Új típusú szakszervezeti munka kell – Interjú Csóti Csabával

Publikálás dátuma
2019.07.02. 11:37

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Péntektől új vezetője van a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF). A tisztújító kongresszus küldöttei Csóti Csaba történész-levéltárost, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) eddigi elnökét választották meg a következő négy évre a 13 tagszervezetet tömörítő szövetség élére.
A levéltárosokat csendes, magányos kutató embereknek képzeljük, pont nem olyannak, amilyen ön. Mikor dőlt az el, hogy a mozgalmasabb szakszervezeti munka legyőzi a kutatót? Egy évvel azután, hogy 1997-ben elkezdtem levéltárosként dolgozni, már részt vettem a szakszervezeti munkában. Egy társadalmi szolidaritás és esélyegyenlőség iránt érzékeny családból származom több generációra visszamenőleg, az indíttatást tehát otthonról kaptam és adódott a lehetőség is, mert 1998-ban a Somogy Megyei Levéltárban lévő alapszervezet titkára úgy döntött, a munkahelyünket és így a szakszervezeti tevékenységet is elhagyja, úgyhogy utólag nézve némi romantikus hevülettől is vezérelve elvállaltam a posztot. Ez még megfért a szakmai feladatokkal, a nagy váltást az jelentette, amikor 2016-ban főállású szakszervezeti munkára cseréltem az akkor már közel 20 évnyi levéltári munkát. Úgy ítéltem meg, a levéltári munka keretrendszere annyira megváltozott 2011 óta, hogy én mást szeretnék csinálni, közben pedig többször is megkerestek, hogy vállaljam el a KKDSZ vezetését. Négy éve, amikor a szakszervezet akkori elnöke más pozícióba került, azt gondoltam, elérkezett az idő a váltásra, így elvállaltam a feladatot. A habitusom egyébként levéltárosként is ilyen volt, csak egy helyi vagy megyei vezető nyilván kevésbé jelenik meg az országos médiában. Hogy történik a kiválasztás a szakszervezetekben? Földiák András, a SZEF elnöke kinézte utódjának? Nem, én amúgy is nagyon ellene vagyok az ilyen kiválasztásnak. Azt, hogy indulni akarok elnökjelöltként, tavaly augusztus-szeptemberre döntöttem el. 2018 tavaszától többen megkerestek, hogy alkalmas jelöltnek tartanak, sokat beszélgettünk a SZEF belső működéséről, őszre megérett a döntésem ezzel kapcsolatban és novemberben be is jelentettem a szándékomat, hogy ha több szervezettől támogatást kapok, akkor elindulok a posztért.
Nem működött jól a SZEF? Fogalmazzunk úgy, hogy általában a magyar szakszervezeti mozgalomban jelentkeztek működési zavarok, mert a gazdasági válságot követően, majd a 2010-es kormányváltás után egyértelművé vált, hogy a versenyszféra munkaadói és a közszféra munkáltatója, az állam is eltávolodott az előző 20 év konstruktív tárgyalási módszereitől, konszenzusos megállapodásaitól. Megjelent a kényszer, hogy erre a helyzetre a szakszervezeteknek is másként kell reagálni, mint korábban. Azt gondolom, ezeknek az új típusú várakozásoknak meg tudok felelni, különben nem vállaltam volna a SZEF vezetését. Hogy készült erre a szerepre, mit kellett tanulni? Türelmet, kompromisszumkészséget – nagyon sokat – és az irány nem elvtelen módosításának képességét. Nem egyforma a 13 tagszervezetünk érdeke minden kérdésben, ezért folyamatosan súlyozni kell, mindig megkérdezni a másiktól, mit gondol egy döntésről. Odafigyeléssel, türelemmel kell közelíteni valamennyihez és meg kellett tanulnom azt is, hogy nem feltétlenül kell mindenre azonnal válaszolni, tudni kell várni is. A tagság épp nem türelemre sarkallja, hanem az eddiginél dinamikusabb munkát vár. Meg kell tartani az intézményes érdekegyeztetési formákat, de meg kell találni azokat a pontokat is, ahol határozottabban és eredményesebben lehet képviselni a tagság érdekeit, mint a tárgyalóasztalnál. A céltalan radikalizmusnak nem vagyok híve, csak a nagyobb nyilvánosság eléréséért nem is fogom alkalmazni, de ha a másik fél „befeszül” és nem enged, akkor kész vagyok nagyon is radikálisan képviselni a munkavállalóink érdekeit.
Tagtoborzásban, fiatalításban le vannak maradva a SZEF tagszervezetei? Nem, de mi nehezített pályán játszunk. A versenyszférában a munkaerőhiány a megegyezés felé tolja a munkaadókat is, csak az állam nem akarja érzékelni, hogy baj van. Az utóbbi években folyton arról beszélnek, hogy túl sokan dolgoznak a közszférában, ami nem igaz. De a kormány azt gondolja, megteheti, hogy egy nagyon leegyszerűsített fiskális politikát folytasson, vagyis ha a média felkapja, hogy valamelyik területen már tűz van, gyorsan átcsoportosít egy kis pénzt, de alapvető lépésekre nem szánja rá magát a közszféra munkavállalóinak megtartására. Fontos az új tagok bevonása, de a meglévő választott szakszervezeti tisztségviselők, tagok védelme és képzése sokkal fontosabb, hogy ők tudjanak azután tagokat toborozni. A SZEF feladata ebben a munkában a tagszervezetek segítése infrastruktúrával, oktatások szervezésével, nemzetközi példák megismertetésével. Miért nem verte ki a biztosítékot a közvéleményben a kormánytisztviselők rabszolgatörvénye? Mert szimpatikusabb a melós, mint a hivatalnok? Igen, sokan azt gondolják, hogy az államhatalom munkavállalói maguk is a hatalom birtokosai. Ez óriási tévedés, tudatosítani kell a közvéleményben, hogy ezek az emberek hihetetlen önfegyelemről tesznek tanúbizonyságot, hogy ne omoljanak össze a hivatalok, intézmények, minisztériumok, az egészségügy stb.
Ezeket mondják az ellenzék pártjai is. Van pártpolitikai nyomás a szakszervezeteken? Normális dolog egy demokráciában, ha a társadalmi elégedetlenséget civil szervezetek, szakszervezetek és ellenzéki pártok is megfogalmazzák. Az még nem közvetlen kapcsolat, ha vannak átfedések a politikai és az érdekvédelmi tömörülések véleménye között. A rabszolgatörvény elleni utcai megmozdulások sokadszor igazolták, hogy az ilyen akciók képesek nevet, elismertséget szerezni szakszervezeteknek, vezetőknek, és ezek vonzanak új tagokat. Van elég erő ehhez a SZEF-ben? Van, de látni kell, hogy a közszféra nem úgy működik, mint a versenyszféra, ahol az erős szakszervezetek nagyon jól megoldották a leckét: a rabszolgatörvénynek nevezett embertelen túlóra szabályt nem sikerült megváltoztatniuk, de a helyi egyeztetésekben gyakorlatilag mindenhol elérték, hogy ne alkalmazzák azt. Az egyetlen munkaadó, amellyel nemhogy nem lehetett kompromisszumot kötni, de a kormánytisztviselőknek egy még embertelenebb törvényt vezetett be, az a magyar állam. Ezért kellenek az új módszerek a közszféra szakszervezeteinek.
Mi a mozgástér? Meg kell erősíteni a belső egységünket annak érdekében, hogy a következő generáció szakszervezeti vezetői felkészültebbek legyenek, erősebbek, harcosabbak, de az összefogás, a tájékoztatás, a már említett képzés a fiataloknak lassan hoznak eredményt. A téli megmozdulások hatására a közszolgálatban dolgozókat tömörítő szakszervezetek egy utcai követelésrendszer középpontjába kerültek. Amikor egyértelművé vált, hogy a jól hangzó általános sztrájkot nem lehet megszervezni, sokan a közszférára kezdtek mutogatni, többek között ezért is hoztuk létre az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságot. Látni kell azonban, hogy így sem lehet azonnal lépni. Ez a laza szövetség folytatja a munkát, benne van a SZEF sok tagszervezete is, sőt, a SZEF infrastruktúrával támogatja, segíti a tervek megvalósítását, meggyőződésem, hogy ősztől az eddigieknél is jobban. Mindehhez rendelkezésre áll a szükséges anyagi háttér? A SZEF-nek megvan a lehetősége úgy kezelni a vagyonát, hogy meg tudja adni a támogatást a tagszervezeteinek.

