Csekély engedményt tettek Salviniék

Publikálás dátuma
2019.07.03. 09:00

Fotó: Alberto Pizzoli / AFP
Kisebb vereséget szenvedett az olasz kormány az Európai Bizottsággal szemben.
Bár Giuseppe Conte kabinetjének vezető személyisége, Matteo Salvini belügyminiszter, a jobboldali radikális Liga elnöke azt közölte, nem foglalkozik Brüsszel nyomásával költségvetési kérdésekben, így nem érdekli az sem, ha a növekvő kiadások miatt nő a csődkockázat is, a kormány végül mégis úgy döntött, a költségvetési hiányt a GDP 2,4 százaléka helyett annak 2,04 százalékára tervezi. Róma ezzel el akarja kerülni, hogy az Európai Bizottság túlzottdeficit eljárást indítson vele szemben. Ennek érdekében a kabinet bizonyos intézkedéseit, így a nyugdíjreformot, befagyasztja. Csakhogy Brüsszel győzelme még nem tekinthető véglegesnek. A költségvetési hiány csökkentése ugyanis csak 2019-re vonatkozik, s nem 2020-ra, márpedig a bizottságot már nagyon érdekelnék a jövő évi számadatok. Günther Oettinger, az unió költségvetési biztosa korábban azt közölte, amennyiben Róma nem hajlandó kiadásainak csökkentésére, úgy túlzottdeficit eljárást indíthatnak vele szemben. „Majd kiderül, hogy az olasz kabinet a 2020-as költségvetés tekintetében is hajlandó lesz-e teljesíteni a bizottság elvárásait. Ha nem, akkor nem marad más választásunk, el kell indítanunk az eljárást” – hangoztatta a Rheinische Postnak. Ez esetben súlyos büntetést kellene fizetnie Olaszországnak. A 2018 júniusában hivatalba lépett olasz kabinet adócsökkentésekkel és nagyobb szociális kiadásokkal kívánja serkenteni a belső fogyasztást. Szakértők azonban figyelmeztetnek, semmi garancia sincs arra, hogy ezen intézkedésekkel elérik a fogyasztás növekedését, az azonban biztos, hogy az amúgy is tetemes adósság tovább emelkedik. Tavaly decemberben hosszas alkudozások után a kormány ígéretet tett arra az Európai Bizottságnak, hogy 2,4 százalék helyett 2,04 százalékban határozza meg a 2019-es hiányt, ezt azonban áprilisban szembemenve Brüsszellel, felülbírálták és ismét 2,4 százalékra emelték.

Ez a fideszes politikus lehet az Európai Parlament egyik alelnöke

Publikálás dátuma
2019.07.03. 07:59

Fotó: Dossmann Marc / Európai Parlament
És minden valószínűség szerint Dobrev Klára is behúzza ezt a pozíciót.
Négy jelölt szállt versenybe a kedd esti határidőig az Európai Parlament (EP) elnöki tisztségéért, közülük a legnagyobb esélyesnek David-Maria Sassoli olasz szociáldemokrata képviselő számít. Az EP-elnökről ma szavaz a parlament, írja az atv.hu. A tagállami vezetők kedd esti megállapodásuk keretében azt javasolták, hogy az EP elnökségét az ötéves ciklus első felében szociáldemokrata, utána pedig néppárti képviselő töltse be, és az Európai Néppárt nem is indított saját jelöltet, ezért mutatkozik David-Maria Sassoli megválasztására a legnagyobb esély. Az elfogadáshoz a leadott szavazatok abszolút többségére van szükség, ha ez elsőre nem jön össze, akkor újabb fordulókat tartanak.  Az elnöki poszt mellett az EP tizennégy alelnökének személyéről is dönt ma az Európai Parlament. Az Európai Néppárt képviselőcsoportja Járóka Lívia Fidesz-KDNP-s európai parlamenti képviselőt jelöli az EP egyik alelnökének - közölte Deutsch Tamás Fidesz-KDNP-s EP-képviselő a Twitter-oldalán tegnap késő este. Dobrev Klára is EP-alelnök lehet, a Demokratikus Koalíció politikusát a szociáldemokraták jelölték a tisztségre. 
Szerző
Frissítve: 2019.07.03. 08:08

Merkel triplán megalázva térhet haza

Publikálás dátuma
2019.07.03. 07:32

Fotó: JOHN THYS / AFP
Megeshet, hogy a jövőben Németország vállvonogatással nyilvánítja ki az akaratát.
Amit Angela Merkel elért Brüsszelben, az minden, csak nem siker, sőt, a kancellár háromszorosan megaláztatva térhet haza, írja a Die Welt. Kihátrált mögüle jó pár néppárti szövetséges, majd az SPD is, szóval a politikust inkább űzött vadnak lehet tekinteni. Pedig nem kis dolog, hogy Németország adja a Bizottság első elnök asszonyát, még akkor is, ha emiatt odalett a csúcsjelölti rendszer. De ténylegesen szétesett a berlini koalíció, még ha formálisan nem is történt meg. De Merkel jelezte, hogy csak akkor marad hivatalában, ha méltósággal tudja ellátni a tisztséget. Hát, ami azt illeti, méltóságból nem sok jutott neki ezen a hétvégén. De mire is számíthat az, aki bejelenti távozását, majd mégsem megy. Ennek volt a következménye, hogy Emmanuel Macron francia elnök megkérdőjelezte a csúcsjelölti elvet. Boldogan mellé álltak a magyarok, lengyelek és olaszok, akik nyílt büszkeséggel lőtték derékba a szocialista Frans Timmermans esélyeit. Majd következett a nyílt lázadás a Néppártban az oszakai megállapodással szemben. Végül pedig a német szociáldemokraták keltek ki magukból Urusla  von der Leyen miatt. Ha most az EP keresztbe fekszik, akkor annak súlyos következményei lehetnek a kormányfő számára. Ám elképzelhető, hogy a szociáldemokraták rájönnek: ha elvetik a személyi javaslatokat, akkor a populistákkal és jobboldali radikálisokkal kerülnek egy platformra. Valószínűleg tartózkodni fognak, ám lehet, hogy Németország, az EU vezető hatalma részéről a jövőben a vállvonogatás lesz az akarat kinyilvánítása?
Szerző