Szabad szemmel - Palotaforradalom tört ki az Európai Néppártban

Publikálás dátuma
2019.07.01. 06:28

Nemzetközi sajtószemle, 2019. július 1.
Bloomberg Palotaforradalom tört ki az Európai Néppártban, miután a német kancellár ejtette saját jelöltjüket és helyette inkább a szociáldemokrata Timmermanst akarta a Bizottság elnökének. Emiatt a személyi kérdések eldöntésére összehívott brüsszeli csúcson teljes káosz van, a tanácskozást fel is függesztették, Tusk most kétoldalú egyeztetéseken próbál valamilyen megoldást találni. Ezzel párhuzamosan ismét forgalomba kerültek bizonyos nevek Juncker utódjaként, ideértve Barnier-t, Georgievát, a Világbank bolgár elnökét, valamint a horvát kormányfőt. A konzervatív bolgár miniszterelnök ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy ki kell tartani Weber mellett, mert Merkel a CDU és nem az EPP elnöke. Ír kollégája pedig arról beszélt, hogy a német vezető a pártcsaládon belül senkitől sem kért támogatást a szocialistákkal és a liberálisokkal tető alá hozott alkuhoz. Varadkar egyben emlékeztetett arra, hogy Timmermans-szal szemben nagy az ellenállás az új tagállamok között. Csehország képviseletében Babis azt hangoztatta, hogy a holland politikus nem tudja egyesíteni Európát. Véleményét osztja Szlovákia is. Kovács Zoltán pedig azt tette közzé a twitteren, hogy Magyarország mindenképpen meg akarja torpedózni a szociáldemokrata csúcsjelölt győzelmét, mert az teljességgel elfogadhatatlan volna. Ám ha mégis ő futna be, nos, az lidércnyomás volna Orbán Viktor számára, mert Timmermans mindig is határozottan kiállt a magyar jogállam lebontása ellen, mutat rá a jelentés. A V4-ek nem tudják megakadályozni megválasztást, még akkor sem, ha Olaszország is csatlakozik hozzájuk. Jelenleg egyetlen jelöltnek sincs esélye, hogy megkapja a szükséges többséget.
FT Valóságos falba ütközött a német kancellár, miután Merkel kereszténydemokrata szövetségesei kerek-perec visszautasították, hogy egy szociáldemokrata legyen a Bizottság következő elnöke. A nagy ellenállás csapás Timmermansnak, aki az oszakai csúcson született német-francia-spanyol-holland egyetértés alapján már esélyesnek érezhette magát. Az alku értelmében Weber az EP első embere lett volna. Csakhogy a Néppárt fellázadt a hivatalos csúcstalálkozó előtt tartott kereszténydemokrata találkozón, amire idáig nemigen akadt példa. A visegrádiak is határozottan elutasítják a holland politikust. Orbán Viktor megalázónak minősítette a kancellár elképzelését.
Die Welt A lap úgy értesült, hogy Merkel meglehetősen elszigetelődött a Néppártban, a többiek élesen támadták. A brüsszeli csúcs előtt összehívott szokásos megbeszélésen, zárt ajtók mögött az hányták a szemére, hogy figyelmen kívül hagyta az EPP érdekeit, amikor nem állt ki teljes határozottsággal Weber mellett. A konzervatívok elvetik Timmermanst, így most jól tájékozott körök szerint megint előtérbe került a bajor politikus megválasztása. A többség úgy gondolja, hogy nem szabad harc nélkül feladni a küzdelmet, és nem fogadják el azt, amit a német kancellár Osakában kialkudott. A helyzet kiélezettségére utal, hogy a csúcstalálkozó jó háromórás késéssel kezdődött, majd éjjel 11 óra tájékán Tusk felfüggesztette, mert semmi esélyt nem látott a megegyezésre. Ezért az éjszaka során mind a 28 állam- és kormányfővel tárgyalni akar. Utána teljes körben folytatódik a tanácskozás.
Politico Orbán Viktor azt írta a Néppárt elnökének, hogy súlyos, sőt történelmi hiba volna, ha az európai konzervatívok támogatnák a német-francia megállapodást a vezető uniós posztok betöltéséről. A Daul-nak küldött levélben a miniszterelnök elismeri: pontosan tudja, hogy a pártcsalád felfüggesztette a Fidesz tagságát, így ő most semmilyen formában nem befolyásolhatja a kereszténydemokraták politikáját. Ám a helyzet súlyossága folytán mégis ezt teszi, mert hiába nyerte meg az EPP a választásokat, átengedné a Bizottság vezetését a szociáldemokratáknak. Márpedig ez Orbán szerint megalázó, azon kívül pedig aláásná a Néppárt tekintélyét és méltóságát a világpolitikában. Továbbá igencsak rombolná a pártcsalád tekintélyét a saját választók körében. Mindent egybevéve pedig önmegsemmisítéshez vezetne, ha a nagy vetélytárs kapná meg a legfontosabb EU-s tisztséget. A kormányfő kéri Dault, hogy az tegyen meg mindent a kudarcnak az elkerülésére. Egyben arról tájékoztatja, hogy ő maga is ebben szellemben kíván tárgyalni konzervatív kollégáival.
