Tajani: Az EP július 3-án megválasztja elnökét, akár lesz javaslata a Tanácsnak, akár nem

Publikálás dátuma
2019.07.01. 00:18

Fotó: Dursun Aydemir / AFP
Donald Tusk felfüggesztette az európai uniós csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel.
Az Európai Parlament (EP) kedden kezdődő, háromnapos alakuló ülése során, július 3-án megválasztja saját elnökét, „akár lesz javaslata a posztra az Európai Tanácsnak, akár nem” – jelentette ki Antonio Tajani, az EP elnöke Brüsszelben, a rendkívüli EU-csúcs megkezdését követően tartott sajtótájékoztatóján, vasárnap este. Az MTI összefoglalója szerint Tajani aláhúzta: „kizárt, hogy az európai uniós tagországok vezetőinek elhúzódó, kemény vitája miatt” az uniós parlament elhalassza elnökének megválasztását. Az EP-elnök megválasztása teljesen független a tanács és a tagállami vezetők akaratától – szögezte le. Az EP elnöke megerősítette, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztségére az Európai Tanácsnak kell javaslatot tennie az európai parlamenti választás eredménye alapján. Kijelentette: meg kell védeni a csúcsjelölti rendszert, vagyis amelyik pártcsalád megnyerte a választásokat, annak a jelöltjének kell betöltenie az Európai Bizottság elnöki posztját. Mivel az Európai Néppárt nyerte a választásokat, a bizottság elnöke a néppártiak képviselője kell, hogy legyen, noha az uniós szerződések alapján ez nem kötelező érvényű – mondta Tajani.

Felfüggesztették az EU-csúcsot

Az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében vasárnap késő este közölte: Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette az európai uniós csúcstalálkozót, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a tagállamok vezetőivel. Preben Aamann hozzátette, hogy a kétoldalú megbeszélések befejezését követően az EU-csúcs folytatódik. A szóvivő a tagállami vezetőkkel tervezett bilaterális tárgyalások számát illetően nem adott tájékoztatást. Egy másik diplomata azt mondta, hogy „hosszabb szünetre” számít a plenáris tanácskozáson. A Politico hírportál egy diplomatától úgy értesült, hogy a csúcstalálkozón egyelőre nem értek el előrelépést.

„A javasolt egyezség halott”

A Politico eközben arról számolt be, hogy „fellázadtak” az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó uniós állam- és kormányfők a kompromisszumos megoldástervezet ellen, amelynek értelmében a tagállamok Frans Timmermans szociáldemokrata listavezetőt jelölték volna az Európai Bizottság élére a vasárnapi brüsszeli EU-csúcson. A hírportál értesülései szerint a kompromisszumnak szánt javaslat ezzel elbukni látszik, és így folytatódik a megoldás keresése. Bennfentesek arról számoltak be, hogy ismét felmerült például a francia néppárti Michel Barnier és a dán liberális Margrethe Vestager neve. „A javasolt egyezség halott” – fogalmazott egy névtelenséget kérő illetékes. A Financial Times brit lap azt írta, hogy a francia-német-spanyol-holland megállapodást egyedül Angela Merkel kancellár támogatta aktívan az EPP-s vezetők közül. Felemelte a szavát a tervezet ellen többek között Andrej Plenkovic horvát, Bojko Boriszov bolgár, Leo Varadkar ír, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök is.

A csúcstalálkozó több mint három órával a tervezett után kezdődött csak meg hivatalosan, addig szűk körű, két- és többoldalú egyeztetések zajlottak. A kiszivárogtatások megelőzése érdekében az ülésteremben blokkolják a mobiltelefonok térerejét, akárcsak az előző heti EU-csúcson. Névtelenséget kérő diplomaták azt mondták, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke jóval kevésbé derűlátó, mint korábban, nem hiszi, hogy sikerül megegyezésre jutni az Európai Parlament keddi alakuló üléséig. Egyesek már egy újabb rendkívül csúcstalálkozó lehetőségét emlegetik július közepére. 

