„Egy romlás a másikra jő” – A Weiss család Závada Pál regényében

Publikálás dátuma
2019.07.01. 11:05

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Závada Pál új regénye, a Hajó a ködben középpontjában Weiss Manfréd családtagjai, örökösei állnak. Morális kérdések a német megszállás után.
Szabad-e üzletet kötni a gonosszal? A válasz erre aligha lehet kérdéses. De alakítsuk át a kérdést így: szabad-e üzletet kötni a gonosszal akkor, ha ezen a magunk és a családtagjaink élete múlik? Ez azért már jóval bonyolultabb erkölcsi dilemmákat vet föl. Fűzzük azonban még tovább: szabad-e üzletelni – életünket mentendő – a gonosszal, miközben jól tudjuk, hogy sorstársaink millióinak erre halvány esélyük sincs, rájuk a pusztulás vár. Ezek azok a kérdések, melyekre Závada új regényében a hősöknek valamiképpen felelniük kell. Kinek-kinek a maga módján. A Hajó a ködben cselekményének középpontjában ugyanis Weiss Manfréd családtagjai, örökösei állnak, akik 1944-ben, már a német megszállás után – közvetítő révén – voltaképp magával Himmlerrel tárgyalnak roppant vagyonuk átengedéséről. Cserébe a nácik szavatolják biztonságos távozásukat Portugáliába, illetve Svájcba, s kapnak még egy precízen kialkudott pénzösszeget is.
Egy nagyon ismert, élő leszármazottakban bővelkedő família szerepeltetése természetesen megannyi kényes ábrázolásbeli problémát rejt. Ezért kézenfekvő az író számára, hogy a legnagyobb szellemi, erkölcsi és érzelmi terheket fiktív alakokra bízza. Például Weiss Manfréd két, a valóságban nem létező leányára: Juditra és Helenre.
Weiss Judit a mű erkölcsi univerzumában tölt be lényegi szerepet. Ő képviseli a névtelen áldozatokkal való szolidaritást, a szenvedőknek folyvást önzetlen segítséget nyújtó elemi humánumot. Judit a cselekvő jóság megtestesítője, apácákét idéző életformája csak kiemeli eredendő tisztaságát. Nem véletlen tehát, hogy a nácikkal kötött szerződést aláírja ugyan, mivel nem szeretné megakadályozni családtagjai menekülését, ám nem tart velük, s végül – nem látván további esélyt a segítésre – öngyilkosságot követ el.
Testvére, Weiss Helen szintén kitalált személy, aki viszont leginkább az átlagosság képviselője, akire a műben a megcsalt, majd el is hagyott feleség evidensen kényes szerepköre hárul. Férje, Kohner Artúr szintén az író teremtménye, ő figyelmeztet a legkövetkezetesebben arra: az SS-szel készülő megállapodás erkölcsileg és jogilag evidensen a tömeggyilkosokkal való minősített kollaborációnak számít. Kohner báró sem fogadja el végül a felajánlott menekülési lehetőséget. Morális és érzelmi okokból az itthon maradás mellett dönt, s miután minden út lezárul előtte, az önkéntes halál különös formáját választja: egy víziót követve beúszik a Dunába, s eltűnik a szemünk elől.
 
