Vlagyimir Putyin idei tévés „forró drótja” azt a célt szolgálta, hogy az elnök órákon keresztül válaszolva a kérdésekre, eloszlassa az emberek aggodalmait. Hazai bírálói szerint ezt kevés sikerrel tette. Mintha az oroszokat nem érdekelnék többé a külpolitikai megfontolások, a szankciókra való hivatkozások, sokkal inkább az, hogy ha Oroszország olyan erős, mint amilyennek vezetőjük láttatni szeretné, akkor lakói miért szegényednek el.
Az utóbbi időben az orosz középosztály romló helyzete kapott a korábbinál nagyobb figyelmet. Közzétették az Alfa-Bank szakértőinek elemzését, amely lesújtó képet fest a középosztály jövedelmének jelentős csökkenéséről. A 39 és 99 ezer rubel közötti havi jövedelemmel rendelkezők aránya 2014 és 2017 között 37 százalékról 30 százalékra csökkent. Ez a legalacsonyabb szint, amit 2003 óta mértek. A 2014-es válság a lakosságnak éppen ezt a csoportját érintette a leginkább.
Bár az Alfa-Bank a 39-99 ezer havi jövedelműeket sorolja a középosztályhoz, figyelembe véve azt is, hogy rendelkeznek olyan tartós javakkal, mint például a gépkocsi, ez az összegmeghatározás alacsonynak tűnik. Éppen csak elégnek ahhoz, hogy valaki ne tekinthesse magát se szegénynek, se gazdagnak. Nyugati mércével mérve azonban az a réteg, amit Oroszországban középosztályként kezelnek, valójában nem is az. A középosztályhoz való tartozás feltételei közé tartozik például a nagyobb mértékű megtakarítás, a külföldi minőségi áruk megvételének képessége, az import gépkocsi, a külföldi utazás, a külföldön való tanulás lehetősége.
A szakértők véleménye szerint az elmúlt tíz esztendőben az orosz középosztály elvesztette gazdasági súlyát és sebezhetőbbé vált. Csökkentette pihenésre, oktatásra és egészségügyi ellátásra fordított kiadásait, miközben a korábbinál többet költ élelmiszerekre. Nem maradt hatástalan ez az állapot a tartós fogyasztási cikkek, különösen a gépkocsik vásárlási hajlandóságára sem. Feltűnően csökkent a középosztály hitelfelvételi hajlandósága, mivel törlesztenie kell korábbi adósságait. 2014 és 2018 között az adósság törlesztésére 20 százalékkal többet fordítottak, mint korábban.
Az Alfa-Bank elemzői felfigyeltek arra is, hogy a középosztálybeliek foglalkoztatottsága az utóbbi 15 év alatt átrendeződött: míg korábban a kereskedelmet, a vendéglátóipart, az üzleti életet, az ingatlanpiacot és az egészségügyet részesítették előnyben, manapság sokan állami szolgálatba léptek, az államigazgatásban vagy biztonsági területen dolgoznak. A korábbinál nagyobb kockázat miatt csak igen kevesen látnak fantáziát saját vállalkozás létrehozásában. Ez viszont rendkívül kedvezőtlenül hat az egész ország gazdasági fejlődésére, sőt egyenesen gátja a kibontakozásnak. Egyéni vállalkozások nélkül aligha sikerülhet olyan pályára állítani az orosz gazdaságot, amelyről a Kremlben nagyszabású elképzelések születnek.
Mindezek ismeretében, egyre hatástalanabbak Putyin bejelentett nemzeti tervei, amelyekkel nem lehet többé elkendőzni a valós gondokat. A középosztály mást akar hallani, és valamiféle csodára vár, hogy kitörjön szorult helyzetéből. Aki viszont nem vár a csodára, az útra kel. A statisztikai hivatal jelentése szerint 2017-ben 377 000 ember hagyta el az országot. Az emigránsok száma 2012 óta megháromszorozódott.
Vlagyimir Putyin harmadik elnöki periódusában összesen 1,7 millióan választottak más országot. Ezek nagy valószínűséggel erősen szépített adatok, a valóság ennél is rosszabb. A befogadó országok forrásai szerint a legtöbben Németországot, az Egyesült Államokat, Izraelt, Spanyolországot, Japánt, Franciaországot, Bulgáriát, Ausztriát, Lengyelországot és Finnországot választották. Tavalyi statisztika még nincs, azonban azt tudni lehet, hogy rendkívüli mértékben megnőtt azoknak a száma, akik az emigráció lehetőségéről kerestek az interneten tájékoztatást.
