12 ezer ápoló hiányzik a horvát egészségügyből, ultimátumot adtak a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2019.06.28. 14:43

Fotó: DOMINIQUE FAGET / AFP
Az elmúlt néhány évben 1180 ápoló távozott külföldre és további kettőezer nyújtotta be kérelmét külföldi munkavállalásra.
A horvát egészségügyi dolgozók szakszervezete pénteken súlyos ápoló- és technikushiányra figyelmeztetett, és arra kérte a kormányt, hogy nyilvánítsa hiányszakmává az említett két foglalkozást - közölte a helyi sajtó. Anica Prasnjak, a szakszervezet vezetője rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta: a rossz munkakörülmények és az alacsony fizetések miatt az egészségügyi dolgozók inkább külföldön vállalnak munkát. Szavai szerint 12 ezer nővér és technikus hiányzik az egészségügyi rendszerből, ami a turisztikai szezonban komoly fennakadásokat okozhat.
A szakmai szervezet nevében azt kérte a kormánytól, hogy növelje meg az egészségügyi szakképzésbe felvehető tanulók létszámát, biztosítson ösztöndíjakat, valamint jobb munka- és lakhatási körülményeket a szakápolók számára. Mint mondta, a szakszervezet iskoláztatja az ápolókat, akik aztán Németországba távoznak. "Ez komolytalan és felelőtlen, úgy vélem, ez az utolsó segélykiáltás részünkről" - fogalmazott, majd hozzátette:
amennyiben a kormány továbbra sem tesz semmit annak érdekében, hogy megállítsa ezt a tendenciát, a szakszervezetek teszik meg a szükséges lépéseket és akciókat szerveznek.

Kiemelte, hogy az elmúlt néhány évben 1180 ápoló távozott külföldre és további kettőezer nyújtotta be kérelmét külföldi munkavállalásra. Utalt arra, hogy a 2016-os adatok szerint Horvátországban százezer lakosra 680 ápoló jutott, míg az európai átlag 1180 ápoló százezer lakosra vetítve.
Horvátországban az egészségügyi szakdolgozók átlag fizetése 3500 és 4500 kuna között van (150-190 ezer forint), a kórházakban a bérek elérheti a 8000 kunát (340 ezer forint) is ügyeletekkel együtt. Nyugat-Európában ezzel szemben 2500 eurót (valamivel több mint 790 ezer forint) is megkeresnek az ápolók - tette hozzá.
Úgy értékelte, hogy az egészségügyi szakápolók elérték teljesítőképességük határát és a jobb munkakörülmények miatt inkább külföldön vállalnak munkát.
"Ez azonban úgy látszik, megfelel a kormánynak, hogy olcsó munkaerőt hozhasson be a helyükre"

- hangoztatta Prasnjak. Mindazonáltal kifejtette, hogy ez ellen azonban tiltakozik a szakszervezet, míg azok száma, akik ebben a szakmában keresnek munkát nulla vagy legalább száz nem lesz. A horvát egészségügyi ellátórendszer alulfinanszírozott és drasztikusan túlterhelt, az ápolók mellett egyre több orvos is elhagyja az országot.

