A Carson Coma – kezdeti tagcserék után – tavaly nyáron nyerte el állandó formáját, amelyben az Olaszországban felnőtt Fekete Giorgio énekel, Bóna Zsombor gitározik, Jónás Attila basszusgitározik, Kun Bálint billentyűs hangszereken játszik, Héra Barnabás dobol és Gaál Péter ütőzik. A zenekar szokatlan elnevezése Ben Carsonra, a legutóbbi amerikai elnökválasztás egyik republikánus jelöltjére utal, aki ritka rendellenessége, a narkolepszia miatt még élő televíziós vitában is elaludt, és az interneten gyorsan mém lett belőle. A Carson Comának tavaly megjelent egy single-je (online kislemeze), amihez retró hangulatú klipet készítettek. Első magyar nyelvű daluk stúdiófelvétele tavasszal készült el, majd hamarosan jött az első nagylemez, Corduroy Club címmel.
Amikor azt kérem, hogy a lemezt sokadszorra is meghallgatva, szabadon mondják el asszociációkat, nagyon különböző témák jönnek elő. „Tiszta hatvanas évek. Mintha a Kalefon találkoztunk volna, hogy aztán este bemutassuk a haverjainknak ezt a dalt a MetróKlubban” (Kreolkék Pillanatok). „Bálint rockoperája, a lemez legzúzósabb száma. Az egyik legsötétebb hangulatú dal, mégis erre őrülnek meg az emberek a legjobban, ha élőben játszunk (Cringe Days). „Visszavágyódás a gyerekkorba, amikor még a vasárnap reggeli Kölyökklub volt az, amit legjobban vártál a hétvégén. A húszas éveid elején ez remélhetőleg már nem így van.” (Sunday Morning Cartoon). Ezek a kommentek is jelzik, hogy eklektikus anyag született, de a Carson Coma zenészei nem bánják a sokféleséget. „Hat különböző helyen szocializálódtunk” – zárják rövidre a kérdést.
A VéNégy Fesztivál felkérését nagy megtiszteltetésnek, kiugrási lehetőségnek tartják. „A dal azért működhet igazán jól egy fesztivál himnuszaként, mert van benne sok pörgés, egy kis melankólia, egy kis pszichedélia, de azért mégis a túláradó vidámság dominál” – mondja Giorgio. Szerinte a közép-európaiság kétségtelenül megfigyelhető vonásai, a közös történelem mellett a sokszínűséget, a toleranciát is lényeges hangsúlyozni. „Teljesen mindegy, hogy valaki lengyel, szlovák, cseh vagy magyar, az a fontos, hogy bármelyik országban ugyanolyan jó fej tudjon lenni mindenkivel: saját honfitársaival és vendégeivel” – fogalmaz az énekes. Szerintük a kultúrában egyáltalán nem kell egységes arculatot mutatni, viszont a művészetek európai szintű támogatása megkerülhetetlen kérdés. Giorgio pozitív példaként említi az élőzenét játszó fiatalokat támogató Hangfoglaló Programot, amely nélkül a Carson Coma nem jutott volna el idáig.
Infó:
VéNégyFesztivál és Színházi Találkozó
Vác, Duna-part
július 4.-7.