Orbán levelet írt a Néppárt elnökének

Vasárnap az MTI azt írta: úgy tudja, Frans Timmermans szociáldemokrata csúcsjelöltet javasolta kompromisszumos megoldásként az Európai Bizottság élére Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Pár órával később közölte, hogy brüsszeli forrásai szerint ez igazából nem történt meg, de a lavina már elindult. Előbb a kormánysajtó egyik gyöngyszeme, az Origo vitte tovább az „elvtelen kompromisszum” hírét, majd a kormány nevében Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár reagált teljes sértődöttséggel arra. Vasárnap a Politico közzétette Orbán Viktor az Európai Néppártot (EPP) vezető Joseph Daulnak címzett levelét is, melyben a miniszterelnök egyebek mellett azt írta: „teljes mértékig tisztában vagyok a ténnyel, hogy a Fidesz, mint a Néppárt tagja, jelenleg fel van függesztve, és így „nem lehet befolyással”. Levele szerint „a francia és a német vezetés” Frans Timmermanst akarja az EB elnökének. A magyar kormányfő szerint Timmermanst nem támogathatja a Néppárt, mert ezzel lemondana egy megnyert pozícióról, amiért „harcolt”, és ez „elsősorban és mindenek előtt megalázó”. Erről itt írtunk bővebben.

Háromnapos alakuló ülés

Kedden kezdődő, háromnapos alakuló ülésével kezdi meg munkáját az új összetételű Európai Parlament. Az újonnan megválasztott képviselők a strasbourgi plenáris ülésen választják meg a parlament elnökét, 14 alelnökét és az öt quaestort (utóbbiak felelősek a képviselőket érintő adminisztratív és pénzügyekért). A parlament szavazni fog az állandó bizottságok és albizottságok taglétszámáról, valamint összetételéről is. A következő hetekben a bizottságok megtartják első ülésüket, amelyen megválasztják elnökeiket és alelnökeiket. Ezt követően, várhatóan még júliusban – az uniós tagországokat képviselő Tanács javaslatára – az Európai Parlament megválasztja az Európai Bizottság elnökét, a képviselők többségének szavazatával. Az elnökké választáshoz 353 voks szükséges. Augusztus-szeptember folyamán a tagállamok az Európai Bizottság új elnökével együttműködve javaslatot tesznek a bizottság tagjaira, az EP szakbizottságai pedig meghallgatják a biztosjelölteket. Előreláthatólag október-november körül szavaz az EP az új Európai Bizottságról, majd beiktatják a testületet. Vasárnap este kezdett, rendkívüli brüsszeli találkozójukon az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.

Szerző
Frissítve: 2019.07.01. 00:53

A fenntarthatóságról és a jogállamiságról szól majd Finnország uniós elnöksége

Publikálás dátuma
2019.06.30. 20:49

Fotó: PETER ENDIG / Picture-Alliance / AFP
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett a nagyhatalmi versengés és az uniót szétverő önzés ellen lépne fel a soros elnökséget július elsejétől fél évig betöltő Finnország.
Július elsejétől hat hónapig Finnország tölti be az Európai Unió soros elnökségét. az észak-európai állam Romániától veszi át, majd januárban Horvátországnak adja tovább a tisztséget. Az EU-hoz közel 25 évvel ezelőtt, 1995-ben csatlakozott Finnország 1999 és 2006 után immár harmadszor látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.
Helsinki már véglegesítette "Fenntartható Európa, fenntartható jövő" mottójú programját, amelyben a közös értékek, a jogállamiság erősítését, az éghajlatváltozás elleni küzdelem előmozdítását, a kontinens biztonságának fokozását, illetve az EU versenyképességének növelését tűzte ki célul. Mint kiemelték a finn elnökség honlapján: "a nagyhatalmi versengés és az asszertív unilateralizmus fokozódóban van, a nemzetközi szabályalapú rendszert kihívások érik. Annak is szemtanúi vagyunk, hogy megkérdőjeleződnek az EU közös értékei, mi több, az egyik tagállam a közösség elhagyására készül". Utóbbival a Brexitre utaltak. Azt is hozzátették:
"meg kell óvni az európai integráció sarokköveit, a békét, a biztonságot, a stabilitást, a demokráciát és a prosperitást".

Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai jövő csütörtökön Helsinki látogatnak, ahol a finn prioritásokról egyeztetnek.
A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest vesztett korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy az Európai Tanácsnak már saját elnöke van, a külügyi tanács üléseit pedig az elnöklő állam külügyminisztere helyett már az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése. Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben kerül ismét sorra.

Gumilövedékkel és könnygázzal verték szét az isztambuli Pride-ot

Publikálás dátuma
2019.06.30. 20:21

Fotó: BULENT KILIC / AFP
A kezdetben 20-30 fős felvonulások résztvevőinek száma évről évre nőtt, és 2013-ban már mintegy 100 ezren csatlakoztak a menethez, amit 2015 óta minden évben szétvernek.