Guardian A vezércikk szerint Putyin téved, amikor leírja a liberalizmust, mert a liberális értékek továbbra is épp olyan fontosak a világ számára, mint idáig bármikor. Hozzáteszi, hogy az elnök eddig már sokféle arcát mutatta, ám most lehullt az álarc, és ami előtűnt, az meglehetősen undorító: középszerűség, félelem és düh szülte kicsinyes gondolkodásmód. Világnézete, amit a hideg háború és a KGB-nél kapott kiképzés formált, eltorzult, sértett és defenzív. Szinte semmiről nincs jó véleménnyel, és teljesen üres, ha a vezetésről és erkölcsi iránymutatásról van szó. A Financial Times-nak adott interjú szándékosan provokatív, és megint csak azt célozta, hogy erősítse a megosztottságot. De éppen azért kell vele foglalkozni, mert itt mutatkozik meg a putyinizmus fenyegető, felforgató oldala. Trump a szövetségese, mindketten szeretik a tekintélyelvű kormányzást, az elnöki rendeleteket, ugyanakkor elutasítják a demokratikus korlátokat és durva víziójuk van a nemzetek, a pénz és a puszta erő által széttagolt világról. Európán belül Orbán Viktor példa az erős emberre, akinek a félelemkeltő üzenete az, hogy a lakosság és a nemzet veszélyben van, több külső forrás miatt is, és ő csak meg akarja védeni az övéit. Olyan, lidércnyomásos világ ez, amelyben a demokratikus egyetértés már nem számít, ahol kigúnyolják az egyéni jogokat, ahol büntetik a gender-beli és faji különbségeket, a bíróságok és a bírák immár nem pártatlanok, az újságok azt írják, amit megrendelnek tőlük, gyengeségnek tekintik a türelmet és a részvétet, viszont semmibe veszik a nemzetközi jogot. A jobboldali fenyegetés nyilvánvaló. Ugyanakkor meg kellene fontolniuk tetteiket azoknak, akik a baloldalról hajlandóak együttműködni a mai fasizmussal. A demokrácia és az EU hiányosságai nem igazolhatják a rombolást és a rágalmakat.    A 30-as évek tanulsága, hogy ismerni kell az ellenséget. Meg kell védeni az egyetértésen és szabályokon alapuló világrendet, ahelyett, hogy behódolnánk az új, nemzeti-populista kigőzölgés demagógjainak. Nagyon igaza volt Tusknak, amikor azt mondta, hogy igazából a tekintélyelvűség, a személyi kultusz és az oligarchák uralmának ideje járt le. Látni kell, hogy Putyin milyen Oroszországot teremtett: olyat, amely egypártrendszer, amelyben rendszerszintű a korrupció, a polgárjogok elnyomása, a cenzúra és a maffia-típusú gyilkosság. Biztos, hogy sokan akarnának az elnök szemébe nézni, csak éppen más okból, mint ahogyan azt ő hiszi.   
Daily Telegraph A konzervatív újság azt írja, miután Putyin támadást intézett a liberalizmus ellen, hogy az interjú tanúsítja: érdemes harcolni a szabadságért. A világban, Magyarországtól kezdve, Olaszországon át, az USÁ-ig, ellenhullám indult a liberalizmus ellen, a hozzákapcsolt nyitott határokkal, multikulturalizmussal, politikai korrektséggel és a bürokratikus elit által hozott csip-csup szabályokkal egyetemben. Nem csoda ezek után, hogy az orosz elnök éles támadást indított a liberálisok ellen, miközben keresi a viszályok lehetőségét a nemzetközi színtéren. De már a fogalom meghatározásánál téved, mert csupán a liberalizmus vitatott kísérő jelenségeit ragadta ki, mintha azok alkotnák az irányzat lényegét.    A szabadság olyan dolgokat ad, amiket megéri megvédeni: így a szólásszabadságot és a szabad vállalkozás jogát. A gond ott van, amikor elválnak a gazdasági és politikai szabadságjogok. Bárcsak a kínaiak élvezhetnék a liberalizmus összes gyümölcsét, akkor igazságosabb lenne a javak elosztása és ismét csak bebizonyosodna, hogy minél szabadabb egy nép, annál magasabb az életszínvonala. Ez az a tanulság, amit Putyin nyilvánvalóan nem hajlandó belátni: nem mehet bele ilyesmibe, mert akkor bizonyosan összeomlana szklerotikus, tekintélyelvű rendszere. Nem egyszerűen zavart igyekszik kelteni külföldön, hanem emellett odahaza ideológiai alapot akar teremteni a diktatúra számára.
Szerző

