánnyal fordult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi bírósághoz, véleményük szerint ugyanis nemcsak az állami iskolafenntartó, de a bíróságok is akadályt gördítenek az elé, hogy a tanárok jogszerű sztrájkot szervezhessenek. Szűcs Tamás, a PDSZ Országos Választmányának elnöke péntek délelőtt személyesen nyújtotta be a panaszaikat és kifogásaikat tartalmazó dokumentumot a bíróság budapesti, Tölgyfa utcai épületében. – Maga a sztrájktörvény is ludas, ami előírja, hogy kötelező megegyezni a sztrájk idején szükséges elégséges szolgáltatásokról. A közszférában ez lassítja, bénítja a jogszerű sztrájk megszervezését. De akadályba ütközünk akkor is, amikor a munkáltatókkal tárgyalunk, a törvényben előírt együttműködési kötelezettség nem mindig működik olajozottan – közölte Szűcs. Megírtuk: a PDSZ május 29-re hirdetett sztrájkot, ezt megelőzően valamennyi tankerületnek megállapodás-tervezeteket küldtek, ám szinte mindenhonnan azt a választ kapták, hogy a tankerületek szerint a tanársztrájk „nem időszerű”, ezért a megállapodásokat nem írták alá. A szakszervezet bírósághoz fordult, ahol nem peres eljárásban, öt munkanapon belül kellett volna dönteni az elégséges szolgáltatásokról. Ez nem történt meg, ezért a sztrájkot végül le kellett fújni. – A bíróság nem tartja be a sztrájktörvényben megfogalmazott határidőket. Május 15-én kértük a bíróság segítségét, és öt nap helyett 22 nappal később kaptunk számunkra elfogadhatatlan választ – mondta az elnök. A bíróság szerint – szemben az eddigi joggyakorlattal – nem a tankerületekkel, hanem a minisztériummal kellett volna egyeztetnie a PDSZ-nek. – Ez megnyitott egy újabb dolgot: tisztázni kell, oktatásügyben ki a fene számít munkáltatónak – fogalmazott Szűcs Tamás. A döntés ellen június 12-én fellebbezést nyújtottak be másodfokon, amire mindmáig nem kaptak választ. A PDSZ szerint ez nem a másodfokú bíróság hibája; jogi képviselőjükön keresztül megtudták, hogy beadványukat tovább sem küldték első fokról. Ezért döntöttek úgy, hogy a munkaügyi bíróságon tesznek panaszt. Szűcs Tamás reméli, nyolc napon belül jogerős döntés lesz a kezükben, és őszre újabb akciókat tudnak szervezni. 
Szerző
Témák
PDSZ sztrájk

