Már csak lézengenek a vásárlók az egykor zsibongó fővárosi piacokon

Publikálás dátuma
2019.06.30. 19:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Tömegiszony csak ritkán tör a látogatóra a fővárosi piacok többségében. A tolongás, a bódék és pultok alkotta sűrű sikátorok többnyire átadták helyüket a ládák, kézi targoncák, rekeszek halmai között szlalomozó lézengőknek.
Jöjjön ki lelkem szombaton, akkor mozgékonyabb a piac, de általában nagyon kevés a vevő – javasolja a fejkendős, aprócska, ráncos arcú idős hölgy az újpesti piacon. Előtte néhány műanyag dobozban málna. Az átlagosnál jóval olcsóbban adja, pedig-legalábbis szemre – nem hitványabb a drágábban kínáltaknál. Kéretlenül panaszra fakad, így megtudom, hogy a hat hektáros területen 30 asszony „bolyong”, hogy itt-ott egy-egy szemet találjon. Ráadásul rengeteg az adminisztráció is a napszámosokkal. Nagyon mostoha volt a termés, kínlódás az egész. A napszám már 1000 forintos óradíjnál tart, de ugye kávé, ebéd a napszámosoknak, csoda, hogy tönkre nem megy az ember a málnázásban még az egykori nagy termőtájon, Nógrádban is. Azt lehetne gondolni, hogy a piacok hajnalok hajnalán nyitnak és mire az első vevők megérkeznek, már minden pulton roskadásig van a zöldség, gyümölcs. Reggel 9 óra tájban azonban ládák, kézi targoncák, rekeszek halmai között szlalomoznak a vásárlók. Életkorra meglehetősen vegyes a kép. A babakocsit tologató, vagy a picit a hátán cipelő kismamák mellett többségben vannak a ránézésre 50 pluszos vásárlók. Egy ősz hajú hölgy elmondja, a lánya már inkább valamelyik bevásárlóközpont hipermarketjében vásárol, de ő mint ős-újpesti, már nem változtat a szokásain. Édesanyjával még kisgyermekként az ’50-es években kezdett a régi piacra járni. Nagyon szép meg tiszta ez az új piac, de nekem valahogy az a régi, kicsit kaotikus piac, a díszmadár kereskedőivel, mégis hiányzik – búcsúzik. Ha valakiből még ez a nem túlságosan zsibongó piac is tömegiszonyt váltott volna ki, kikapcsolódásnak ajánlhatom a Hold utcai piacot, ami ma már inkább afféle kulináris kirándulóhely. Kis híján elveszítette piac jellegét, különösen úgy, hogy már az egyetlen zöldségesnek is hűlt helye. Mint kiderült, állítólag az árus összeveszett a tulajdonossal és felmondott. Amíg az nem talál helyette másik embert, nincs zöldséges a piacon. Viszont akad kávézó, a földszinten nem is egy, az emeleten pedig körben a különlegességet is kínáló étkezdék. Első, de második pillantásra is nehéz elhinni, hogy a Hold utcai piac tulajdonképpen tanya. Legalábbis Rogán Antal polgármesterkedése idején a tanyatámogató programból a legnagyobb összeget kapta, bő 200 millió forintot. Az újpesti hölgyhöz hasonlóan talán a nosztalgia mondatja velem, hogy amikor édesanyámmal az ’50-es évek végén, ’60-as évek elején ide jártunk vásárolni, az volt az igazi. Kofákkal, zöldséggel, gyümölccsel, élő csirkével, amit ketrecben hoztak a környékbeli falvakból az asszonyok. Ugyanez a nosztalgia fog el a Lehel téri piacon is, ahol már felnőttként próbáltam átküzdeni magam a bódék, pultok alkotta szűk sikátorokon. Belátom, kényesebb szaglású, a zajra, higiéniára különösen kényes embernek nem volt ajánlatos a Lehelre járni, de én szívesen ebédeltem a resztelt májat rosejbnivel, koviubival a piac szélén található kifőzdében. Amúgy tetszetős a Rajk László tervei alapján funkcionalista stílusban épült piac. A hétfő itt is gyenge, az őstermelők asztalai üresek, ellentétben a szombattal. Igaz, néhány helyen a hétvégére kicsit feljebb kúsznak az árak a hét eleji pangáshoz képest, de mint a nevében is benne van, ez piac és itt még léteznek a piaci törvények. És persze afféle agoraként is működik. – Amikor fiatal voltam, bajnoki győztes meccsért kaptak a fiúk 7 ezer forintot, pedig Liszt Ferenc nem tudná lezongorázni a különbséget a régiek és a maiak között – méltatlankodik az egyik, jó hetvesnesnek tűnő férfi, vélhetően régi ismerősének, kortársának. Azután együtt szapulják a mai focit, észre sem véve a szatyruk súlyát a Nagy csarnokban, ahogy egykor hívták, manapság inkább a Vámházkörúti csarnok elnevezés illeti. Kedden ott is tapasztaltam, hogy még a turista csoportokkal együtt számolva sem mondhatni, hogy tömeg van. A 800 forintos cseresznyénél a magyar, a téliszalámis üzletnél a külföldiek alkotnak némi sokadalmat. Fiatal nő, kisgyermekével a zöldséges soron bóklászik. – Őszibarackot szeretnék venni a kicsinek, mert azt szereti és viszonylag megfizethető, de azért most nagyon drága a zöldség, gyümölcs – mondja beletörődve a mindent elborító árhullámba. Én is széttárom a karom, mi mást tehetnék, és veszek egy kiló őszibarackot. 
Szerző
Témák
piac