Tajani: Az EP július 3-án megválasztja elnökét, akár lesz javaslata a Tanácsnak, akár nem

Publikálás dátuma
2019.07.01. 00:18

Fotó: Dursun Aydemir / AFP
Donald Tusk felfüggesztette az európai uniós csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel.
Az Európai Parlament (EP) kedden kezdődő, háromnapos alakuló ülése során, július 3-án megválasztja saját elnökét, „akár lesz javaslata a posztra az Európai Tanácsnak, akár nem” – jelentette ki Antonio Tajani, az EP elnöke Brüsszelben, a rendkívüli EU-csúcs megkezdését követően tartott sajtótájékoztatóján, vasárnap este. Az MTI összefoglalója szerint Tajani aláhúzta: „kizárt, hogy az európai uniós tagországok vezetőinek elhúzódó, kemény vitája miatt” az uniós parlament elhalassza elnökének megválasztását. Az EP-elnök megválasztása teljesen független a tanács és a tagállami vezetők akaratától – szögezte le. Az EP elnöke megerősítette, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztségére az Európai Tanácsnak kell javaslatot tennie az európai parlamenti választás eredménye alapján. Kijelentette: meg kell védeni a csúcsjelölti rendszert, vagyis amelyik pártcsalád megnyerte a választásokat, annak a jelöltjének kell betöltenie az Európai Bizottság elnöki posztját. Mivel az Európai Néppárt nyerte a választásokat, a bizottság elnöke a néppártiak képviselője kell, hogy legyen, noha az uniós szerződések alapján ez nem kötelező érvényű – mondta Tajani.

Felfüggesztették az EU-csúcsot

Az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében vasárnap késő este közölte: Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette az európai uniós csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel. Preben Aamann hozzátette, hogy a kétoldalú megbeszélések befejezését követően az EU-csúcs folytatódik. A szóvivő a tagállami vezetőkkel tervezett bilaterális tárgyalások számát illetően nem adott tájékoztatást. Egy másik diplomata azt mondta, hogy „hosszabb szünetre” számít a plenáris tanácskozáson. A Politico hírportál egy diplomatától úgy értesült, hogy a csúcstalálkozón egyelőre nem értek el előrelépést.

„A javasolt egyezség halott”

A Politico eközben arról számolt be, hogy „fellázadtak” az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó uniós állam- és kormányfők a kompromisszumos megoldástervezet ellen, amelynek értelmében a tagállamok Frans Timmermans szociáldemokrata listavezetőt jelölték volna az Európai Bizottság élére a vasárnapi brüsszeli EU-csúcson. A hírportál értesülései szerint a kompromisszumnak szánt javaslat ezzel elbukni látszik, és így folytatódik a megoldás keresése. Bennfentesek arról számoltak be, hogy ismét felmerült például a francia néppárti Michel Barnier és a dán liberális Margrethe Vestager neve. „A javasolt egyezség halott” – fogalmazott egy névtelenséget kérő illetékes. A Financial Times brit lap azt írta, hogy a francia-német-spanyol-holland megállapodást egyedül Angela Merkel kancellár támogatta aktívan az EPP-s vezetők közül. Felemelte a szavát a tervezet ellen többek között Andrej Plenkovic horvát, Bojko Boriszov bolgár, Leo Varadkar ír, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök is.

A csúcstalálkozó több mint három órával a tervezett után kezdődött csak meg hivatalosan, addig szűk körű, két- és többoldalú egyeztetések zajlottak. A kiszivárogtatások megelőzése érdekében az ülésteremben blokkolják a mobiltelefonok térerejét, akárcsak az előző heti EU-csúcson. Névtelenséget kérő diplomaták azt mondták, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke jóval kevésbé derűlátó, mint korábban, nem hiszi, hogy sikerül megegyezésre jutni az Európai Parlament keddi alakuló üléséig. Egyesek már egy újabb rendkívül csúcstalálkozó lehetőségét emlegetik július közepére. 

