Az irigységen kívül mi mással lehetne magyarázni, hogy többen is fennakadtak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetőinek tervbe vett fizetésemelésén. A parlamentnek benyújtott törvénymódosítás értelmében például Karas Monika eddigi mintegy 1,3 milliós bére 4 millió körüli összegre nő. Havonta, természetesen. Az indoklás szerint ugyanis „időszerűvé vált” az illetmények rendezése.
Nehezen is tudjuk elképzelni, miképpen voltak képesek a médiahatóság irányítói eddig szinte fillérekből ellátni felelősségteljes munkájukat. Minden pillanatban ébernek kellett lenniük, már csak azért is, mert – tudjuk – az ellenség sosem alszik, és gyakran igyekszik támadni a vérrel és verítékkel megszerzett média-posztokat. Ám az NMHH minden körülmények között teljesíti feladatát. Ha kell, megakadályozza az RTL Klubot, hogy a piac túl nagy részére telepedjen rá, viszont egy szava sincs a fideszes médiatröszt létrehozásáról. Talán még gratuláltak is: éljen és virágozzék a szép nevű KESMA, vagyis a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány.
Karas Monika tehát nyilvánvalóan megérdemli, amit kap. Régi, megbízható és bevált harcosa ő a nemzeti együttműködés rendszerének, újságíró és jogász, akinek az ügyfélkörében sűrűn előfordultak vezető fideszes politikusok és sajtómunkások. Hat éve pedig a médiahatóság élén szolgálja a minden tekintetben kiegyensúlyozott és elfogulatlan hatalmat. Amely egyébként mindig vigyázott a pénzre, emlékezhetünk a nagyösszegű végkielégítések megakadályozására tett kísérletére. Ha tehát valakinek adni akar – mégpedig sokkal többet, mint eddig –, az biztosan ezerszeresen megszolgálta.
Lehet persze a zsebekben turkálni, akár felháborodni is az „elképesztő” méretű fizetésemelésen. Ez azonban semmin sem változtat. Inkább arra érdemes figyelni, hogy a jók – a mi kutyánk kölykei – mindig elnyerik jutalmukat.