Závada tehát a téma alapvető morális kérdéseit a mű saját világán belül exponálja, így kerülve el a fenyegető csapdákat. Nem szépíti a család döntéseit, de nem is démonizálja őket. S mivel a legsúlyosabb pró és kontra érveket maguk a szereplők folyamatosan szembesítik, az erények és a gyarlóságok karakteres mintái is a család körében maradnak.
Más kérdés, hogy a műben megjelenő Weiss-család rokonszenves-e. Roppant kivételezett helyzetük, bensőséges lojalitásuk a Horthy-rendszer hatalmasságaihoz, a lelkiismeret praktikus elfojtása aligha kelthet bennünk szimpátiát. De amikor a tartósaknak hitt előjogaik pillanatok alatt megsemmisülnek, amikor – zsidó sorstársaikhoz hasonlóan – mindannyian halálos veszedelembe kerülnek, amikor tehát az emancipáció reménye illúzióvá válik, akkor az olvasó nem tagadhatja meg együttérzését.
A kiáltó egyenlőtlenség persze, ennek ellenére, feloldhatatlan marad. Weiss Judit feljegyzéseiben dokumentálja, hogy a Magyarországról kegyetlenül elüldözött zsidókat a keretlegények később milyen bestiális módon gyilkolják halomra. S ezzel a rémképpel nem akármilyen kontrasztot képez a regény végén felvillantott jelenet, melyben a portugáliai Estorilban Chorin Ferenc, a család pénzügyi zsenije, továbbra is hűségesen támogatja a szintén oda menekült Horthy-családot.
A regény címe több értelmű metafora. Jelentésének egyik rétege Ady: Tovább a hajóval című, a szereplők által emlegetett, versét idézi: „Átkát ma még az égre szórja Jób, / De szomszédi s gyermeki körülte / Már fűttetik a vidámság hajót”. A szörnyűségeket feledni akarjuk. Így hajlamossá válunk megismételni őket.

Závada Pál: Hajó a ködben Magvető, 2019 420 oldal

Utolsó üzlet

Závada a regény témájából Utolsó üzlet címmel drámát is készített, melyet 2018-ban – Lukáts Andor rendezésében – bemutatott a Szegedi Nemzeti Színház. Erről lapunk 2018. november 17-i számában adtunk hírt. Az előadásról a Revizor portálon Fritz Gergely írt részletes kritikát. Závada Pál a regényről lapunk június 14-i számában a Nyitott mondat mellékletnek adott interjút.

VOLT fesztivál – A bulizókat hidegen hagyta a politika

Publikálás dátuma
2019.07.01. 09:10

Fotó: Nyikos Péter / MTI
Kormánypropagandáról szóltak a hírek az idei VOLT-on, ám a fesztivál közönségét ez nemigen zavarta. Sopronban jártunk.
Az idei Telekom VOLT Fesztivál nemcsak a Halott Pénz Rúzsa Magdi, Bérczesi Robi és Papp Szabi vendégfellépésével zajlott születésnapi koncertjétől, a Slipknot, Slash vagy a Black Eyed Peas zenéjétől volt hangos. A 30 évvel ezelőtti rendszerváltást idéző programok között ugyanis szerepelt egy filmfelvétel is, amely Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésen elhangzott beszédéről készült, és része a kormány idei emlékév programjának. A fesztivál szervezői kérdésekre válaszolva annyit reagáltak: a Terror Házával való együttműködés része volt a film levetítése. A hangos ezúttal relatív jelző is: míg a sajtóban – az Index tudósításából indulva – ez kapott hangsúlyt, Sopronban a fesztiválon akár észrevehetetlen is maradhatott. Péntek és szombat este például egészen bizonyosan: a két – koraestétől éjjelig – zajló ottlétünk idején ugyanis egyetlen egyszer sem sikerült találkoznunk a filmmel. És ez vonatkozik, a fesztivál CIVIL KATALIZÁTOROK – noÁr, Adománytaxi című programját lemondó noÁr felhívására is: egyetlen színpadi szereplőtől nem hallottunk tiltakozó mondatot, és egyetlen résztvevő karján sem láttunk Propagandamentes fesztivált! feliratot. A résztvevőket – tapasztalataink szerint – nem érte el a propaganda. Sem pro, sem kontra.
– Mi keresnivalója van a politikának egy fesztiválon? – tette fel a kérdést Fiala János újságíró a Diákhitel kávézóban a „Kultúra a rendszerváltásban, rendszerváltás a kultúrában” című beszélgetésen, amelynek műsorvezetője Fiala János, vendége ef Zámbó István képzőművész, zenész, valamint Szabó Dávid, a Schmidt Mária által vezetett XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója volt. – Többségében magyar emberek vannak itt, akiknek egy jó része szavazókorú, vagy nemsoká az lesz, és ezekről a dolgokról, például arról, hogy most szabadon választhatunk és 30 évvel ezelőtt ez még nem volt így, érdemes beszélni. A program célja a szórakoztatás, egyfajta érdeklődésfelkeltés, információs szolgáltatás. A politikát, mivel egy demokratikus országban élünk, mindenki szabadon alakíthatja, nincsen semmilyen megkötés, amiért ezt ne tehetné meg – válaszolta Szabó Dávid. ef Zámbó István nem találkozott a propagandaanyaggal: – Nem hallottam róla, pedig itt vagyok végig. A Facebookon láttam, hogy ez van – mondta. – 30 éve kezdődött az intézményes folyamat, amikor elkezdődött a rendszerváltás, ez közös siker, nincsen minket mindenféle módon megbéklyózó belföldi diktatúra, nincsen a szuverenitásunkat elnyomó külföldi hatalom, ez nagyon nagy dolog, amire érdemes emlékeznie mindenkinek – hívta fel a figyelmet Szabó Dávid.