Helyben van a CT, mégis száz kilométert szállítják a betegeket

Publikálás dátuma
2019.06.28. 12:53

Fotó: Röhrig Dániel
Saját komputertomográfot kapott a nagyatádi kórház, a helyi sérülteket mégis Kaposvárra szállítják, mert az állam nem finanszírozza a járóbetegellátásban a gép működtetését.
Megharcolt Nagyatád és térsége a saját CT-berendezésért. A százmilliós készülékre pályázaton nyertek ugyan pénzt, ám az nem volt elég a beüzemelésre is, nem futotta arra, hogy megfelelő helyet alakítsanak ki a berendezésnek az épületben. A beépítéshez szükséges 55 millió forint negyven százalékát tulajdonképpen összekalapozta a kórház: magánszemélyek, cégek és a környékbeli, nem ritkán hátrányos helyzetű települések adták össze a hiányzó 22 milliót. Végül május közepén hivatalosan is átadták a gépet. – Miután a CT komoly előrelépést hozott a helyi egészségügyben, nem volt kérdés, hogy hozzájárulunk a költségekhez – magyarázta Ormai István, Nagyatád polgármestere. – Négymillió forintot adtunk, remélhetőleg hamarosan már tényleg normálisan lehet használni, mert elég régóta húzódik az ügy.
Ez utóbbi megjegyzése arra utal: bár megvették a készüléket, a pénzt kiegészítették, a CT-t beüzemelték, nem lehet felhőtlen az öröm a kisvárosban. A gép működtetési költségeit ugyanis nem vállalta az állam. Ormai István felidézte, úgy egy éve, amikor kiderült, nyert a kórház és megvehetik a készüléket, azonnal benyújtották kérelmüket, hogy az egészségbiztosító finanszírozza a CT-vizsgálatokat a járóbeteg-ellátásban is. – Ennyi idő alatt sem sikerült döntést hozniuk az illetékeseknek – mondta Pósa István, a kórház megbízott igazgatója. – Februárban ugyan azt mondták, támogatják, ám konkrétumot még az egészségügyi államtitkár sem tudott mondani a májusi átadóünnepségen. Horváth Ildikó akkor rövid időn belül ígérte a probléma megoldását, és elismerte, csak akkor tölti be teljes funkcióját a nagyatádi CT, ha a járóbeteg-ellátásban is térítésmentesen használható lesz bárki számára.
Roca Daniel Celestin plébános megáldotta a CT berendezést
Fotó: Röhrig Dániel
– Jelenleg ugyanis, ha a sürgősségi ellátónkba, a belgyógyászatra vagy a sebészetre beérkezik egy beteg, vagy behozza a mentő, s kiderül, hogy CT-vizsgálatra is szüksége van, akkor azt Kaposváron tudják csak megcsinálni – folytatta az igazgató. – Oda-vissza száz kilométer, pedig itt van az épületben a készülék. Ugyanakkor a fekvőbeteg-ellátásban finanszírozza a CT használatát az egészségbiztosító, azaz, ha a beérkező beteget felveszik valamelyik osztályra, akkor már térítésmenetesen elvégezhető rajta a megfelelő vizsgálat. – Ha bejön valaki, hogy elesett és beütötte a fejét, a protokoll szerint a megfelelő diagnózishoz szükség van képalkotó diagnosztikai vizsgálatra – jegyezte meg Pósa István. – Ilyenkor a mentő beviszi Kaposvárra, s ha kiderül, hogy olyan a sérülése, felvesszük az osztályra. Vagy az orvos felveszi azonnal az osztályra megfigyelésre, s akkor helyben megcsinálják neki a CT-t. Jelenleg a járóbeteg-ellátásban – ahogyan az a napokban a kórház honlapjára is kikerült – csak térítéses vizsgálatokat végeznek a CT-ben: 12-65 ezer forint egy eljárás.
Szászfalvi László országgyűlési képviselő, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, dr. Pósa István a kórház igazgatója, Prof. Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és Ormai István polgármester
Fotó: Röhrig Dániel
– A kórház 70 ezer embert lát el az alapellátásban, s a lakosság részéről már érezhető egyfajta nyomás, hogy ha itt a készülék, akkor miért kell érte fizetni, illetve miért kell Kaposvárra, rosszabb esetben Pécsre utazni – állította Pósa István. – Havi 250-300 vizsgálatot végeznénk a tervek szerint, ennek finanszírozására kellene megoldást találni. A CT-vizsgálatok támogatása országosan zárt kasszából történik, erre hivatkoznak a forráshiánynál. Csakhogy azzal nem nőne az esetszám, ha mi is bekerülnénk a finanszírozottak közé, hiszen akkor a mi, jelenleg utaztatott betegeink nem jelennének meg másutt. Vagyis nem pluszpénzről van szó az esetünkben, hanem átcsoportosításról. Cseppet sem mellékesen anno azért nem tudtunk sürgősségi osztályt létrehozni, mert bizonyos feltételek, leginkább a CT hiányzott, most tehát a sürgősségi ellátónkat is át tudnák szervezni osztállyá, ami újabb színvonal-emelkedést jelentene. De amíg az állam nem dotálja a járóbeteg-ellátásban CT-használatot, addig nem tudunk lépni. A gép pedig itt áll, részben kihasználatlanul.
Szerző
Frissítve: 2019.06.28. 12:54

Áder új ombudsmant jelöl

Publikálás dátuma
2019.06.28. 12:27
Kozma Ákos a Független Rendészeti Panasztestület tagjaként esküt tesz 2010 júliusában
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A köztársasági elnök Kozma Ákost, a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettesét választotta.
Kozma Ákost, a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettesét javasolja az alapvető jogok biztosának Áder János köztársasági elnök. A jelölésről szóló dokumentum pénteken került fel a parlamenti honlapra. A mellékelt önéletrajz szerint Kozma Ákos az ELTE jogi karán végzett, 1997-ben tett jogi szakvizsgát. 2010 óta a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese. Jogászi pályáját ügyvédként kezdte, 1996 és 2013 között egyetemi oktatóként is dolgozott, oktatott tantárgya az alkotmányjog volt. 1998 és 2002 között kormányzati tisztségeket töltött be: az igazságügyi tárcánál miniszteri kabinetfőnök, a Pénzügyminisztériumban főosztályvezető, a Belügyminisztériumban az EU Integrációs Hivatal vezetője volt. 2001 és 2002 között a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt vezette. A posztot 2013 szeptembere óta Székely László tölti be, aki az ELTE jogi kara polgári jogi tanszékének tanára. Az alaptörvény szerint az alapvető jogok biztosát az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja; egyszer újraválasztható. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény szerint az Országgyűlés az alapvető jogok biztosát azok közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg, akik harmincötödik életévüket betöltötték, és az alapvető jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.

Civil szervezetek és volt ombudsmanok kérték Ádert, hogy legyen konzultáció

Harmincöt civil szervezet, valamint Kaltenbach Jenő és Majtényi László volt ombudsmanok még májusban levélben fordultak a köztársasági elnökhöz: azt kérik Áder Jánostól, hogy az esedékes ombudsmanjelölésnél nyílt pályázaton és a civil szervezetekkel is konzultálva nevezze majd meg jelöltjét az alapvető jogok biztosának posztjára. Erről itt írtunk bővebben.