Minivárosközpont épült dombházzal

Publikálás dátuma
2019.06.30. 13:05

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Újabb 33 önkormányzati bérlakással gazdagodott a XIII. kerület, átadták a Klapka Központot.
Különleges, sok tekintetben egyedi, modern és mégis klasszikus agora, új városközpont jött létre Angyalföldön, a Kassák Lajos utca, Klapka utca, Tüzér utca, Pattantyús utca által határolt területen. A hivatalosan csütörtök óta, de valójában már egy ideje működő központ sokféle igényt kielégít, üzletek, vendéglátó helyek és szolgáltató cégek ügyfélterei mellett orvosi rendelők is helyet kaptak benne. A bérlakásokba beköltözők mellett a környéken élők is élvezik a hatalmas zöldfelületeket és közösségi tereket, a nagy kedvenc pedig máris az üzleteket „rejtő” hatalmas zöld domb, vagy ahogy nevezni kezdték építész berkekben és a környéken is, a dombház. Az egyedi megoldásokban gazdag központ tervei Média Építészeti Díjat kaptak, a kerület polgármestere pedig külön kiemelte beszédében, hogy a legkorszerűbb építészeti megoldások mellett a beruházás legfontosabb eleme a környezettudatosság. Tóth József szerint a Klapka Központ térszervezése mintaként szolgál majd jó ideig, kertészeti megoldásai pedig növelik a környéken élők komfortérzetét. A több mint tízezer négyzetméteres mini városközpontra nagy szükségük volt a környék tízemeletes paneljeiben és a másik oldal klasszikus bárházaiban élőknek egyaránt.
A jelentős részben felújításra szoruló, lepukkant fővárosi önkormányzati bérlakásállomány mellett teljesen szokatlan, hogy a 33 új lakás kiváló minőségű és minden tekintetben energiatakarékos megoldásokat tartalmaz, itt a rezsi biztosan nem lesz magas. A lakókat pályázaton választják ki. A helyi önkormányzat 2002-ben indította el bérlakás építési programját, azóta 11 helyszínen a mostaniakkal együtt már 630 új otthont tudtak átadni a bérlőknek. Ebben az önkormányzati ciklusban a kerület 50 bérlakás megépítését vállalta. Tavaly adták át a passzívházak követelményeinek is megfelelő Kartács utcai ingatlan 23 lakását, a mostani 33 bérlakással tehát jócskán túlteljesítették a terveket. Mivel pedig egy lépcsőzetes lakáshoz jutási rendszer is működik a kerületben, összesen már több mint ezer családot segítettek eddig jobb lakáskörülményekhez. A Klapka lakások 44 és 99 négyzetméteresek, nem kicsik, ezekhez csatlakozik a pinceszinten 4 akadálymentes parkoló, két elektromos és 74 sima gépkocsi parkoló, továbbá 36 kerékpártároló is. Az egész épületegyüttest az önkormányzat üzemelteti majd. Tóth József polgármester az avató ünnepségen is azt hangsúlyozta, hogy nem állnak le, 2033-ig megvannak az elképzelések a kerület fejlesztésére. Most ugyan még nincs kivitelezési szakaszban újabb építkezés, de az önkormányzat további helyszíneken is előkészíti a munkát. A Jász utca 72. szám alatt egy 35 bérlakást magába foglaló ingatlan építésére már megvan a kivitelező, nemrég eredményesen zárult a közbeszerzés. A Szent László út 66-68-ban pedig megkezdődött egy 60 lakásos önkormányzati bérház tervezése.

