Már egy csepp vérből kideríthető, hogy ki védett a kanyaró ellen és ki nem

Csak a lakosság 85 százaléka védett a betegség ellen, pedig a falkaimmunitáshoz 95 százalék kellene. A kidolgozott kontroll olcsó és gyors.

A kanyaró elleni védőoltás felfedezéséig a betegség évente millió számra szedte áldozatait. A védőoltást a múlt század utolsó évtizedeiben a fejlett világ országai kötelezővé tették, így ezekben az államokban akkortól elvétve fordult elő kanyaró. Az elmúlt években viszont egyre több védettnek hitt országban történt ilyen megbetegedés. 2017-ben a makói kórház sürgősségi osztályának tíz dolgozója kapta el a kanyarót egy ott ápolt betegtől, néhány hónapja pedig a szombathelyi kórházban váltott ki riadalmat, hogy kiderült: egy kanyarós beteget kezeltek az intézményben. A vasi kórházban – biztonsági okokból - 55, a beteggel érintkező egészségügyi dolgozót oltottak be a betegség ellen.

Németh Péter, a Pécsi Tudományegyetem orvosi karának immunológusa szerint indokolt lenne felmérni, hogy Magyarországon kik védettek a kanyarótól. Kétféle módon szerezhetett valaki védettséget: vagy átesett a betegségen és kigyógyult belőle, vagy beoltották ellene. Nálunk 1969-től kötelező a védőoltás, s azt követően évente általában alig néhány megbetegedést regisztráltak a vírusos betegségből. Halálos kanyarófertőzés Magyarországon az elmúlt fél évszázadban nem volt.

A betegség teljes visszaszorítását viszont gátolja, hogy egy idő után csökkenhet a védettség. Tudni kell, hogy 1990-es évek óta hatékonyabb a védőoltás, akik azt követően lettek immunizálva, azok – a jelek szerint - védettek. A kezdeti vakcinálási időszak oltóanyagainak elégtelenségei és az oltásrend kialakulatlansága miatt viszont a mai felnőtt korosztályban viszonylag magas lehet azok aránya, akik nem rendelkeznek kellő védettséggel. Emellett azok is megbetegedhetnek, akiket csecsemőkorukban a szüleik nem oltattak be. Voltak ugyanis, akik az „oltásellenes guruk” tudománytalan próféciájára hallgatva arra kérték az oltást végző orvost, hogy az oltóanyagot ne a gyerekbe, hanem a levegőbe fecskendezze, s előfordult, hogy az orvos – szívességből vagy pénzért - megtette ezt.

A pécsi egyetem immunológiai intézete kidolgozott egy vizsgálati eljárást, aminek segítségével egy csepp vérből valószínűsíthető, hogy ki védett a kanyaró vírusa ellen és ki nem. Az intézet – mint azt Németh Pétertől megtudtuk - az elmúlt évben mintegy négyezer, az egészségügyi vizsgálatokon részt vevő ember vérét kontrollálta ezzel az eljárással, és kimutatták, hogy a páciensek csaknem 15 - 20 százaléka elkaphatja a kanyarót. Ahhoz, hogy országos szinten kialakuljon a teljes védettség, az úgynevezett falkaimmunitás, hatékony védőoltás kell óvja a lakosság minimum 95 százalékát. Mivel nagyjából a nyolcvanöt százalék mondható védettnek a kanyaró ellen, esély van arra, hogy a betegség visszatérőn felüsse a fejét, véli Németh Péter.

Az immunológus szerint célszerű lenne azok megvizsgálása az említett eljárással, akik nem estek át kanyarón. S ha valakiről kiderül, hogy nem védett, azt be kellene oltani. Az immunológus hangsúlyozza: azok vérvizsgálata különösen fontos, akik sok emberrel találkoznak, így az egészségügyi és a rendészeti dolgozóké vagy a pedagógusoké. A vizsgálat bevezetéséről azonban a kormánynak vagy az egészségügyi tárcának kellene jogszabállyal döntenie. Egy vizsgálat költsége hozzávetőleg 2-5 ezer forint. (Több magánklinika is végez hasonló vizsgálatot, ott több tízezer forint az ár).

Németh Péter hozzátette, hogy a vizsgálat mindenképp indokolt, ha hasonló helyzet áll elő, mint idén a szombathelyi kórházban, a kanyaróval veszélyeztetett kórházi dolgozók kontrollja ugyanis száz-kétszázezer forintból megoldható lett volna. Mivel mindannyiukat beoltották, az immunizálás költsége megközelíthette az egymillió forintot. A pécsi felmérés tapasztalatai alapján azonban az oltásra – valószínűleg – 10-12 esetben lett volna csak szükség, így a vizsgálattal az egészségbiztosítás megtakaríthatott volna több mint félmillió forintot.