Teljes az ellenzéki szövetség Újpesten

Publikálás dátuma
2019.07.02. 11:31

Fotó: Momentum
A DK-tól a Jobbikig, hat párt állt be a közös jelölt, Déri Tibor mögé.
Újpesten is aláírták a választási együttműködési megállapodást az ellenzéki pártok, írja az ujpestihirmondo.hu. Hétfőn jelentették be, hogy aláírták azt a megállapodást, mely a következő öt és fél év működési keretét foglalja magában. A bejelentésen valamennyi párt képviseltette magát, és útjára eresztették kampányukat.
“Nincs nyári szünet” – jelentette ki Déri Tibor polgármesterjelölt az Újpesti Hírmondó megkeresésére. Déri szerint másfél éves konstruktív együttműködés eredménye az írásos megállapodás.
Varju László, Újpest országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy változásra van szükség, ehhez viszont Déri Tiborra van szükség, aki a 21. század embere. Trippon Norbert, az MSZP IV. kerületi vezetője szerint most már biztos, hogy bukja a kerületet a Fidesz. Kanász-Nagy Máté, az LMP újpesti politikusa a a Farkaserdő megóvásáról és parkosításról beszélt. Altfatter Adalbert a Párbeszéd nevében azt ígérte, visszakapják a Dunát a helyiek.
Szerző