Lakáshelyzet számokban

A KSH adatai szerint 2017-ben nem épült a fővárosban önkormányzati bérlakás, 2018-ban pedig azt a 23 lakást jegyzik, amelyet a XIII. kerület a Kartács utcában adott át. Más kerületekben nem épült semmi a lakásgondok enyhítésére. Részletes adatsorok még csak 2017-ről vannak. Ezek alapján a bérlakásállomány nagyságát nézve a XIII. kerület áll az élen, itt összesen 6200 önkormányzati bérlakás van, a következő a VIII. kerület 4540, majd a IX. és a III. kerület 3152, illetve 3077 lakással. (Egy tavaly év végi adat szerint Erzsébetváros jelentősen növelte lakásainak számát, és már 5586 ingatlannal rendelkezik.) A sor végén a XXIII. kerület áll, Soroksáron csak 40 önkormányzati lakás van. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak is vannak lakásai, 1244 szerepel a KSH 2017-es listáján. A lakásállomány nincs jó állapotban, 36 százaléka 1900 előtt, több mint 47 százaléka pedig 1901 és 1945 között épült, 1989 óta mindössze 2,4 százalék az arány. Az önkormányzati lakások átlagos nagysága nincs 48 négyzetméter, több mint fele egyszobás, 37 százaléka kétszobás, több mint 17 százalékuk komfort nélküli. A szakemberek 2017-ben 1844 lakást bontásra ítéltek, de ebből 623-ban laktak. Akkor több mint 4 ezren szerepeltek a lakásigénylő listákon, miközben a 24.hu tavaly év végén közérdekű adatigénylésekkel összeszedett adatai szerint ugyanennyi, majdnem 4 ezer önkormányzati bérlakás állt üresen Budapesten, főként a rossz állapota miatt. A legtöbb kiadhatatlan lakással a józsefvárosi önkormányzat rendelkezik, a 4500 lakásból majdnem 900 üresen áll. 2017-ben 322 családot lakoltattak ki fővárosi önkormányzati bérlakásokból, 229 esetben a felhalmozott tartozások miatt.