– Szerintem noÁr sem tudja, hogy én ki vagyok, de amíg ezt a demonstrációt meg nem tette, én sem tudtam, hogy ő kicsoda. Ajánlom mindenki figyelmébe, hogy nemcsak a politika szereti használni a nyilvános terepet reklámra, hanem mindenki – sugallt a bojkottot meghirdető művész említésére Szabó Dávid. – Június 16-án volt a 30 éves évfordulója Nagy Imre újratemetésének, ahol egy akkor még messze nem miniszterelnök, messze nem politikus, borostás pasas egyedül a szónokok közül emlékezetes módon mondott valamit, ami szembement az akkori konszenzussal és nem engedte meg, hogy – ahogy Sólyom László fogalmazott – a kommunisták Nagy Imre sírja fölött kezet fogjanak egymással, hanem „beleköpött a levesbe” és nekiment ennek a fajta elitkompromisszumnak. Messze nem ér ez a történet annyit, amit kerítenek köré, és ha valaki tud említeni egy emlékezetesebb pillanatot egy jobb idézhető mondatot, szívesen beemeljük – mondta a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója.
A műsorvezetői kérdésre, hogy a fesztiválszervezők által említett megállapodás mit tartalmaz, nem tudott válaszolni. – Erről sajnos nem tudok nyilatkozni, mert nem adminisztratív dolgokkal foglalkozom, de gondolom, hogy a közalapítvány megfelelő osztálya áll rendelkezésre. Fiala János a fesztiválos beszélgetéseinél megszokott módon a közönség véleményére is kíváncsi volt, ám senki nem kérdezett az illetékestől és senki nem kommentálta a beszélgetést. Lobenwein Norbert, a VOLT Fesztivál alapítója tinédzserként lett részese a rendszerváltásnak. Édesapja, Lobenwein Tamás az MTI-nek, és nemzetközi hírügynökségeknek dolgozó fotósként osztrák oldalról fényképezte 1989. augusztus 19-én a Páneurópai Pikniken a keletnémet turisták százainak határáttörését. Az akkor készült képek a rendszerváltás meghatározó pillanatait örökítették meg, ezeket a fesztiválon egy 5 tablóból álló kis, félreeső helyszínen idézték meg. A Népszava kérdésére, miszerint bár Szabó Dávid a Nagy Imre temetéshez hasonló emlékezetes pillanatot hiányolt, Sopronba sokkal inkább illett volna a vasfüggöny átvágására vagy a Páneurópai Piknikre emlékezni, Szabó Dávid így válaszolt: – Az emlékév keretében vannak ezek a programok, a Páneurópai Piknikre kormányzati szinten is van valamiféle mozgolódás. Itt van néhány tabló, bár az szerintem nem a miénk, de szerintem annyi mérföldkő lesz ebben a másfél-két évben, hogy erre külön rendezvénysorozat lesz, úgy tudom. De a rendezés egészében nem vagyok teljesen kompetens – felelte Szabó Dávid, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója. Info: 27. Telekom VOLT Fesztivál Sopron, június 26-29.