Döntött a parlament: indulhat az MTA megcsonkítása

Publikálás dátuma
2019.07.02. 11:20

Fotó: Népszava
Az Országgyűlés elfogadta az akadémiai kutatóintézetek leválasztását célzó törvényjavaslatot.
Elfogadta kedden az Országgyűlés kormánypárti többsége Palkovics László innovációs miniszter a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) érintő törvényjavaslatát – annak ellenére is, hogy a magyar tudományos közösség szinte egésze egyértelművé tette korábban: a törvénytervezetet elutasítják, annak elfogadásával nem javul Magyarország tudományos és innovációs teljesítménye – sőt, ennek épp ellenkezője várható. A törvény elfogadását hosszas, és végül eredménytelenül zárult tárgyalássorozat előzte meg az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, ami már indulásakor is komoly aggályokat vetett fel: tavaly júniusban a tudós társaság mindössze 54 percet kapott a javaslat véleményezésére. A kormány terveinek lényege, hogy elveszik az MTA mind a 15, nemzetközi hírű kutatóintézetét, és a tudományos kutatások felett nagyobb kormányzati kontrollt biztosító Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH) olvasztják őket. Szeptember elsejétől már az ELKH Titkársága gyakorolja a kutatóhelyek feletti irányítószervi jogosítványokat. Noha az Irányító Testületbe az MTA és az ITM egyenlő számban (6+6 fő) delegál tagokat, a testület elnökét pedig közösen jelölik ki, de a tagokat és az elnököt is Orbán Viktor miniszterelnöknek kell kineveznie. A magyar tudomány jövőjét meghatározó kérdésekben pedig az egyszerű többség döntése kell majd, vagyis a kormánydelegáltak simán megszavazhatnak bármit, a tudósok egyetértése nélkül is.
Mindemellett az „új” kutatóhálózat működéséhez az Akadémia vagyontárgyait, központi adminisztrációjának (a titkársági dolgozók) egy részét, valamint nyertes pályázatait és ösztöndíjait használnák fel – ez lényegében az MTA vagyonának és dolgozóinak kisajátítását jelenti. Mindezt úgy, hogy az elmúlt egy évben a kormányzat semmiféle stratégiával nem állt elő, amely alátámasztaná az intézetek leválasztásának szükségességét. „A fent részletezett kormányzati terveket a magyar tudományos közösség egyértelműen és határozottan elutasította, és az egy éve húzódó bizonytalan helyzetben több kiváló kutató elhagyta az országot” – figyelmeztetett az MTA.

MTA-s pólóban nem engedték be az akadémiai dolgozókat

Az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) egy csoportja, nagyjából 60 ember a szavazás napjára a Parlamentbe ment, More Than Academy (magyarul: több mint Akadémia) pólóban. Nem akartak rendbontást, de a parlamenti személyzet így nem engedte be őket – írta a hvg.hu. Akinél volt más ruha, át kellett öltöznie, akinél nem volt, kifordított felsőben mehetett tovább. Azt az indoklást is kapták, hogy a „szemléltetést” előre be kell jelenteni, mert az MTA-pólójuk annak minősül. Az ellenzéki képviselők viszont ilyen pólóban ültek benn - az ülésteremben őket megilleti az öltözködés szabadsága.

– Palkovics miniszter beváltja korábbi zsarolását: erővel rabolja el az Akadémia kutatóhálózatát, mert az nem volt hajlandó önként lemondani értékeiről, vagyonáról, és az elmúlt egyéves küzdelemben következetesen képviselte a tudományos szabadság és az akadémiai autonómia eszméjét – közölte az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) a ma délután négy órára, az MTA székháza elé szervezett tiltakozó demonstrációjuk beharangozójában. Mint írták, az MTA megcsonkítása „bűn a tudomány ellen, bűn a nemzet ellen, és bűn a magyar kultúra ellen”. Az MTA Felügyelő Testülete korábban jelezte: a törvényjavaslat több pontja is alkotmányellenes lehet, annak országgyűlési elfogadása esetén a súlyos aggályokra tekintettel az MTA részéről elengedhetetlen az alkotmányossági vizsgálat lefolytatásának kezdeményezése.

Elsötétült az MTA helyesírási tanácsadó oldala

Semmi más, csak egy fekete képernyő fogadja ma az MTA helyesírási oldalára látogatókat. Az oldalt az Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársai fejlesztik, akik így tiltakoznak az MTA megcsonkítása ellen.

„Ez a magyar tudományosság gyásznapja”

A Demokratikus Koalíció (DK) elutasítja azt a fideszes törvényt, amely feldarabolja a Magyar Tudományos Akadémiát, és percpolitikai érdekek miatt meggyalázza Széchenyi István életművét. A DK ezt elfogadhatatlannak tartja – mondta sajtótájékoztatóján Arató Gergely frakcióvezető. Mint fogalmazott, a tét az, hogy ki felügyelje a magyar tudományt és a hazai kutatásokat támogató uniós forrásokat. Szerinte a mai nap a magyar tudományosság és Magyarország gyásznapja. Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint a hatalom elvesztésétől fél a Fidesz; a kormányban attól tartanak, a tudósok kutatásaikkal lerántják a leplet a Fidesz „alternatív valóságáról”. A Magyar Liberális Párt szerint Fidesz-kormány egyre barbárabb módszerekkel igyekszik beleszólni a kultúra és a tudomány szabadságába. 

Szerző
Frissítve: 2019.07.02. 14:30