Egy éves a Saul emlékprogram

Publikálás dátuma
2019.07.01. 19:19

Fotó: SAUL GYERMEKEI EMLÉKPROGRAM
A cél, hogy összegyűjtsék a holokauszt több mint 100 ezer magyar állampolgárságú gyermekáldozatának nevét, felkutassa történetüket és tisztázza sorsukat.
Egy év telt el az Oscar-, Golden Globe-díjas, Cannes-i nagydíjas magyar film, a Saul fia alkotói és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár közös projektje, Saul Gyermekei Emlékprogram elindítása óta. A cél, hogy összegyűjtsék a holokauszt több mint 100 ezer magyar állampolgárságú gyermekáldozatának nevét, felkutassa történetüket és tisztázza sorsukat. Az Emlékprogram képviselői vasárnap számoltak be az egy évről, Nemes Jeles László, a film rendezője, az Emlékprogram fővédnöke részvételével. "Sokan kérdezték már, hogy miért egy fiktív szereplőről írtam forgatókönyvet és készítettem filmet. Az igazi történetek viszont csak akkor maradnak fent, ha van valaki, ha van egy túlélő, aki elmondja őket. A legtöbb megölt gyermek után azonban nem maradt senki, hogy beszéljen. Helyettük kell elmondani a gyerekek el nem mondott történeteit." - fogalmazott. Rajna Gábor, a film egyik producere szerint: " Még a túlélő felnőttek visszaemlékezései is nehéz olvasmányok. A halott gyermekek történetei azonban mindennél felkavaróbbak." Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár főigazgatója a Magyar Zsidó Múzeumban megtekinthető "100 000 - gyermeksorsok" című időszaki kiállításról, Vági Zoltán, a film és az Emlékprogram történész szakértője pedig a hazai és külföldi gyűjteményekben, levéltárakban, emlékhelyeken folyó történeti kutatásokról beszélt: "Összesen százezer magyar csecsemő, bölcsődés, óvodás, kisiskolás és tinédzser után nyomozunk. Az elmúlt évben már több mint tízezer Magyarországon megölt, vagy a náci táborokba deportált áldozattal kapcsolatban találtunk dokumentumokat, adatokat." - összegzett. Az Emlékprogram továbbra is várja a magyar gyermekáldozatokkal kapcsolatos információkat, dokumentumokat, fotókat. A gyermekeket a saulgyermekei.hu és a milev.hu honlapokról letölthető adatlapokon lehet bejelenteni.   
Szerző

