Az afgán választási bizottság tagjait mészárolták le a tálibok

Publikálás dátuma
2019.06.30. 12:06
Illusztráció - a kép az afgán erők egy korábbi, tálibok elleni hadművelete során készült.
Fotó: Wali Sabawoon / AFP
A biztonsági erők több tucatnyi tagját is megölhették a támadók szombaton. Aznap egy másik helyszínen is összecsaptak a tálibok és a kormány katonái.
Az afganisztáni Független Választási Bizottság nyolc tagjával végeztek szombat éjjel tálib fegyveresek Kandahár tartományban, írja a Reuters. A támadást követően a terroristák szóvivője azzal büszkélkedett:
szerintük a biztonsági erők 57 tagja is életét vesztette az összecsapásban, valamint elraboltak további 11 személyt, öt járművet és rengeteg fegyvert.

A kormány szerint persze hazudtak az áldozatok számáról. Hogy szerintük hány áldozata volt a rajtaütésnek, arról nincs hír.
Szintén szombaton, egy másik összecsapás a kormányerők és a tálibok között Farah tartományban nyolc katona életébe került, és további nyolcan megsérültek. Az ütközetnek a az afgán kormányerők légicsapása vetett véget, ami a hadsereg szerint rengeteg tálib fegyverest megölt.
Szerző

"A jövőt építjük" - először lépett amerikai elnök észak-koreai földre

Publikálás dátuma
2019.06.30. 10:11

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Trump bejelentette, hogy Washington és Phenjan újrakezdi az észak-koreai nukleáris leszerelést célzó tárgyalásokat.
„Azzal az imádsággal üdvözlöm a (tárgyaló) feleket, hogy egy ilyen jelentős gesztus újabb lépést jelentsen a béke útján, mégpedig nem csupán a Koreai-félsziget, hanem az egész világ számára”

„Azzal az imádsággal üdvözlöm a (tárgyaló) feleket, hogy egy ilyen jelentős gesztus újabb lépést jelentsen a béke útján, mégpedig nem csupán a Koreai-félsziget, hanem az egész világ számára”

Donald Trump vasárnap a Koreai-félszigetet kettéválasztó demilitarizált övezetben találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Trump a zárt ajtók mögött folytatott csaknem egyórás megbeszélése után újságíróknak elmondta: reméli, hogy a felek átfogó megoldásra jutnak a leszerelési kérdésben.
„Nem az számít, mennyi idő alatt csináljuk, csak az, hogy jól csináljuk”

– fogalmazott az amerikai elnök.

Trump hozzátette: néhány héten belül a felek felállítják a tárgyalásokat vezető küldöttségeiket. Bejelentette azt is, hogy a washingtoni delegáció élén Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Stephen Biegun, az amerikai kormányzat észak-koreai különmegbízottja áll majd. A panmindzsoni találkozó során Donald Trump, első amerikai elnökként, átlépte a demarkációs vonalat, és észak-koreai területre lépett.
„Nagy nap ez a világ számára. Azt jelenti, hogy véget vetünk a múltbeli ellenségeskedésnek, és megpróbálunk új jövőt teremteni”

– mondta az elnök a helyszínen újságíróknak.

Arra a kérdésre, meghívja-e Kim Dzsong Unt a Fehér Házba, azt felelte:
„Akár azonnal”.

Az észak-koreai vezető újságíróknak reményét fejezte ki, hogy Trump átlépése észak-koreai területre - amelyet bátor lépésnek nevezett – javítani fogja a két ország kapcsolatát:
„Magunk mögött hagyjuk a múltat, és a jövőt építjük”

– jelentette ki.

Hozzátette: megtiszteltetésnek venné, ha Trump ellátogatna Phenjanba. Donald Trump a „történelmi sétán” nagyszerű barátságnak nevezte a közte és Kim Dzsong Un közötti kapcsolatot. Noha az amerikai elnök nagyon pozitívan nyilatkozott a találkozójáról Kim Dzsong Unnal, kiemelve, hogy új fejezetet nyitnak Washington és Phenjan kapcsolatában, a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy az Észak-Koreával szembeni szankciók egyelőre érvényben maradnak. Arra a kérdésre, miszerint lehetséges-e az enyhítésük, annyit válaszolt:
„bármi megtörténhet a tárgyalások során”.

A héten Robert Ashley altábornagy, az Egyesült Államok katonai hírszerzésének vezetője a Fox televíziónak adott interjújában még azt mondta, véleménye szerint Kim Dzsong Un nem áll készen országa atomfegyver-mentesítésére.
A Trump-Kim találkozót kedvezően értékelte Ferenc pápa, aki szerint Koreában a tárgyalási kultúra jó példáját láthatta a világ.
„Azzal az imádsággal üdvözlöm a (tárgyaló) feleket, hogy egy ilyen jelentős gesztus újabb lépést jelentsen a béke útján, mégpedig nem csupán a Koreai-félsziget, hanem az egész világ számára”

– mondta vasárnapi Úrangyala imádságában a katolikus egyházfő.