Mindenkinek más a zöld: Tarlósék sikermutatóit árnyalják a szakértők

Publikálás dátuma
2019.06.30. 08:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Környezet-közelibb Budapestet ígértek az előválasztási kampányban az ellenzéki főpolgármester-jelöltek, de vajon mennyire zöld ma a főváros? A Városháza szerint nagyon is, de a szakértők másképp látják a hurráadatokat.
Karácsony Gergely a többi között Liget-projekt újratárgyalását, a Városliget közparkként való felújítását, a csillaghegyi öblözet árvízvédelmét, a Római-part megőrzését, a zöldterületek jogszabályi védelmét tűzte zászlajára előválasztási kampányában. Azt is ígérte, hogy megtiltaná a zöldterületek építési területté nyilvánítását, létrehozná a fővárosi főkertész pozícióját, bővítené a Tízezer új fát Budapestre programot, és új nagyvárosi parkot létesítene Észak-Csepelen.    A Greenpeace Magyarország 2016 végén ötpontos kiáltványt fogalmazott meg a zöldterületek védelmében – a kiindulási helyzet az elmúlt három évben nem sokat változott. Egy, a kiáltványhoz készült háttértanulmány szerint a városi zöldterületeknek néhány kivételtől eltekintve máig nincs igazi gazdája, sem kormányzati, sem önkormányzati szinten. - A magyar fejlesztéspolitika nem volt képes túljutni azon a ponton, hogy a városi zöldfelületre ne mint tartalék beépítési területre, hanem mint zöld infrastruktúrára, a szabadtéri rekreáció, a sport és az aktív szabadidő célterületére, közösségi térre, élőhelyre, levegő- és klímavédelmi eszközre tekintsen. Az állami és önkormányzati költségvetések rendre a zöldterületek fenntartását kurtítják meg, ha valahonnan forrásokat kell átcsoportosítani. Ez így nem mehet tovább, ha azt szeretnénk, hogy városaink továbbra is vonzóak, jó életnívót biztosítóak maradjanak, ne néptelenedjenek el, és ne kezdjen a több zöldre áhítozó városi lakosság kiköltözni a jelenleginél is nagyobb tömegben az agglomerációba – fogalmazta meg a tanulmányt készítő Bardóczi Sándor okleveles tájépítész mérnök. Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint a zöldfelületek csökkenésében jelentős szerepük van az autóknak. Az elmúlt harminc évben drasztikusan megnőtt a gépjárműpark Budapesten, és ezeket a tulajdonosok zömmel a közterületen parkoltatják. Ráadásul az önkormányzatok is segítik ezt a folyamatot azzal, hogy a saját háza előtt – közterületen - mindenki ingyen tárolhatja az autóját. Csakhogy ezek a felületek épp az úgynevezett „zöld sávban” terjeszkednek, a járda széle és az útszegély között, ami egyébként eredetileg a fáknak és a talajtakaró növényeknek szánt hely. - Az autóknál több kárt semmi nem okozott a városnak: parkolásnál nekitolatnak a fatörzsnek, az sérül, majd a fa lassan elpusztul, az egy-két tonnás járművek pedig összetömörítik a talajt, így az később nem nyeli el a vizet – mondta. Szavai szerint az lenne a cél, hogy minden kerületben legyen főkertész, aki felügyeli ezt a területet. Jó példákat sorolt olyan városokra, kerületekre, ahol a füvesítés, parkosítás megfelelő: ilyen Szarvas, Balatonfüred, Gyula, Sopron, Kőbánya vagy épp Angyalföld.
Egy város soha nem lehet elég zöld, azt azonban tényként kell elfogadni, hogy a város olyan terület, amely beépített – mondta lapunknak Szkordilisz Flóra, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nkft. ügyvezető igazgatója, aki szerint Budapest nagyon is zöld, így nincs oka szégyenkezni a nagyvárosok rangsorában, főként, ha az elmúlt évek civil és önkormányzati kezdeményezéseiről beszélünk. Szavai szerint az embereknek két fő okból van szükségük zöld felületre: egyrészt, mert – és ezt környezetpszichológiai tanulmányok is kimutatták – a fáktól jobb lesz a közérzetünk, (operáció után például a betegek gyorsabban gyógyulnak, ha az ablakuk fasorra vagy parkra néz), másrészt, mert nyáron segítenek elviselni az úgynevezett hőstresszt. Azt is kutatások igazolják, hogy egy bizonyos hőmérséklet felett ugrásszerűen nő a halálozási arány, a fák viszont természetes módon adnak hűvöset. Ezzel szemben például a légkondicionálók rendkívül károsak. - Ha melegszik az idő, az emberek bekapcsolják ezt a készüléket, ami – miközben hűti a lakások levegőjét – fújja ki a meleget, így az utca hőmérséklete emelkedik. Válaszként az emberek még feljebb csavarják a légkondicionálót, és még inkább fűtik az utcát – ezzel pedig a fák nem tudnak versenyezni – magyarázta a szakértő. Egyénileg is tehetnénk a „zöldért” - a hetvenes években például még teli voltak a meleget jól tűrő muskátlikkal a fővárosi balkonok, erkélyek, mára azonban a divat és a dizájn miatt ez megváltozott. Közben felnőtt egy olyan nemzedék is, amelyik nem tanulta meg a növények gondozását. Hasonló a helyzet a társasházi udvarokban, ahol a „közös lónak túros a háta” elv szerint vagy gondozzák a zöld felületet vagy nem. Korábban ráadásul a társasház dönthette el, hogy kivágnak-e fát vagy sem, mára szerencsére ez több önkormányzatnál engedélyhez kötött, és komoly bírsággal jár az önkényes fakivágás. Van példa jó kezdeményezésekre is. A Főkert például egyre többször ültet városi klímatűrő növényeket - rozmaringot, levendulát –, s egy olyan gépet is beszereztek, amellyel az idősebb fákat át tudják ültetni. Ha egy utcában fasort ültetnek, az élhetőbbé teszi a tereket, megjelennek az üzletek, kávézók, teraszok, fellendül a gazdaság. Egyre több helyen ismerik fel, hogy érdemes az adott közösséget is bevonni a parkosításba, mert jobban megbecsülik az általuk ültetett növényeket – ilyenre jó példa a Teleki tér, a Mátyás tér vagy a Magdolna negyed átalakulása, de közösségi kertek létesültek Kispesten, Kőbányán, Újbudán, illetve több más városban is.
Fairtás a Margit-szigeten
Fotó: Molnár Ádám / Népszava

Más az érzet

Miközben a fővárosiak – a néhány szerencsésebb budai kerületben élők kivételével – azt érzik, hogy folyamatosan csökken az őket körülvevő zöld terület, addig a fővárosi önkormányzat szerint az elmúlt kilenc évben éppenséggel nőtt a zöldfelület aránya: 5.594.329 négyzetméterről 5.895.115-re. Az akkori 27324 négyzetméternyi sövény helyett ma 35223 négyzetméternyi pompázik, az évelők területe robbanásszerűen megugrott 15738 négyzetméterről 39130-re, a rózsák pedig 703 négyzetméter helyett immár 3219 négyzetméteren virítanak. A képet árnyalja, hogy mindez csak a Főkert által kezelt fővárosi tulajdonú területekre vonatkozik, a kerületi tulajdonban levőkről nem kaptunk adatokat. Az elmúlt tíz évben mintegy 5 milliárd forint értékben valósítottak meg zöldfelületi beruházást a főváros által kezelt területeken, 2016. őszén pedig Tarlós István főpolgármester elindította a „10.000 új fát Budapestre!” elnevezésű programot – tájékoztatott Szűcs Somlyó Mária kommunikációs igazgató. A legnagyobb zöldterülettel egyébként a II., III. és XII, míg legkevesebbel az V., VI., VII. és VIII. kerület rendelkezik. Arra a kérdésre, hogy Budapest hol áll a zöld fővárosok európai rangsorában, azt a választ kaptuk: az első tizenötben biztosan benne van.

Szerző