Előfizetés

20 év tárgyalás után végre politikai megállapodás született az EU-Mercosur szabadkereskedelmi szerződésről

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.06.28. 22:00
Illusztráció
Fotó: AFP
Évi 4 milliárd eurót spórolhat az unió, ha megvan az egyezség az Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay alkotta blokkal.
Politikai megállapodás született péntek este az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur országai között tervezett szabadkereskedelmi szerződésről, amelyről már csaknem húsz éve folynak a tárgyalások. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint 39 tárgyalási forduló után sikerült előzetes egyezségre jutniuk a delegációknak.
Az EU az első nagyobb nemzetközi szereplő, amely hasonló szerződést üt nyélbe az Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay alkotta blokkal.

Az európaiak elsősorban az ipari termékek, például a járművek piacán szeretnének nagyobb hozzáférést a vállalataik számára, míg a dél-amerikaiak a mezőgazdasági áruk, köztük a marhahús és a cukor exportját kívánják leginkább növelni. A két tömb együttes lakossága meghaladja a 780 millió főt, a lépés a várakozások szerint segít elmélyíteni a politikai és gazdasági kapcsolatokat a felek között. A négy Mercosur-ország éves bruttó hazai terméke (GDP) együttesen 2800 milliárd dollár.
"Ez a legnagyobb hasonló egyezmény, amelyet az EU valaha is kötött. A nemzetközi kereskedelmi feszültségek közepette erős jelzést küldünk a világnak arról, hogy kiállunk a szabályalapú kereskedelem mellett" - emelte ki Jean-Claude Juncker, a brüsszeli testület elnöke. Hozzátette, az "ambiciózus, kiegyensúlyozott és átfogó" megállapodás tiszteletben tartja a környezetvédelmi és egyéb normákat, valamint megóvja az érzékeny szektorokat, és előnyös a vállalatok, a dolgozók és a gazdaság számára egyaránt.
Jair Bolsonaro brazil elnök történelmi lépést emlegetett, és közölte, eltörlik a vámokat például a narancslé, a kávé és bizonyos gyümölcsök terén.
Az EU már jelenleg is a Mercosur legnagyobb kereskedelmi és beruházási partnere, a jövőben megszűnő vámtarifák összértéke pedig nagyjából négyszer akkora, évi 4 milliárd euró lehet, mint a japán és kanadai megállapodással együttesen "megspórolt" összeg. Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos néhány hete kijelentette, hogy a legfontosabb prioritás számára ezen szerződés megkötése.
A szerződés ratifikációja még ütközhet nehézségekbe, ha Franciaország és más EU-tagállamok tiltakozni kezdenek például a marhahúsimport megugrása ellen, a környezetvédelmi szervezetek pedig az erdőirtás esetleges fokozódása miatt emelhetik fel a hangjukat.
A szerződés politikailag és gazdaságilag egyaránt fontos az elmúlt években Japánnal, Kanadával, Mexikóval és Vietnammal is ilyen megállapodást kötő Európai Uniónak. Ráadásul azokhoz hasonlóan szimbolikus jelentőséggel is bír, miután Donald Trump amerikai elnök kivonta az Egyesült Államokat a Csendes-óceáni Partnerség nevű megállapodásból (TTP), és szembehelyezkedett a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménnyel (TTIP).

322,88 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.28. 19:16

Fotó: Shutterstock
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 322,88 forintra csökkent este hét órakor a reggel fél hétkor jegyzett 323,87 forintról. Az euró pénteken 322,63 forint és 323,98 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 291,96 forintról 290,97 forintra, a dolláré pedig 284,95 forintról 284,30 forintra csökkent. Az euró a reggeli 1,1365 dollár után este 1,1356 dolláron állt. 

Túl csendesek a villanyautók - rendelettel kötelezi hangoskodásra őket az EU

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.06.28. 15:08

Fotó: Népszava
A magyar autósok akár kétharmadát is érintheti a változás, ennyien tervezhetnek ugyanis villanyautóra váltani a jövőben.
Július 1-jétől az új típusú hibrid és elektromos autókat kizárólag hanggenerátorral felszerelve lehet forgalomba hozni az Európai Unió tagállamaiban, hogy a szinte zajtalan járművek észlelése könnyebb legyen a gyalogosoknak és a kerékpárral közlekedőknek - hívta fel a figyelmet az EY üzleti tanácsadó. Pénteki közleményükben felidézték, hogy az Európai Parlament még 2014 tavaszán fogadta el és adta ki az erről szóló rendeletet. A júliusi határidő az új típusnak számító, azaz új EK típusjóváhagyási számmal rendelkező hibrid és tisztán elektromos járműveket érinti.
A rendelet célja, hogy az elektromos járművek biztonságosabb résztvevői legyenek a közlekedésnek és ezzel az elfogadottságuk is növekedjen.

Igen a villanyautóra, nem az önvezető járművekre

Az EY megbízásából az Ipsos Zrt. által készített, 500 magyar autóvezető megkérdezésével készült friss felmérésből az is kiderült, a válaszadók csaknem kétharmada szívesen váltana elektromos- vagy tölthető hibrid autóra egy kedvező ajánlat esetén. Majdnem minden tizedik válaszadó a költségektől függetlenül is azt tervezi, hogy ilyen típusú gépjárművet vesz a jövőben. A megkérdezetteket jelenleg leginkább az autók ára (40 százalék) és az egy töltéssel megtehető túl rövid távolság (28 százalék) tántorítja el a váltástól.
Az önvezető autókkal kapcsolatban már nem ennyire elfogadóak a magyar autósok. A felmérésben résztvevők harmada biztos abban, hogy 15 éven belül elterjednek ezek a járművek, de többségük soha nem gondolkodna el ilyen autó vásárlásán.