Egyeztetés széthúzás közben - Oszakában a G20-csúcs

Publikálás dátuma
2019.06.28. 09:30
Mintha Mary Poppinst játszana az amerikai elnök érkezésekor az oszakai repülőtéren
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
A vámháborúktól a klímaváltozáson át a nukleáris veszélyekig terjedő, széles témaskála jellemzi a világ főszereplőinek kétnapos tanácskozását.
Pénteken és szombaton a japán nagyváros, Oszaka ad otthont az úgynevezett G20, a „húszas csoport”, vagyis a 19 legnagyobb nemzetgazdaság és az önálló entitásként fellépő Európai Unió csúcstalálkozójának. A hivatalos résztvevők között vannak a kormányzati vezetők mellett az egyes nemzeti bankok irányítói is, ami jelzi, hogy ezen a fórumon hagyományosan nagy hangsúlyt helyeznek a gazdasági, pénzügyi kérdésekre. A húsz tag összesítve a világ bruttó termékének 90 százalékát, a világkereskedelem 80 százalékát, a világ népességének kétharmadát, a Föld szárazföldi területének pedig mintegy a felét adja. A G20-ak jelenlegi konzultációs kereteit lényegében a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság globális kezelése céljából alakították ki. A csúcsvezetők évente egyszer találkoznak.  Az idei fórum hivatalos napirendjén nyolc átfogó témakör szerepel: először is a világgazdaság, másodjára a kereskedelem és a befektetések, harmadrészt az innováció, negyedikként a környezet és az energia, majd a foglalkoztatás, a nők helyzete, a fejlesztés, végül pedig az egészségügy. A két legnagyobb érdeklődéssel övezett kérdés, hogy sikerül-e elkerülni az amerikai-kínai kereskedelmi háború eldurvulását, illetve hogy mekkora elszántságot mutatnak a résztvevők a klímaváltozás elleni küzdelemben. Néhány nappal korábban telefonos egyeztetést tartott Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes, valamint Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője és Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter. Most Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnöknek Oszakában személyes találkozón nyílik lehetősége a feszültség oldására – kérdés, hogy kívánnak-e élni ezzel a lehetőséggel. Az amerikai-kínai vámháború nyitányaként még tavaly nyáron mindkét fél évi 50-50 milliárd dollár értékben vetett ki 25 százalékos pótvámot az egymástól importált termékekre. A következő hullámban - szeptemberben - Washington évi 200 milliárd, Peking pedig 60 milliárd dollár értékű terméket sújtott pótlólagos vámmal. Trump elnök az idén májusban utasítást adott arra, hogy készítsék elő büntetővámok kivetését a kínai import fennmaradó részére, 325 milliárd dollár értékű kínai árucikkre. Peking ezután kilátásba helyezte, hogy korlátozni fogja az elektronikai és katonai eszközök gyártásához használt ritkaföldfémek exportját, márpedig a világ ritkaföld-összkitermelésének 85 százaléka származik Kínából. Az amerikai kereskedelmi minisztérium május közepén feltette a Huawei kínai távközlési óriásvállalatot arra a feketelistára, amelyen az Egyesült Államok nemzetbiztonságára vagy külpolitikai érdekeire potenciális veszélyt jelentő cégek szerepelnek. Washington emellett nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva kizárta a Huaweit az ötödik generációs mobilhálózati fejlesztésekből. A távol-keleti nagyhatalom egyébként a minap Kanadának is meg kívánta mutatni kereskedelempolitikai bicepszét: leállította az onnan származó teljes húsimportját. A Kanadából származó sertéshús-termékekben ugyanis a ractopamin nevű növekedésserkentő maradékát mutatták ki, ami Kínában tiltott. Kanada tavaly mintegy 380 millió dollár értékben exportált sertéshúst Kínába. Peking azt is világossá tette, mi az, ami nem lesz napirenden Oszakában. A külügyi szóvivő az előző hónapokban Hongkongban lezajlott tömegdemonstrációk kapcsán leszögezte: nem fogják engedni, hogy a G20-ak „megvitassák Kína belügyeit”. A klímavédelem kérdésében vannak olyan sajtóértesülések, amelyek szerint az oszakai találkozó zárónyilatkozat-tervezetében enyhébben fogalmaznának a kötelezettség-vállalásokról, hogy az elfogadható legyen a 2015-ös párizsi klímaegyezményből kilépett Egyesült Államok számára is. Emmanuel Macron francia államfő viszont előre leszögezte: nem fogja aláírni a G20-as találkozó zárónyilatkozatát abban az esetben, ha az nem áll ki kellőképpen a klímavédelmi célkitűzések mellett. Macron egyébként már korábban megérkezett Japánba, és Abe Sindzó kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: hazája és Japán erősíteni akarja együttműködését az Indiai-óceán és a Csendes-óceán közötti térségben, hogy ellensúlyozzák Kína ambícióit. Ebbe be akarják vonni Indiát, Ausztráliát és Új-Zélandot is.  

Még egy csúcs a csúcson

Nem része a G20-as rendezvénynek, annak „peremén” mégis kiemelkedő jelentőségűnek ígérkezik Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök egyórásra tervezett különtalálkozója, amelyen szó lesz a kétoldalú kapcsolatok általános állapotáról, a hadászati stabilitásról, valamint a regionális konfliktusokról – így Szíriáról, Afganisztánról, Ukrajnáról, Venezueláról. Nem nagyon emlegetik, de aligha kerülhető meg az amerikai-orosz csúcstalálkozón az Irán körüli, akár háborús veszélyt is hordozó problémahalmaz, illetve Észak-Korea mindenki által óhajtott, de sem Moszkva, sem Peking által nem nagyon sürgetett nukleáris leszerelése.    