Megelégelték Erdogan pártját

A szélsőjobboldali-nacionalista Recep Tayyip Erdogan török elnök pártjának vezetését idén sikerült leszavaznia Isztambulnak. Múlt vasárnap lett egyértelmű, hogy a város következő polgármestere az ellenzéki Ekrem Imamoglu lesz.

Megelégelték az erdo

Könnygázt vetett be és gumilövedékeket használt vasárnap Isztambulban a rendőrség a tüntető melegek ellen, miután ez utóbbiak a tiltás miatt idén sem tudták megtartani a város sétálóutcájában a méltóság menetét - írja az Evrensel török napilap internetes oldalán. A hatóságok már előzetesen teljes blokád alá vették, vízágyúkkal és kordonokkal zárták le a felvonulás tervezett helyszínét, az Istiklal (Függetlenség) nevű sétálóutcát, így az LGBT-közösség (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzszexuálisok) tagjai az egyik mellékutcában találkoztak, hogy felolvassák közleményüket.
Az aktivisták a homofóbia és a gyűlölködés ellen emelték fel szavukat. Egyes beszámolók szerint több százas, más jelentések szerint több ezres tömeg gyűlt össze. "Ne hallgass, kiálts, van homoszexualitás", "szerelem, szerelem, szabadság"- skandálták szivárványszínű zászlókat lengetve. A transzparenseken pedig olyan feliratokat szerepeltek, hogy "a homoszexualitás nem választás kérdése, viszont a homofóbia igen", "nem leszünk normálisak", "ez becsületbeli ügy, ti nem értitek". Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy
Isztambul tartomány kormányzói hivatala ötödik alkalommal tiltotta be a meleg méltóság menetét.

Jogszerűtlennek nevezve az intézkedést rámutattak: a hatóságok idén Isztambul teljes területére vonatkozóan megtiltották az LGBT-közösség felvonulását, és tették ezt arra hivatkozva, hogy az "társadalmilag kétséges csoport". Kiemelték: az LGBT-ellenesség Törökországban már-már állampolitikává vált. Hangsúlyozták, hogy csak annyit kérnek, amennyi egy jogállamtól elvárható. Felszólították az Erdogan-rezsimet, hogy az alkotmány ismerje el a szexuális irányultságot, a szexuális identitást, az LGBT emberek elleni gyilkosságok ne maradjanak büntetlenül, és hogy egyenlő állampolgárként részesülhessenek az oktatás, valamint az egészségügy nyújtotta lehetőségekből. Abban a társadalomban, amelyben nincs egyenlőség, béke sincs - hangoztatták. Az Evrensel beszámolója szerint a közlemény felolvasása után
a rendőrség annak ellenére könnygázzal, gumilövedékkel és pajzsokkal támadt a tömegre, hogy az a rendőri felszólításnak eleget téve, oszlani kezdett. A hatóságok többeket őrizetbe vettek.

Isztambulban a meleg méltóság menetét hivatalosan először 2016-ban tiltották be, de a rendőrség már az előző évben is fellépett az LGBT-aktivistákkal szemben. A 2015-ös hatósági beavatkozás során sok ember megsérült, és többeket őrizetbe vettek. A török sajtó szerint a kezdetben csak 20-30 fős felvonulások résztvevőinek száma évről évre gyarapodott és 2013-ban már mintegy 100 ezren csatlakoztak a menethez.
Az ideihez hasonlóan a rendőrség tavaly is vízágyúkkal és kordonokkal blokád alá vette az Istiklal környező utcáit. Akkor ugyancsak több százan gyűltek össze a tiltás dacára a közelben, és felolvasták közleményüket. Törökországban nem számít bűncselekménynek a homoszexualitás, mint számos más muzulmán országban, de a homofóbia széles körben elterjedt.

Megelégelték Erdogan pártjának vezetését

A szélsőjobboldali-nacionalista Recep Tayyip Erdogan török elnök pártjának vezetését múlthéten sikerült leszavaznia Isztambulnak. Múlt vasárnap lett egyértelmű, hogy a város következő polgármestere az ellenzéki Ekrem Imamoglu lesz. Ehhez két választásra volt szükség: Imamoglu először csak egy hajszállal nyert, majd a kormány csalást kiáltva érvénytelenítette a választási eredményt. A második körben viszont már több mint 4,6 millió voksot kapott, míg ellenfele, a kormánypárti Binali Yildirim csak 3,8 milliót.