Tárlat a Páneurópai Piknikről

Sopron belvárosában emlékhelyet és kiállítást szentelnek a Páneurópai Pikniknek. Az 1989. augusztus 19-i békedemonstrációt Trabantok, határőrbódék és -lesek, kerítések és óriási méretű fotók idézik meg.

Orbán-film a Balatonnál

A Balaton Soundon is levetítik a Terror Háza reklámfilmjét, a Szigeten nem, ott egy fotókiállítás lesz a rendszerváltás évfordulójára emlékezve – nyilatkozta a HVG-nek Kádár Tamás, a VOLT Fesztivált is szervező Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. vezetője. A Magyar Hang közben arról írt: a VOLT-on felléphetett az RPG is – a soproni hardcore zenekar tavasszal egy Szálasi Ferencre emlékező koncerten is részt vett több nyilas zenekar társaságában. A VOLT szervezői arról tájékoztatták a lapot, hogy „nem egy előre leszervezett zenekarnak, hanem a Sopron zenél vetélkedő nyertesének lett felajánlva” az adott időpontban a VOLT színpada. A koncert szélsőséges megnyilvánulásoktól és tömeges érdeklődéstől mentesen zajlott le.

Szerző
Témák
VOLT zene

Rövidebb VOLT, kicsit kevesebb vendég

Publikálás dátuma
2019.06.30. 15:23

Fotó: Nyikos Péter / MTI
Idén a tavalyinál tízezerrel kevesebben váltottak jegyet az egy nappal rövidebbként hirdetett, kibővített területű soproni VOLT fesztiválra.
Az eddigi melletti, új helyszínen 143 ezren vettek részt a Telekom VOLT fesztiválon – derül ki a vasárnap hajnalban zárult, 27. alkalommal megrendezett, négy napos soproni könnyűzenei rendezvény szervezőinek közleményéből. Megjegyzendő: tavalyi adataik szerint akkor 153 ezer látogatót számoltak. Igaz, akkor a rendezvény öt teljes értékű napon keresztül zajlott, a hagyományosan "nulladiknak" nevezett napon például a Depeche Mode-dal. Idén viszont a keddet csak bemelegítésként harangozták be és a fesztivált négynaposként hirdették. Az idei, nulladik napot nem számítva tehát idén egy-egy napra átlagosan még több látogató is esik a tavalyinál. A nyitónapi nézőcsúcs megmutatta, hogy 40 ezer vendéget is kényelmesen képes fogadni és ellátni az új terület – idézik Lobenwein Norbert alapító-főszervezőt. (Az eddigi helyszínen legfeljebb 35 ezren fértek el.) A választás helyesnek bizonyult, bár szükségesek további fejlesztések. Ennek révén még legalább 10 évre lehet tervezni Sopronban az eseménnyel – tette hozzá. A legnagyobb érdeklődés az első, szerdai napon fellépő headlinereket, a Slipknotot, Slasht, a Black Eyed Peast, Parov Stelart és a Halott Pénz 15 éves előadását kísérte. A Idén a Slipknot és a Halott Pénz kapott saját széket a városban. Ef Zámbó István képzőművész idén is átalakított egy trabantot. A könnyűzene melletti számos egyéb program közül kiemelik a Láthatatlan Kiállítását – ahol a sötétben vakok segítik a tájékozódást –, de a Média Unió kampányához kapcsolódva szó esett a tanárok megbecsüléséről és a 30 éve Sopronpusztán megrendezett Páneurópai Piknikről is. A közleményben ugyan nem térnek ki rá, de helyi beszámolók szerint a rendszerváltás harminc évvel ezelőtti pillanatai kapcsán a szervezők elsősorban Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén elhangzott beszédéből tartottak fontosnak a nagyszínpad kivetítőin tízpercenként részleteket levetíteni a tikkasztó napfénytől amúgy is kissé bágyatag közönségnek. A 28. Telekom VOLT Fesztivált 2020. július 1-4. között rendezik meg.
Szerző
Frissítve: 2019.06.30. 16:25