Témák
G20

Weber még nem adta fel

Publikálás dátuma
2019.06.28. 08:15
Még az is lehet, hogy Donald Tusk és Manfred Weber vetélytársakká válnak
Fotó: VIRGINIA MAYO / AFP
Elképzelhető, hogy még hétfőn reggel folytatódik a vasárnap kezdődő uniós csúcs, amelyen dönteni kellene arról, ki legyen az Európai Bizottság következő elnöke.
A következő napokban felgyorsulhat az Európai Unió tisztségeire jelölés folyamata, bár egyelőre annyira távoliak az egyes pártcsaládok közötti álláspontok, hogy még nem tudni, mikor száll fel a fehér füst, s derül ki az, kit jelölnek az állam- és kormányfők az Európai Bizottság élére és a többi fontos posztra. Az EU több vezetője már a G20-ak pénteken kezdődő és szombaton záruló csúcstalálkozóján egyeztethetnek a tisztségekről, vasárnap este pedig Brüsszelben rendkívüli uniós csúcsot is rendeznek a témának szentelve. Ám egyáltalán nem biztos, hogy ezeken a fórumokon sikerül dűlőre jutni a legfontosabb kérdésekben. Ezért Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte, szükség esetén kész hétfőn, közös reggeli keretében folytatnák a megbeszéléseket. A bizonytalanság miatt egyre nagyobb az esély arra, hogy az Európai Parlament történetében először nem választják meg a keddi alakuló ülés napján az EP elnökét. Ebben komoly szerepe van Manfred Weber nem csillapodó ambícióinak. Bár sokszor leírtuk már, hogy a német politikus bizottsági elnökké választására lényegében nincs esély, mivel a szociáldemokraták, a liberálisok és a Zöldek sem támogatják, ő maga továbbra sem tett le arról, hogy Jean-Claude Juncker utóda legyen . Weber jelenleg az Európai Néppárt (EPP) frakcióját irányítja, s hírek szerint ő maga is azt akarja, hogy kedden még ne döntsenek az EP elnökéről. Ez az elképzelése a néppárton belül sem aratott osztatlan sikert, sőt még saját közvetlen párttársa, Markus Ferber, a német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa sem lelkendezett az ötletért, amint ez a német Handelsblattnak adott nyilatkozatából is kiderült. Weber azért akar halasztást, mert hírek szerint amennyiben végképp le kell mondania az Európai Bizottság elnöki tisztségéről, akkor az EP elnökségére pályázna. Csakhogy ez a német nagykoalíción belül is bonyolítaná a helyzetet. A szociáldemokrata SPD ugyanis azt szeretné, hogy Németország – Jens Weidmann személyében – az Európai Központi Bank (EKB) vezetését kaparintsa meg. Márpedig ha Berlin egy fontos tisztséget kap, másikra már aligha pályázhat. Vagyis ha Webert parlamenti elnökké választanák, az EKB elnökségét Berlin nem szerezné meg. Az Európai Parlament frakcióvezetői kedden este ültek össze, ám már a találkozó előtt kikötötték, csak a leendő bizottsági programról egyeztetnek, nevek nem kerülnek szóba. Annyi azonban kiderült, hogy a szociáldemokraták és a liberálisok továbbra sem akarnak hallani Weber bizottsági elnökké választásáról. Ami az EP által kidolgozandó programot illeti, a külpolitikai kérdésekről általában egyetértettek, a klímaváltozás elleni küzdelem, illetve a közös európai valuta, az eurót érintő témákban azonban még vannak nézetkülönbségek. Az előzetes dokumentumban hangsúlyos szerepet kap a gendertéma, valamint a nők jogai is. Tovább tart a vita arról, bevegyék-e a programba az Európai Néppárt javaslatát, hogy a GDP 2 százalékára emeljék a katonai kiadásokat. Újra és újra felmerül a kérdés: ha nem Weber, akkor ki lehet az Európai Bizottság elnöke? Ez az, amire még senki sem tudja a pontos választ, a Politico azonban összeállította a lehetséges jelöltek listáját. Ezen akadnak egészen vad találgatások is, s persze semmi biztosíték sincs arra, hogy valóban közülük kerül ki a következő bizottsági elnök, de azért nagy a valószínűsége ennek. A listán megtalálhatjuk a szokásos neveket, így Michel Barnier-ét, aki ugyan néppárti, de Emmanuel Macron francia elnöknek sem lenne ellenére honfitársa megválasztása. A vele szembeni legnagyobb akadálynak az tűnik, hogy a németek nagyon nem kedvelik a franciát, mert akkor is ügyesen kampányolt a saját javára, amikor az EPP hivatalos jelöltje egyértelműen Weber volt. Barnier megválasztásába feltehetően akkor menne bele Berlin, ha az ország másik fontos befolyásos posztot kapna. Második helyen Alexander Stubb finn miniszterelnököt, az Európai Beruházási Bank alelnökét említik, aki az EPP liberális szárnyához tartozik. Megválasztása nem lenne jó hír Orbán Viktornak. Tavaly ugyanis ő is indult az EPP listavezetői tisztéért, s egyértelműen amellett foglalt állást, hogy a Fideszt zárják ki az EPP-ből. A listán szerepel a Világbank bolgár ügyvezetője, Krisztalina Georgieva neve, s a Nemzetközi Valutaalapot irányító Christine Lagarde-é. Továbbá az esélyesek között emlegetik Leo Varadkar ír kormányfőt, s némi meglepetésre Peter Altmaier német gazdasági minisztert. Feltűnő, hogy a TOP 9-ben két horvát politikus is szerepel: Andrej Plenkovic miniszterelnök és Kolindra Grabar-Kitarovic államfő. A Politico szerint vészmegoldásként akár Donald Tusk, az Európai Tanács leköszönő elnöke is szóba kerülhet, amennyiben a frakciók senkiről sem tudnának megállapodni. Maga Tusk egyébként azt közölte, nem szerepel a jelöltek között.