Az amerikai elnök hetekkel ezelőtt már bejelentette, hogy levelet kapott Kim Dzsong Untól, aminek a tartalmát „csodálatosnak” és „meleg hangúnak” nevezte, bár a részleteiről nem számolt be. Ugyanekkor megjegyezte: arra számít, hogy „valami pozitív” dolog történik majd Washington és Phenjan viszonyában. Trump tavaly júniusban Szingapúrban találkozott először Kim Dzsong Unnal, és több kérdésben született elvi, szándéknyilatkozat jellegű egyetértés, egyebek közt a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről. Idén februárban azonban a Hanoiban tartott második csúcstalálkozó nem hozott konkrét, kézzelfogható előrelépést.

A G20 csúcs eredményei

Donald Trump szombat este Japánból, a G20-országcsoport oszakai találkozója után érkezett először Szöulba, ahol megbeszéléseket folytatott Mun Dzse In dél-koreai államfővel. A G20 – vagyis a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó csoport – csúcstalálkozója olyan zárónyilatkozat elfogadásával zárult, amely végül konszenzusos, kompromisszumos megfogalmazást tartalmazott a klímaváltozás kezelését illetően – olyan megfogalmazást, amely elfogadható volt a minél hatékonyabb éghajlatvédelmi intézkedéseket szorgalmazó Európa – főként Franciaország államfője, Emmanuel Macron –, valamint az egész klímakérdéssel kapcsolatban kételkedő, vonakodó amerikai elnök számára is. Két különálló passzus rögzítette azt, hogy az Egyesült Államok megerősíti döntését a párizsi klímaegyezményből való kilépésről, a többi tagállam pedig ugyanakkor elkötelezett a megállapodás betartása iránt. Az oszakai csúcs résztvevői szintén állást foglaltak amellett, hogy erőteljesebb intézkedéseket kell hozni a szabad, igazságos, hátrányos megkülönböztetés nélküli, átlátható kereskedelmi és befektetési környezet megteremtése érdekében, illetve a terrorizmus és az erőszak internetes terjesztése ellen. Az oszakai csúcstalálkozó résztvevői kötelezettséget vállaltak arra, hogy a nők egyenjogúságának megteremtésére és a nemi hovatartozásból eredő különbségek csökkentésére fognak törekedni a foglalkoztatásban, az oktatásban és az üzleti szférában. Az oszakai találkozón a kétoldalú tárgyalások is kiemelt figyelmet kaptak. Donald Trump találkozott Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Hszivel való találkozója során Trump ígéretet tett arra, hogy nem emeli a kínai importáruk vámját, amíg zajlanak az újrakezdett kereskedelmi tárgyalások a felek között. Egyúttal jelezte: a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég amerikai beszállítói tovább folytathatják majd tevékenységüket, illetve eladhatják a vállalat termékeit az Egyesült Államokban. Az elnök szerint a kereskedelmi minisztérium illetékesei a jövő héten megvitatják, hogy lekerül-e a Huawei a feketelistáról. Peking üdvözölte Trump döntését.