„Egy romlás a másikra jő” – A Weiss család Závada Pál regényében

Publikálás dátuma
2019.07.01. 11:05

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Závada Pál új regénye, a Hajó a ködben középpontjában Weiss Manfréd családtagjai, örökösei állnak. Morális kérdések a német megszállás után.
Szabad-e üzletet kötni a gonosszal? A válasz erre aligha lehet kérdéses. De alakítsuk át a kérdést így: szabad-e üzletet kötni a gonosszal akkor, ha ezen a magunk és a családtagjaink élete múlik? Ez azért már jóval bonyolultabb erkölcsi dilemmákat vet föl. Fűzzük azonban még tovább: szabad-e üzletelni – életünket mentendő – a gonosszal, miközben jól tudjuk, hogy sorstársaink millióinak erre halvány esélyük sincs, rájuk a pusztulás vár. Ezek azok a kérdések, melyekre Závada új regényében a hősöknek valamiképpen felelniük kell. Kinek-kinek a maga módján. A Hajó a ködben cselekményének középpontjában ugyanis Weiss Manfréd családtagjai, örökösei állnak, akik 1944-ben, már a német megszállás után – közvetítő révén – voltaképp magával Himmlerrel tárgyalnak roppant vagyonuk átengedéséről. Cserébe a nácik szavatolják biztonságos távozásukat Portugáliába, illetve Svájcba, s kapnak még egy precízen kialkudott pénzösszeget is.
Egy nagyon ismert, élő leszármazottakban bővelkedő família szerepeltetése természetesen megannyi kényes ábrázolásbeli problémát rejt. Ezért kézenfekvő az író számára, hogy a legnagyobb szellemi, erkölcsi és érzelmi terheket fiktív alakokra bízza. Például Weiss Manfréd két, a valóságban nem létező leányára: Juditra és Helenre.
Weiss Judit a mű erkölcsi univerzumában tölt be lényegi szerepet. Ő képviseli a névtelen áldozatokkal való szolidaritást, a szenvedőknek folyvást önzetlen segítséget nyújtó elemi humánumot. Judit a cselekvő jóság megtestesítője, apácákét idéző életformája csak kiemeli eredendő tisztaságát. Nem véletlen tehát, hogy a nácikkal kötött szerződést aláírja ugyan, mivel nem szeretné megakadályozni családtagjai menekülését, ám nem tart velük, s végül – nem látván további esélyt a segítésre – öngyilkosságot követ el.
Testvére, Weiss Helen szintén kitalált személy, aki viszont leginkább az átlagosság képviselője, akire a műben a megcsalt, majd el is hagyott feleség evidensen kényes szerepköre hárul. Férje, Kohner Artúr szintén az író teremtménye, ő figyelmeztet a legkövetkezetesebben arra: az SS-szel készülő megállapodás erkölcsileg és jogilag evidensen a tömeggyilkosokkal való minősített kollaborációnak számít. Kohner báró sem fogadja el végül a felajánlott menekülési lehetőséget. Morális és érzelmi okokból az itthon maradás mellett dönt, s miután minden út lezárul előtte, az önkéntes halál különös formáját választja: egy víziót követve beúszik a Dunába, s eltűnik a szemünk elől.
 
Závada tehát a téma alapvető morális kérdéseit a mű saját világán belül exponálja, így kerülve el a fenyegető csapdákat. Nem szépíti a család döntéseit, de nem is démonizálja őket. S mivel a legsúlyosabb pró és kontra érveket maguk a szereplők folyamatosan szembesítik, az erények és a gyarlóságok karakteres mintái is a család körében maradnak.
Más kérdés, hogy a műben megjelenő Weiss-család rokonszenves-e. Roppant kivételezett helyzetük, bensőséges lojalitásuk a Horthy-rendszer hatalmasságaihoz, a lelkiismeret praktikus elfojtása aligha kelthet bennünk szimpátiát. De amikor a tartósaknak hitt előjogaik pillanatok alatt megsemmisülnek, amikor – zsidó sorstársaikhoz hasonlóan – mindannyian halálos veszedelembe kerülnek, amikor tehát az emancipáció reménye illúzióvá válik, akkor az olvasó nem tagadhatja meg együttérzését.
A kiáltó egyenlőtlenség persze, ennek ellenére, feloldhatatlan marad. Weiss Judit feljegyzéseiben dokumentálja, hogy a Magyarországról kegyetlenül elüldözött zsidókat a keretlegények később milyen bestiális módon gyilkolják halomra. S ezzel a rémképpel nem akármilyen kontrasztot képez a regény végén felvillantott jelenet, melyben a portugáliai Estorilban Chorin Ferenc, a család pénzügyi zsenije, továbbra is hűségesen támogatja a szintén oda menekült Horthy-családot.
A regény címe több értelmű metafora. Jelentésének egyik rétege Ady: Tovább a hajóval című, a szereplők által emlegetett, versét idézi: „Átkát ma még az égre szórja Jób, / De szomszédi s gyermeki körülte / Már fűttetik a vidámság hajót”. A szörnyűségeket feledni akarjuk. Így hajlamossá válunk megismételni őket.

Závada Pál: Hajó a ködben Magvető, 2019 420 oldal

Utolsó üzlet

Závada a regény témájából Utolsó üzlet címmel drámát is készített, melyet 2018-ban – Lukáts Andor rendezésében – bemutatott a Szegedi Nemzeti Színház. Erről lapunk 2018. november 17-i számában adtunk hírt. Az előadásról a Revizor portálon Fritz Gergely írt részletes kritikát. Závada Pál a regényről lapunk június 14-i számában a Nyitott mondat mellékletnek adott interjút.