Orbán levelet írt a Néppárt elnökének

Vasárnap az MTI azt írta: úgy tudja, Frans Timmermans szociáldemokrata csúcsjelöltet javasolta kompromisszumos megoldásként az Európai Bizottság élére Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Pár órával később közölte, hogy brüsszeli forrásai szerint ez igazából nem történt meg, de a lavina már elindult. Előbb a kormánysajtó egyik gyöngyszeme, az Origo vitte tovább az „elvtelen kompromisszum” hírét, majd a kormány nevében Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár reagált teljes sértődöttséggel arra. Vasárnap a Politico közzétette Orbán Viktor az Európai Néppártot (EPP) vezető Joseph Daulnak címzett levelét is, melyben a miniszterelnök egyebek mellett azt írta: „teljes mértékig tisztában vagyok a ténnyel, hogy a Fidesz, mint a Néppárt tagja, jelenleg fel van függesztve, és így „nem lehet befolyással”. Levele szerint „a francia és a német vezetés” Frans Timmermanst akarja az EB elnökének. A magyar kormányfő szerint Timmermanst nem támogathatja a Néppárt, mert ezzel lemondana egy megnyert pozícióról, amiért „harcolt”, és ez „elsősorban és mindenek előtt megalázó”. Erről itt írtunk bővebben.

Háromnapos alakuló ülés

Kedden kezdődő, háromnapos alakuló ülésével kezdi meg munkáját az új összetételű Európai Parlament. Az újonnan megválasztott képviselők a strasbourgi plenáris ülésen választják meg a parlament elnökét, 14 alelnökét és az öt quaestort (utóbbiak felelősek a képviselőket érintő adminisztratív és pénzügyekért). A parlament szavazni fog az állandó bizottságok és albizottságok taglétszámáról, valamint összetételéről is. A következő hetekben a bizottságok megtartják első ülésüket, amelyen megválasztják elnökeiket és alelnökeiket. Ezt követően, várhatóan még júliusban – az uniós tagországokat képviselő Tanács javaslatára – az Európai Parlament megválasztja az Európai Bizottság elnökét, a képviselők többségének szavazatával. Az elnökké választáshoz 353 voks szükséges. Augusztus-szeptember folyamán a tagállamok az Európai Bizottság új elnökével együttműködve javaslatot tesznek a bizottság tagjaira, az EP szakbizottságai pedig meghallgatják a biztosjelölteket. Előreláthatólag október-november körül szavaz az EP az új Európai Bizottságról, majd beiktatják a testületet. Vasárnap este kezdett, rendkívüli brüsszeli találkozójukon az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.

Szerző
Frissítve: 2019.07.01. 00:53

A fenntarthatóságról és a jogállamiságról szól majd Finnország uniós elnöksége

Publikálás dátuma
2019.06.30. 20:49

Fotó: PETER ENDIG / Picture-Alliance / AFP
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett a nagyhatalmi versengés és az uniót szétverő önzés ellen lépne fel a soros elnökséget július elsejétől fél évig betöltő Finnország.
Július elsejétől hat hónapig Finnország tölti be az Európai Unió soros elnökségét. az észak-európai állam Romániától veszi át, majd januárban Horvátországnak adja tovább a tisztséget. Az EU-hoz közel 25 évvel ezelőtt, 1995-ben csatlakozott Finnország 1999 és 2006 után immár harmadszor látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.
Helsinki már véglegesítette "Fenntartható Európa, fenntartható jövő" mottójú programját, amelyben a közös értékek, a jogállamiság erősítését, az éghajlatváltozás elleni küzdelem előmozdítását, a kontinens biztonságának fokozását, illetve az EU versenyképességének növelését tűzte ki célul. Mint kiemelték a finn elnökség honlapján: "a nagyhatalmi versengés és az asszertív unilateralizmus fokozódóban van, a nemzetközi szabályalapú rendszert kihívások érik. Annak is szemtanúi vagyunk, hogy megkérdőjeleződnek az EU közös értékei, mi több, az egyik tagállam a közösség elhagyására készül". Utóbbival a Brexitre utaltak. Azt is hozzátették:
"meg kell óvni az európai integráció sarokköveit, a békét, a biztonságot, a stabilitást, a demokráciát és a prosperitást".

Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai jövő csütörtökön Helsinki látogatnak, ahol a finn prioritásokról egyeztetnek.
A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest vesztett korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy az Európai Tanácsnak már saját elnöke van, a külügyi tanács üléseit pedig az elnöklő állam külügyminisztere helyett már az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése. Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben kerül ismét sorra.