Frissítve: 2019.06.30. 18:02

Csúszik a spanyol kormányalakítás

Publikálás dátuma
2019.06.30. 09:58

Fotó: ARIS OIKONOMOU / AFP
Elképzelhető, hogy ismét előrehozott választást kell rendezni a kialakult erőviszonyok miatt. Négy év alatt ez lenne a negyedik.
Továbbra sincs kilátásban a spanyol kormány megalakulása, két hónappal a parlamenti választást követően, így a hivatalban lévő miniszterelnök, az új kabinetről szóló tárgyalásokat vezető Pedro Sánchez már az előrehozott választások megrendezését sem zárja ki. A gondot az jelenti, hogy az áprilisi voksolást 28,5 százalékkal megnyerő szocialisták messze nem tettek szert abszolút többségre, így koalíciós kormányt kell alakítaniuk. Ez azonban nem egyszerű amiatt, mert a spanyol törvényhozás rendkívül szerteágazó. Sánchez szíve szerint a gazdaságpolitikáját tekintve liberális Ciudadanosszal lépne koalícióra, így kényelmes biztos többségre támaszkodhatnának, és centrista kormány jöhetne létre, de Albert Rivera pártelnök még a választás előtt kikötötte: nem hajlandó szövetséget kötni a szocialistákkal. Sáncheznek ezért nincs más választása, a baloldali Podemosszal, illetve regionális pártokkal, köztük a katalán függetlenségpárti ERC-vel kell összefognia.
Sánchez azonban láthatóan ódzkodik a radikális baloldallal való szövetségtől. A szocialisták programja jóval piacbarátabb a Podemosénál, s a szocialista miniszterelnök mintha nem is tartaná túlságosan megbízhatónak a pártot. A Podemos ragaszkodik ahhoz, hogy kormányzati tényező legyen, Pedro Sánchez ezzel szemben kisebbségi kabinet megalakításában gondolkodik. Szerinte a baloldali radikális párt 42 képviselői helye túl kevés ahhoz, hogy rászolgáljon akár egyetlen miniszteri tárcára is.
A szocialisták kezdenek kételkedni abban, hogy a bármilyen megszorítás ellen hevesen tiltakozó Podemos hajlandó lesz-e egyáltalán támogatni Sánchez következő kormányát. „Ez nem a Trónok harca. Felelős viselkedést várunk el. Világos viszonyokat akarunk, tudni kívánjuk, nemmel, a jobboldali pártokkal együtt szavaznak-e a Podemos képviselői az új kormányról szóló bizalmi szavazáson” – tette fel a költői kérdést a szocialisták szóvivője, Adriana Lastra a spanyol közszolgálati televízióban. Pablo Iglesias, a Podemos elnöke úgy vélte, a tárgyalások szeptemberig is elhúzódhatnak. Adriana Lastra ezzel kapcsolatban nem tartotta kizártnak, hogy a baloldali radikálisok már most azon morfondíroznak, milyen indokkal utasítsák el az együttműködést a szocialistákkal.
Pedro Sánchez miniszterelnök még az oszakai G20-as csúcstalálkozóra való elutazása előtt kifejtette, nem szeretne idő előtti választásokat, de a Podemosnak vannak olyan feltételei, amelyeket a szocialisták nem fogadhatnak el. Ezek közé tartozik egyebek mellett az, hogy a Podemos jelentősen megadóztatná a vállalkozókat, és csökkentené a heti munkaidőt. A szocialisták és a Podemos közötti bizalmat az sem erősíti, hogy a baloldali radikálisok szerint Sánchez folyamatosan a jobboldalnak udvarol, támogassák kabinetjét egy bizalmi szavazáson. A miniszterelnök ezt azzal indokolja, hogy ez esetben nem lenne a katalán függetlenségpártiak szavazataira utalva.
Spanyolországban nem első ízben áll elő ilyen bizonytalan belpolitikai helyzet egy parlamenti választás után. Nem is kell sokat visszamenni az időben: a 2015-ös parlamenti választást követően sem alakultak ki egyértelmű viszonyok a parlamentben, így fél évig tartó patthelyzetet követően új választást írtak ki, amely után konzervatív kormány alakult. A második voksolás előtt Pedro Sánchez is próbálkozott kormányalakítással, de a Podemos végül nem támogatta, így most is megismételheti magát a történelem – azzal a különbséggel, hogy most nagyságrendekkel népszerűbbek a szocialisták, mint négy évvel ezelőtt. A parlamenti választás óta a közvélemény-kutatók rendre 30 százalék felett látják a pártot, amely a május végén megrendezett európai parlamenti voksoláson 32,8 százalékot szerzett. Júniusban akadt olyan felmérés is, az Invymark iroda részéről, amely 35 százalék felett látta a szocialistákat. Ha folytatódna ez a trend, a szocialisták biztos győzelemre számíthatnának egy előrehozott választáson, ám semmi garancia sincs arra, hogy egy új parlamentben a mostaninál jóval tisztább viszonyok állnának elő. Már csak azért sem, mert ez lenne négy éven belül a negyedik parlamenti választás, melynek nyomán mind jobban megrendülhet az emberek bizalma a politikai életben, az intézményrendszerben, ez pedig alacsony részvételi arányt idézhetne elő, ami gyakran a jobboldali radikálisoknak kedvez.
Minden olyan egyszerű lenne, ha Albert Rivera, a Ciudadanos elnöke feladná ellenkezését, s hajlandó lenne koalícióra lépni a szocialistákkal. Mariano Rajoy korábbi néppárti miniszterelnök egy interjúban arra utalt, hogy ez lenne a legjobb megoldás hazája számára.
A Ciudadanos sokáig egyfajta reménysugár volt nem csak a spanyol, hanem az európai liberálisok számára is. A párt elsősorban a fennálló politikai elittel szembeni támadások révén, valamint azzal vált népszerűvé, hogy a korrupció elleni küzdelem élharcosának tűnt. Ám a liberális elemek mindinkább kezdenek eltűnni a Ciudadanos programjából. A párt egyre inkább a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Voxhoz közeledik, több regionális együttműködést is kötöttek egymással, kiegészülve a Néppárttal. Ez történt Andalúziában, s ennek köszönhetően lett jobboldali polgármestere Madridnak.
Albert Rivera célja szakértők szerint az, hogy ő váljon az ellenzék vezető erejévé. Egyelőre azonban semmi sem igazolja stratégiájának helyességét: mióta a Ciudadanos jobbra fordult, jelentősen megcsappant támogatóinak száma. Ám nemcsak belföldön nézik növekvő ellenszenvvel a szélsőjobbal való kokettálást. Az Európai Parlamentben a párt a liberálisok padsoraiban foglal helyet, az Emmanuel Macron által fémjelzett francia képviselők azonban elfogadhatatlannak tartják, hogy a képviselőcsoporthoz tartozó pártok egyike a Marine Le Penhez hasonló nézeteket valló erőkkel fogjon össze.
A Ciudadanoson belül is feszültséget keltett ez a hozzáállás, többen is kurzusának felülvizsgálatát követelték Riverától, két elnökségi tag pedig bejelentette távozását. A bírálók szerint Sánchezt így rákényszerítik arra, hogy úgy táncoljon, ahogy a Podemos fütyül.