VOLT fesztivál – A bulizókat hidegen hagyta a politika

Publikálás dátuma
2019.07.01. 09:10

Fotó: Nyikos Péter / MTI
Kormánypropagandáról szóltak a hírek az idei VOLT-on, ám a fesztivál közönségét ez nemigen zavarta. Sopronban jártunk.
Az idei Telekom VOLT Fesztivál nemcsak a Halott Pénz Rúzsa Magdi, Bérczesi Robi és Papp Szabi vendégfellépésével zajlott születésnapi koncertjétől, a Slipknot, Slash vagy a Black Eyed Peas zenéjétől volt hangos. A 30 évvel ezelőtti rendszerváltást idéző programok között ugyanis szerepelt egy filmfelvétel is, amely Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésen elhangzott beszédéről készült, és része a kormány idei emlékév programjának. A fesztivál szervezői kérdésekre válaszolva annyit reagáltak: a Terror Házával való együttműködés része volt a film levetítése. A hangos ezúttal relatív jelző is: míg a sajtóban – az Index tudósításából indulva – ez kapott hangsúlyt, Sopronban a fesztiválon akár észrevehetetlen is maradhatott. Péntek és szombat este például egészen bizonyosan: a két – koraestétől éjjelig – zajló ottlétünk idején ugyanis egyetlen egyszer sem sikerült találkoznunk a filmmel. És ez vonatkozik, a fesztivál CIVIL KATALIZÁTOROK – noÁr, Adománytaxi című programját lemondó noÁr felhívására is: egyetlen színpadi szereplőtől nem hallottunk tiltakozó mondatot, és egyetlen résztvevő karján sem láttunk Propagandamentes fesztivált! feliratot. A résztvevőket – tapasztalataink szerint – nem érte el a propaganda. Sem pro, sem kontra.
– Mi keresnivalója van a politikának egy fesztiválon? – tette fel a kérdést Fiala János újságíró a Diákhitel kávézóban a „Kultúra a rendszerváltásban, rendszerváltás a kultúrában” című beszélgetésen, amelynek műsorvezetője Fiala János, vendége ef Zámbó István képzőművész, zenész, valamint Szabó Dávid, a Schmidt Mária által vezetett XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója volt. – Többségében magyar emberek vannak itt, akiknek egy jó része szavazókorú, vagy nemsoká az lesz, és ezekről a dolgokról, például arról, hogy most szabadon választhatunk és 30 évvel ezelőtt ez még nem volt így, érdemes beszélni. A program célja a szórakoztatás, egyfajta érdeklődésfelkeltés, információs szolgáltatás. A politikát, mivel egy demokratikus országban élünk, mindenki szabadon alakíthatja, nincsen semmilyen megkötés, amiért ezt ne tehetné meg – válaszolta Szabó Dávid. ef Zámbó István nem találkozott a propagandaanyaggal: – Nem hallottam róla, pedig itt vagyok végig. A Facebookon láttam, hogy ez van – mondta. – 30 éve kezdődött az intézményes folyamat, amikor elkezdődött a rendszerváltás, ez közös siker, nincsen minket mindenféle módon megbéklyózó belföldi diktatúra, nincsen a szuverenitásunkat elnyomó külföldi hatalom, ez nagyon nagy dolog, amire érdemes emlékeznie mindenkinek – hívta fel a figyelmet Szabó Dávid.

– Szerintem noÁr sem tudja, hogy én ki vagyok, de amíg ezt a demonstrációt meg nem tette, én sem tudtam, hogy ő kicsoda. Ajánlom mindenki figyelmébe, hogy nemcsak a politika szereti használni a nyilvános terepet reklámra, hanem mindenki – sugallt a bojkottot meghirdető művész említésére Szabó Dávid. – Június 16-án volt a 30 éves évfordulója Nagy Imre újratemetésének, ahol egy akkor még messze nem miniszterelnök, messze nem politikus, borostás pasas egyedül a szónokok közül emlékezetes módon mondott valamit, ami szembement az akkori konszenzussal és nem engedte meg, hogy – ahogy Sólyom László fogalmazott – a kommunisták Nagy Imre sírja fölött kezet fogjanak egymással, hanem „beleköpött a levesbe” és nekiment ennek a fajta elitkompromisszumnak. Messze nem ér ez a történet annyit, amit kerítenek köré, és ha valaki tud említeni egy emlékezetesebb pillanatot egy jobb idézhető mondatot, szívesen beemeljük – mondta a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója.
A műsorvezetői kérdésre, hogy a fesztiválszervezők által említett megállapodás mit tartalmaz, nem tudott válaszolni. – Erről sajnos nem tudok nyilatkozni, mert nem adminisztratív dolgokkal foglalkozom, de gondolom, hogy a közalapítvány megfelelő osztálya áll rendelkezésre. Fiala János a fesztiválos beszélgetéseinél megszokott módon a közönség véleményére is kíváncsi volt, ám senki nem kérdezett az illetékestől és senki nem kommentálta a beszélgetést. Lobenwein Norbert, a VOLT Fesztivál alapítója tinédzserként lett részese a rendszerváltásnak. Édesapja, Lobenwein Tamás az MTI-nek, és nemzetközi hírügynökségeknek dolgozó fotósként osztrák oldalról fényképezte 1989. augusztus 19-én a Páneurópai Pikniken a keletnémet turisták százainak határáttörését. Az akkor készült képek a rendszerváltás meghatározó pillanatait örökítették meg, ezeket a fesztiválon egy 5 tablóból álló kis, félreeső helyszínen idézték meg. A Népszava kérdésére, miszerint bár Szabó Dávid a Nagy Imre temetéshez hasonló emlékezetes pillanatot hiányolt, Sopronba sokkal inkább illett volna a vasfüggöny átvágására vagy a Páneurópai Piknikre emlékezni, Szabó Dávid így válaszolt: – Az emlékév keretében vannak ezek a programok, a Páneurópai Piknikre kormányzati szinten is van valamiféle mozgolódás. Itt van néhány tabló, bár az szerintem nem a miénk, de szerintem annyi mérföldkő lesz ebben a másfél-két évben, hogy erre külön rendezvénysorozat lesz, úgy tudom. De a rendezés egészében nem vagyok teljesen kompetens – felelte Szabó Dávid, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója. Info: 27. Telekom VOLT Fesztivál Sopron, június 26-29.

Tárlat a Páneurópai Piknikről

Sopron belvárosában emlékhelyet és kiállítást szentelnek a Páneurópai Pikniknek. Az 1989. augusztus 19-i békedemonstrációt Trabantok, határőrbódék és -lesek, kerítések és óriási méretű fotók idézik meg.

Orbán-film a Balatonnál

A Balaton Soundon is levetítik a Terror Háza reklámfilmjét, a Szigeten nem, ott egy fotókiállítás lesz a rendszerváltás évfordulójára emlékezve – nyilatkozta a HVG-nek Kádár Tamás, a VOLT Fesztivált is szervező Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. vezetője. A Magyar Hang közben arról írt: a VOLT-on felléphetett az RPG is – a soproni hardcore zenekar tavasszal egy Szálasi Ferencre emlékező koncerten is részt vett több nyilas zenekar társaságában. A VOLT szervezői arról tájékoztatták a lapot, hogy „nem egy előre leszervezett zenekarnak, hanem a Sopron zenél vetélkedő nyertesének lett felajánlva” az adott időpontban a VOLT színpada. A koncert szélsőséges megnyilvánulásoktól és tömeges érdeklődéstől mentesen zajlott le.

Szerző
Témák
VOLT zene